Harmadik rész:

AZ EDDIGIEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

       1. Az erős hit a lemondás szülője. Az ellenkezője nyilvánvaló. A szilárd remény a közömbösség kapuja. Az ellenkezője nyilvánvaló. Ha Istent szeretjük van értelme idegenként élni. Az ellenkezője nyilvánvaló.

       2. Az önkritika és egészségvágy engedelmességet szül. Az önuralom szülőanyja a halál gondolat, valamint az Urunknak adott ecet és epe állandó emléke. Az önmegtartóztatás alapja és támasza a csöndes nyugalom. A szenvedély tüzét a böjt oltja el. Az ocsmány gondolatok ellenszere a töredelmes lelkület.

       3. A hit és az önként vállalt száműzetés a kapzsiság halálát jelenti. A szerető együttérzés képes lemondani a testről. A kitartó ima a fásult csüggedtség ellenszere. Az ítélet gondolata az igyekvés mozgatórugója. A harag orvossága az, ha valaki az őt érő megaláztatásokat kedveli, ezen kívül pedig még a zsolozsmázás és az együttérzés.

       4. A szegénység vállalása űzi el a gondokat. Ha nem ragaszkodunk az érzékiekhez, már a szellemi valóságot szemléljük. A hallgatás és a magány a hiúság ellenségei. Ha pedig emberek között vagy, kerüld a megtiszteltetést!

       5. A szemmel látható kevélységet meggyógyítják a keserves körülmények, a láthatatlant viszont csak az, aki öröktől fogva láthatatlan. A szarvas kiírt minden kézzel fogható kígyót, az alázat pedig minden szellemit. A természet jelenségekből minden szellemi dolgot világosan megtanulhatunk.

       6. A kígyó, ha egy keskeny nyílásba nem bújuk, képtelen régi bőrét levedleni. Mi sem vetjük le a régi, bűnnel szerzett hajlamainkat, azaz lelkünk régi mivoltát, a régi ember köntösét, hacsak megaláztatások és a böjtölés keskeny és szoros útját nem járjuk.

       7. A testes madarak nem szállhatnak az égbe, de az az ember se, aki testét hizlalja, dédelgeti.

       8. Ahogy a sár, miután kiszárad, már nem kellemes hely a disznók számára, úgy a test is, ha elsorvadt, már nem nyújt nyughelyet a démonoknak.

       9. Túl sok forgács többnyire csak jó nagy füstöt keltve oltja el a tüzet. A túlzott szomorúság is többnyire csak ködössé, sötétté teszi lelkünket és kiszárítja könnyeinket.

       10. Amint a vak íjász megbízhatatlan, úgy a feleselő tanítvány is az.

       11. Amint az edzett acél megélesíti az edzetlent, úgy nemegyszer a buzgó testvér is megmentette a tunyát.

       12. A kebelben melengetett tojások kikelnek. A gonosz gondolatok tettekké válnak, ha nem tárjuk fel őket.

       13. A vágtató lovak vetélkednek egymással. A jó közösség is buzgóságra serkenti magát.

       14. Amint a felhők elrejtik a napot, úgy a gonosz gondolatok is elsötétítik az elmét.

       15. Akit már elítéltek, és az ítélet-végrehajtás felé tart, az nem beszél színházi előadásokról. Ugyanígy aki igazán vezekel, az sohasem dédelgeti a gyomrát.

       16. A szegények királyi kincsek láttán még inkább tudatában vannak szegénységüknek. Az atyák nagyszerű erényeiről olvasva lelkünk is okvetlenül szerényebben gondolkodik magáról.

       17. Amint a vas kénytelen-kelletlen, szinte titokzatos természeti vonzerőnek engedve, magától a mágneshez tapad, úgy szenvednek a bűnnel szerzett hajlamok megrögzött rabjai is azok zsarnokságától.

       18. Az olaj lecsillapítja a tengert annak jóváhagyása nélkül is. A böjt meg kioltja a test érzéki vágyait, még azok ellenére i.

       19. A víz nyomás hatására felfut a magasba. Sokszor a lélek is a kutyaszorítóban, bűnbánat nyomán feljut Istenhez, és üdvözül.

       20. Azt, aki illatszerhez nyúl, ha nem akarja is, elárulja az illat. Azt is már szavairól és alázatáról megismerni, akiben az Úr lelke van.

       21. A nap csillogóvá teszi az aranyat. Az erény is világosan mutatja kiben van meg.

       22. Ahogy a szelek fölkavarják a mélységet, a harag is mindennél inkább megzavarja az értelmet.

       23. Amit a szem nem lát, azt, még ha hallunk is róla, sem igen óhajtjuk megízlelni. Akik testben tiszták, nagy könnyebbségük van belőle.

       24. A tolvajok, ha látják, hogy egy helyen császári őrség áll, ott nem hatolnak be csak úgy vaktában. A szellemi rablók sem rabolják ki csak úgy könnyedén azt, aki már szívével egybeforrasztotta az imádságot.

       25. Ahogy a tűz nem hoz havat, aki az e világi tiszteletet keresi, nem érezi majd a túlvilágit.

       26. Egyetlen szikra sokszor nagy erdőt éget le. Meglehet, hogy egyetlen jótett sok súlyos vétket töröl el.

       27. Fegyver nélkül nem lehet vadat ölni. Alázat nélkül sem lehet mentesülni a haragtól.

       28. Amennyire természetes az, hogy nem élhetünk evés nélkül, ugyanúgy ha üdvözülni akarunk, egészen halálunkig egy pillanatra sem lehetünk hanyagok.

       29. Amikor a napsugár egy nyíláson át a házba jut, mindent megvilágít annyira, hogy még a legapróbb porszemet is látni, amint az szálldogál. Ugyanígy az Úr félelme is, ha a szívünkbe fogadtuk, annak minden bűnét megmutatja.

       30. A közmondásos rák könnyű préda, mert egyszer előre, egyszer meg hátrafelé megy. A lélek, amely hol nevet, hol bánkódik, hol meg szórakozik, semmi haszonra nem tehet szert.

       31. Aki alszik, könnyű kirabolni. Azt is, aki a világhoz közel gyakorolja az erényt.

       32. Ha oroszlánnal küzdve máshová téved tekintetünk, tüstént elveszünk – akárcsak a testünkkel küszködve, ha annak pihenőt engedünk.

       33. Aki korhadt létrára mászik, veszélyben forog. Ugyanígy minden tisztelet, dicsőség és hatalom mint az alázat ellentétei tönkre teszik azok haszonélvezőit.

       34. Lehetetlen, hogy az éhes ember esze ne kenyéren járjon. Az is képtelenség, hogy az üdvösségre törekvők esze ne a kimúlásra és az ítéletre gondoljon.

       35. A víz a betűk, a könnyhullatás a vétkek eltörlésére alkalmas.

       36. Némelyek víz hiányában más módszerrel törlik a betűket. Vannak lelkek, akik könnyek hiányában bánkódással, sóhajtozással és mély komorsággal kaparják ki és simítják el bűneiket.

       37. Sok trágyában sok féreg tenyészik. A sok étel is sok bukást, gonosz gondolatot és rossz álmot idéz elő.

       38. A vak azért nem tud rendesen járni, mert nem lát. A lusta sem képes a jót meglátni és megtenni.

       39. Akinek bilincsben van a lába, nem járhat könnyűszerrel. Azok sem bírnak a mennybe fölmenni, akik kincstárba gyűjtik a pénzt.

       40. A friss seb könnyen gyógyítható. A lélek maradandó sérülése viszont ennek megfelelően, még ha meggyógyulnak is, csak nehezen forrnak be.

       41. Képtelenség, hogy a halott járjon. Az is lehetetlen, hogy a végképp kétségbe esik, üdvözüljön.

       42. Aki az igaz hitet vallja, de bűnös életet él, olyan, mint egy arc szemek nélkül.

       43. Aki nem hisz, de néha talán jót tesz, olyan, mint aki vizet húz, de lyukas edénybe önti.

       44. A hajó, melynek jó kormányosa van, Isten segítségével veszélytelenül befut a kikötőbe. A lélek is, melynek jó pásztora van, könnyen feljut a mennybe, még ha korábban igen sok rosszat tett is.

       45. Akinek nincs útikalauza, könnyen eltéved útközben, még akkor is, ha igen okos. Aki saját kénye-kedve szerint követi a magányos szerzetes eszményt, könnyen elvész, még ha történetesen a világ minden tudományában jártas is.

       46. Ha valaki testileg gyönge, és súlyos vétkeket követett el, járja az alázat és az arra jellemző erények útját, mert nem talál majd más menekvést.

       47. Az nem lehet, hogy aki sokáig betegeskedett, egy pillanat alatt visszanyerje egészségét. A szenvedélyeken vagy egy szenvedélyen sem lehet egyszerre úrrá lenni.

       Jegyez meg minden szenvedélye, minden erényed gyakoriságát és fokát, akkor majd megtudod, mennyit haladtál!

       48. Akik aranyért anyagot cserélnek, kárt szenvednek. Azok is úgy járnak, akik anyagi előnyökért tárnak fel hangosan lelki értékeket.

       49. Sokan nyertek azonnal bocsánatot, szenvedélymentességet azonban senki. Ehhez ugyanis sok időre, sóvárgásra és magára Istenre van szükség.

       50. Fürkésszük ki, milyen vadak és madarak leselkednek ránk a vetés, milyenek a szárba szökés, és milyenek az aratás idején, hogy megfelelő csapdákat állítsunk!

       51. Nem követhetünk el öngyilkosságot azért, mert épp lázasak vagyunk. Ugyanígy utolsó leheletünkig sem szabad soha kétségbe esnünk.

       52. Tiszteletlenség, ha valaki miután apját elhantolta, a temetésről hazatérve lakodalomba megy. Az is helytelen, hogy aki vétkei miatt bánkódik, ugyanakkor megbecsülést, kényelmet vagy dicsőséget kívánná meg a jelen világban az emberektől.

       53. A polgárok és az elítéltek lakhelyei különbözők. A hibákért bánkódók állapotának is nyilván egész másnak kell lennie, mint a hibátlanokénak.

       54. A háborúban arcára sebet kapó katonát a király nem vetteti ki szolgálatából, hanem inkább előlépteti. A mennyei király is megkoszorúzza a szerzetest, aki a démonok részéről sok veszélyt állt ki.

               55. A lélek sajátsága a lelki érzék, a bűn viszont pofon a lelki érzék számára. A tudatosság a rossz megszűnését vagy csökkenését szüli, maga pedig a lelkiismeret szülötte. A lelkiismeret a megkeresztelkedésünktől fogva mellénk rendelt őrangyalunk számonkérő szava. Ezért azt tapasztaljuk, hogy akik nincsenek megkeresztelve, nem annyira, hanem sokkal homályosabban éreznek lelkiismeret furdalást rossz tetteik miatt. A rossz csökkenése a rossztól való tartózkodást szül. A bűnbánat alapja: a rossztól tartózkodni. Bűnbánatunk szerzője üdvösségünk szerzője. Üdvösségünk kezdete viszont a jó szándék. A jó szándék a fáradozás szülője, a fáradozás alapja az erények, az erények alapja a virágzás, az erény virágzása cselekvés alapja, a cselekvés az erény szülötte, annak a szülötte aztán a kitartás. A kitartó gyakorlat gyümölcse, magzata az elsajátított erény, ennek szülötte pedig a jellem. A jó jellem a félelem szülője. A félelem a parancsok megtartását okozza (a mennyeieket értem ezalatt, valamint a földieket), a parancsok megőrzése a szeretet tanújele, a szeretet kezdete pedig az alázat bősége. Az alázat bősége a szenvedélytelenség leánya, ennek birtoka pedig a szeretet teljessége, vagyis az Isten teljes bennelakozása azokban, akiknek szenvedélytelenségből tiszta a szívük, mert azok látják meg az Istent. Övé a dicsőség örökre. Ámen.

Létrehozva 2017. október 15.