Van valami az újévben, ami pszichológiailag egy új kezdet érzéséhez hasonlít. Természetesen semmi más nem változott meg, mint a számok a naptárban. De úgy tűnik, mintha egy újabb kezdet lenne, és ennek eredményeként ebben az évszakban divatos fogadalmakat tenni.

A kereskedelem irányítói tisztában vannak ezzel, és gyors meggazdagodási rendszerek, diétás könyvek, szokásváltási programok és az edzőfelszerelések mind elképesztően akciós kedvezményekkel elérhetők ilyenkor. Végül is mi a jobb módja annak, hogy az újévet megkezdjük, mint ha pénzmágnessé válunk, eltüntetjük ezeket az ünnepi kilókat, és egy új nagyfelbontású televíziót cipelünk haza, ami majdnem akkora, mint a nappali fala?

Mégis, bár nincs semmi baj az életünk átalakításának vágyával, állítom, hogy az újévi fogadalmak tévesek, és természetüknél fogva kudarcra ítéltek, és ezért nem ajánlom ezeket.

Miért? Mert az év egy meglehetősen hosszú idő. Míg fogalmilag megértjük a tizenkét hónapot, a valóságban meglehetősen nehéz megtartani a fogadalmat egy napra, még kevésbé 365-re. Ahelyett, hogy sikereinket egy napra vetítenénk, fogadalmunk értékét annak az egész év folyamán való megtartásához kötjük.

Egy jelentős csúszás, egy tévedés, még ha néhány hónap hátra is van, és mintha az egész évet elmosta volna. Ráadásul gyakori, hogy egyidejűleg több fogadalmat tesznek, növelve a pszichológiai terhet, valamint a kudarc esélyeit, és ezáltal a motiváció teljes elvesztését. Nem csoda, hogy csak az emberek kb. 8%-a teljesíti ténylegesen a fogadalmakat.

Minden napra csak egy fogadalom.

Fontos azt mondani most, hogy a változtatás lehetséges (bár nem hiszem, hogy az újévi fogadalom a módja ennek elérésének), és kezdhetnék egy szélesebb körű áttekintést az új szokások sikeres kiépítésének legjobb módjáról. Ezt azonban nem teszem meg, mivel korábban már sokszor  megtették. Akkor hogyan kellene megközelítenünk az újévet?

Meggyőződésem, hogy a növekedésnek legjobb módja, ha az új év frissességének és újszerűségének érzését a mindennapi szintre emeljük. Minden nap valóban egy új kezdete. Minden nap teljesen új kezdet, sokkal több, mint egy naptári év. Felébredni úgy, hogy üdvözlünk egy új reggelt, bizonyos értelemben maga a feltámadás. Az alvás sírjából feltámadunk egy új életre. A tegnap kudarcai nem jelentenek semmit. Ami számít, az ez a nap, ez a pillanat, és hogy mit teszünk vele.

Valóban határozzuk el, hogy szent és egészséges új évünk lesz. De ennél is sokkal több elhatározni, hogy a legtöbbet hozzuk ki minden napból.

Adjuk át reggelünk első pillanatait Istennek, tegyünk fogadalmat, hogy minden pillanatban Őt szolgáljuk.

Hadd tegyünk fogadalmat, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az időből, ami olyan gyorsan elrepül, és felejtsük el, mint Szent Pál, azok a dolgokat, melyeket hátrahagytunk, férfiasan törekedjünk nagy elhívásunkra Jézus Krisztusban.

Cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2019. január 20.