“Férjek, úgy szeressétek a feleségeteket, ahogy Krisztus is szerette az Egyházat, és önmagát adta érte” (Ef 5.25)

A feleségnek a férjével szembeni alárendeltsége olyan kérdés, amiről gyakran hallunk, és ami túl hosszú és túlságosan mélyreható ahhoz, hogy a blogíró ma ebbe belemenjen. Azonban gyorsan szeretnék rámutatni a férjeknek arra, mivel Apák napja közeledik, hogy a feleség alárendeltsége lehetetlen a férj szeretete nélkül: ugyanaz a szeretet, mint Krisztusé az Egyháza számára. A férj szeretete nem válhat el cselekedeteitől.

„Az anti-feminista hajlamot nem szabad a feleség és az anya személyes méltóságának tiszteletben tartása hiányaként értelmezni. Éppen ellenkezőleg, ha a férfiak ismét otthonuk vezetőivé válnak, akkor a feleség-lét és az anyaság méltósága egyenlő lesz vagy meghaladja a karrierista nő jelenlegi szekuláris tömjénezését. Az esti órákban, a gyerekek lefektetése utáni idő a férj és a feleség számára az, amikor együtt leülnek és beszélnek a kölcsönös partnerségükről. Lehet, hogy csak néhány szó mindaz, ami szükséges a közös lelkesedés megújításához.

Amikor Isten az emberi fajt kettéosztotta és az asszonyt a férfi segítségnyújtójává tette, nem csupán egy másik kezet, hanem egy másik elmét és szerető szívet is adott a férfinak. Egy férj és egy feleség jobb tanácsokat kaphat a bensőséges magatartás problémáiról egymástól, mint bármely más forrásból. A kegyelem és a szerelem egyesül, hogy felgyorsítsa a két partner észleléseit, hogy azok nélkülözhetetlen segítséget nyújthassanak egymásnak.

Figyelembe kell venni, hogy a házasság minden kegyelme az egyes partnerek kölcsönös egyetértésén alapul. Mindegyiknek azt kellett mondania: „megteszem!”

Mielőtt a szentség kiszolgáltatják, ezt a „megteszem!” kifejezést folyamatosan kell ismételni, ha a kegyelem a munkájukban ténylegesen megvalósul. Annak érdekében, hogy a férfi a család megfelelő vezetője legyen, feleségének folyamatosan hozzájárulását kell adnia. A férfi nem tudja hatékonyan kényszeríteni őt a beleegyezéshez. Másrészről a férfinek bele kell egyeznie, hogy ő legyen a segítője, vagy másképpen a nő nem tud valóban segítőkész lenni. Ha életvezetési tanácsot kér más forrásokból és lenézi [a feleség] javaslatait, akkor levágja magát a legvalószínűbb bölcsességforrásról.”

Túl gyakran torz, sőt veszélyes a nézőpontja néhány tradicionális férjnek az alárendeltséget illetően.

Az alárendeltség sok mindent jelent. Ez azonban soha nem lehet ürügy verbális, pszichológiai vagy különösen fizikai visszaélésre a feleséggel szemben. Soha!

És minden tradicionális férj, aki ezeket a súlyos bűnöket elköveti, bizonyosan nem szereti a feleségét úgy, ahogyan Krisztus szerette egyházát, ezért azonnal fel kell hagynia ezekkel. A lelketek és talán még a szabadságotok is veszélyben van.

Egy utolsó tipp a férjek számára: bár nem könnyű, mielőtt egyetlen negatív szót mond, vagy bármilyen okozati lépést tesz feleségével kapcsolatban, kérdezze meg magától: „Így tenne Szent József is Mária esetében?” Gondolkozz el rajta.

A fordítás az alábbi angol cikk alapján készült.

A témához ajánlom még Fónagy István kiváló cikkét: “Első kötelessége a házibéke biztosítása” – A nő a polgári családban

Létrehozva 2017. július 31.