A böjt – az Evangélium szerint – mindannyiunkra éppúgy kötelező, mint az imádság.

Jézus mondotta, hogy az övéi böjtölnek.

A farizeusok Jézus szemére vetették: lásd, János tanítványai böjtölnek, de a tieid nem. Jézus megmagyarázta, hogy amíg a vőlegény velük van, nem kell böjtölniük, majd amikor elveszik tőlük a vőlegényt, a tanítványok is böjtölni fognak.

Jézust elvették, de feltámadt, és mi „már és még nem” élünk Isten országának ebben a feszültségmezejében. Várakozásban vagyunk, várunk Az Egyház az Úr eljöveteléért imádkozik és a böjtnek többek között eszkatológiai dimenziója is van.

Várakozom: egy napon át nem eszem: Uramat várom.

A gonosznak van egy fajtája, amely csak imádsággal és böjttel űzhető ki. A tanítványok nem tehettek semmit, mivel nem böjtöltek.

Nem tudom, hogy ki tilthatja meg az Egyházban, hogy a keresztények imádkozzanak és böjtöljenek. Ha az Egyház böjti gyakorlata a minimumra korlátozódott, ezzel a helyzethez alkalmazkodott. Vegyük példaként az egyórás szentségi böjtöt. Sokan szerettek volna szentáldozáshoz járulni munkábamenetel előtt, de enniük kellett, mert akkor kellett jóllakniuk, hiszen azután egész nap nem ehettek. Az Egyház megfontolta a kérdést és változtatott a szabályon. Jézus is az apostolokkal együtt evett és közvetlenül vacsora után megáldozott velük, később az Egyház ettől eltérő gyakorlatot vezetett be, de bevezethet újabb gyakorlatot is…

A böjttel is ugyanez a helyzet. Nagy gazdasági fellendülés volt az utóbbi években. Sokan nem tudtak böjtölni és a gyakorlat felületessé vált.

A Szűzanya most azt mondja: „Böjtöljetek!” Újból át akarja ültetni a gyakorlatba az evangéliumi elvet, amelyet valamennyi próféta és szent is követett. Maga a Szűzanya is bizonyára böjtölt, gondolom hetenként kétszer, mivel az Ősegyházban kétszer böjtöltek. És ha a Szűzanya arra szólít fel, hogy: „Böjtöljetek!”, azzal nem mond semmi újat. Egy régi gyakorlat felújítására hív meg.

A böjt a hittel kapcsolatos. A böjtölés nem éhezést jelent: azt jelenti, hogy megnyílunk az Úr előtt. Aki böjtöl, megnyílik, aki böjtöl, nyitott. A Szűzanyához hasonlóan szegénnyé válik lélekben.

Egyik szegény nem mondhatja a másiknak: „Nincsen szükségem rád”. Aki lélekben szegény, nem válhat ateistává, mert látja, hogy szüksége van az Úrra, márpedig ha a Szűzanya most a hit új iskoláját indítja el ebben az ateizmussal teli világban, meg kell hívnia minket a böjtölésre, mivel a böjt segítségünkre van abban, hogy megnyíljunk, hogy átlátszóvá váljunk, hogy valóban helyet adjunk – a testünkben is – az Igének Az egyházatyák böjtöltek és azt tartották, hogy a böjt a test imája. Ilyenkor a test felkészül a böjttel is az Úr befogadására. Mindez a hitet szolgálja.

Tehát ha látok valakit, aki böjtöl és látom, hogy böjtjének nincsenek jó következményei, más módot kell keresnie. Sokan állítják, hogy a böjt hagyománya a múlté vagy hogy ma már nem szokás böjtölni, de ez nem igaz.

Azt is mondják, veszélyes egy napig csak kenyéren és vízen élni, de én ezt nem hiszem. Kérdezzétek meg az orvosoktól: azt fogják mondani, hogy egy napi éhezés a szervezet javára válik. Adjunk pihenőt a gyomrunknak, pihentessük…

Ha mi keresztények attól félünk, hogy egy napig kissé éhesek leszünk, miképpen érzünk együtt azokkal, akik a világon nap mint nap éhen halnak?

Legyetek egy napig kissé éhesek! Valamivel jobban meg fogjátok hallani a hangjukat. A Szűzanya nem azt akarja, hogy vitaminok nélkül maradjunk, hanem azt, hogy harmonikus életet éljünk. Böjtölve új látásmódot kapunk korunk megítélésére is, és jobban meg tudjuk különböztetni a lényegeset a lényegtelentől. Sokan rájöttek arra is, miután elkezdtek böjtölni, hogy nem szükséges minden este a tévé előtt ülni.

Valamely házban egy este nem enni, nem dohányozni, nem inni, üdvöt jelent annak a háznak. Egy statisztikai adat szerint Franciaországban az emberek heti tizennyolc órán át nézik a TV-t, vagyis naponta három óra hosszat: de ha böjtölni kezdtek, ti már nem lesztek a TV rabjai.

(In: Hagyatkozzatok teljesen énrám! Medjugorje,  1985. február 21. /Tengernek Csillaga, 1997/2. szám)

Létrehozva 2016. április 21.