Hét jó szokás a boldog házasságban

A kánai menyegző a házasság szentségének misztériumába vezet el bennünket. Nem ismerjük a jegyespár nevét, csak azt tudjuk, hogy Mária, Jézus és tanítványai jelen vannak. Az esküvő ezen a bortermelő vidéken azonban kínos helyzetbe kerül, hiszen elfogy a bor.

Mária közbenjárása nélkülözhetetlen a bor csodájához, csakúgy, mint a szolgák munkája, mely határtalan bizalmat mutat Jézus iránt még annak ellenére is, hogy erre senki és semmi nem kötelezi őket, hiszen Jézus nem az ő uruk volt. A gond azonban, hogy a bor elfogyott, meglehetősen valós probléma. Jézus pedig ekkor jelenti ki – töltsenek meg hat korsót egyenként száz liter vízzel.

Elhangzik ugyan a tiltakozás, hogy “Borra, s nem vízre van szükségünk!” de a szolgák mégis engedelmeskednek Jézusnak. A vizes korsó megtöltéséhez pedig akkoriban komoly fizikai munkára volt szükség. Egy 15 literes edénnyel negyvenszer is meg kellett fordulni a kútnál, felhúzni a vizet a mélyből, hogy a korsó megteljen. A szolga bizonyosra vehette, hogy a munka elvégeztével saját izzadtságában fog úszni.

Mikor is történt az átváltoztatás? Nem tudjuk pontosan, de az eredmény egyöntetű csodálatot hozott. Az új bor jobb volt, mint a régi – ismerjük a megdöbbent reakciót.

A kánai menyegző a házasságban fellelhető nagyon emberi valósághelyzeteket idézi előttünk, amikor a szeretethez illetve szerelemhez viszonyulva hiányérzet és elhagyatottság illetve erkölcsi válságok és megdicsőülés között vergődünk.

Az evangélium hangsúlyozza a vizes hordók szerepét. Az Isten adja nekik ezt a nagy szerepet, hiszen általuk, bennük – egyszerű használati tárgyakban történik meg a csoda. A kánai csoda átváltozás, nem pedig semmiből teremtés. Kellett hozzá az emberi segítség is.

Ezzel kapcsolatban szeretném most megosztani a házassághoz szükséges hét jó szokás gyakorlatát.

1. Szerezz örömet házastársadnak!

A boldog házasságban élők igazi ajándékok egymás számára, s céljuk, hogy a másiknak örömöt szerezzenek, nem pedig bánatot vagy fájdalmat. A gyakrolatban persze ez nem egyszerű. Valóban jó az amit mondok vagy teszek a másik számára? Igazán önzetlen a szeretetem? A szívekhez való kulcs az egymás iránti törődésben rejlik.

Egy fiatalember a következőt találta ki menyasszonyának, amikor egy hónapig épp a világ két különböző pólusán, távol éltek egymástól. Ausztráliából, a Világ Ifjúsági Találkozóról megszervezte, hogy minden nap levelet és ajándékot kapjon a lány, amíg ő távol van. Az ajándékok között zsebkendőtől, fürdőpapucsig és szent olvasmányokig minden volt. Minden nap valami apróság.

Mindenki eleresztheti a fantáziáját és kreativitását hogyan szerezzen örömet a másiknak. A mindennapi egymással törődésbe és odafigyelésbe fektetett energia a holtomiglan-holtodiglan tartó szeretet kiteljesedéséhez vezet.

2. Alakítsatok ki és tartsatok fenn saját szeretet-hagyományokat és szokásokat

A párok által kialakított szeretet-rituálék megerősítik a kapcsolatot, hiszen érzéseket idéznek vissza és szándékokat töltenek fel. Kezdődik ez például egymás fogadásával. Hazajön a férfi este, köszönti a kutyát, aztán bekapcsolja a számítógépet és a televíziót,végül megkérdezi a feleségét mit kap aznap vacsorára. Mindehhez még hozzáteszi, hogy a vacsora sürgősen kellene, hiszen aznap este még egy tárgyalása lesz. Talán nem ez a legjobb formája a mély és tartós barátság fenntartásának.

Ismertem egy párt, akik köszöntési technikájukat a kutyájuktól lesték el. A kutyától, aki valahányszor hazaérkeztek, leplezetlen, kitörő örömmel fogadta őket. Szóval ők is örömteli ugrálásba kezdtek, mikor hazaérkeztek egymáshoz – nem kis örömet, s szórakozást szerezve ezáltal gyermekeiknek is.

Rendkívül fontos kialakítani a pároknak saját szimbólum-világukat, melyben újra és újra emlékeztetik egymást a bennük lakozó szeretetre. A gesztusok világába beletartoznak a bókok, a megszólítások és a különböző ünnepek, évfordulók is.

3. Nyíltan és őszintén beszéljetek egymással!

Egy boldog házasság azon a biztonságos terepen alapul, melyben mindkét fél őszintén és nyíltan adhatja önmagát, félelem nélkül fogalmazhatja meg érzéseit, vágyait, elkeseredettségét és gondjait és minden egyebet, amit a szívén visel. Micsoda kegyelem, hogy van valaki, aki törékenységében és gyengeségében is teljesen elfogadja a társát!

Egyszer egy házaspár megosztotta velem 25 évi házasságuk legboldogabb és legnehezebb pillanatait. A legszebb, hogy egymás által megtalálták és kiteljesítették önnön magukat. A legnehezebb pedig az volt, ha úgy bántották meg egymást, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyták a másik gyengeségeit, érzékeny pontjait.

Mindez meglehetősen jól összegzi a házasságot. Az egymás iránti jó szóban benne rejlik a bizalom ígérete is. A megtartott ígéretek pedig azt sugallják, hogy számíthatnak, támaszkodhatnak a társak egymásra.

4. Legyetek ügyesek a nehézségekben és okosak a kommunikációban

Boldog házasságban élőknek nagyon jó eszközük lehet a jó vita. Olyan beszélgetések, melyek rávilágítanak a különböző álláspontokra, s ezáltal juthatnak el a vitázók a közös probléma megoldókulcsához. Az ilyen kényes témák megvitatásához jó módszer lehet a vita szabályzatának meghatározása. Bizonyos ideig az egyik fél beszél, a másik hallgatja; s utána szerepet cserélnek… ugyanolyan feltételekkel.

Ismerek egy házaspárt, akik gyertyákat helyeztek el az éjjeliszekrényükön. Aztán amikor valami nehéz téma jött fel, valamelyik fél nehezen tudott beszélgetést indítani egy a kapcsolatot terhelő kérdésről, meggyújtotta a másik éjjeliszekrényén lévő gyertyát. Ezáltal a másik fél tudta, hogy lefekvés előtt lenne még megbeszélnivaló, s segítenie kell a társának, hogy a nehezen kimondható problémát meg tudják beszélni. Az erőszakmentes kommunikáció kell hogy a nyílt, lelki beszélgetés alapja legyen.

5. Mindig fordulj a másikhoz!

Hogy egy mai hasonlattal éljünk, azt is mondhatnánk, hogy legyetek online egymás számára, s ne forduljatok el egymástól. A boldog házasok mindig megtalálják az új eszközöket arra, hogy érzelmileg kötődjenek egymáshoz. maradjatok kapcsolatban! Ez az ami a valódi intimitást is megteremti.

Pillantások, gesztusok és cselekedetek mutathatják, hogy egyik a másikat megbecsüli. Ez a minőségi jelenlétre vezet – ahhoz, hogy: ” látható világban Te vagy az elsőszámú prioritás!” Ebből következik aztán az a vágy is, hogy együtt cselekedjenek, együtt vegyenek részt aktivitásokban, melyek mindkét félnek örömet okoznak – együtt főzni, étkezni, inni egy pohár bort esténként, sétálni, zenét hallgatni, filozofálni, Szentírást olvasni….

Így maradnak a társak közel egymáshoz. Az egyik jó lépést követi a másik. Ugyanúgy, ahogy egyik hibát is a másik… A szabadság, melyben egymás mellett döntenek szövetséggé válik egy egyre mélyebb szeretet-kötelékben.

6. Közös jövőkép irányítsa a közös életet

A boldog házasok azzal gazdagíthatják a kapcsolatukat, ha közös célokat, terveket fogalmaznak meg, s újra és újra elkötelezik magukat ezen célok eléréséhez.

A Szentháromság képében Andrej Rublevs úgy látja a Hármat, hogy egymás felé szeretetben fordulnak, egy mindannyiukat felszabadító beszélgetésben. Az ilyen Szentháromságon alapuló egymás felé fordulásban van a világ megváltása. A keresztény házasok ilyen alapú beszélgetései pedig szintén a világ megváltásához vezetnek, ha konkrét cselekedetek követik azokat. Ebben az értelemben lehet a kegyelem szolgálatába állni, betegeket látogatni, nélkülöző családokat segíteni, vagy akár egy első gyermekét épp világra hozó édesanyának besegíteni a konyhában…

Ha a házastársak ilyen mély élményeket, különösen pedig az ilyen Istennek kedves tapasztalatokat osztanak meg egymással, az a köztük lévő kapcsot is erősíti. Szent Pál apostol Tituszhoz intézett szavaival így lehetne ezt összegezni: “Megjelent ugyanis Istennek minden emberre üdvöt árasztó kegyelme, amely arra tanít, hogy szakítsunk az istentelenséggel és a világi vágyakkal, s éljünk mértéktartóan, szentül és buzgón e világon. Várjuk a boldog reményt: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét, aki önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson és jótettekben buzgólkodó választott népévé tegyen.” (Tit2:11-14).

A vasárnapi és ünnepnapi kultúra fontos keretet ad a nagy tervek megvalósítására. Máriával együtt mondom nektek “Tegyétek, amit mond.” (Jn2:5)!

7. Imádkozzatok együtt!

Az imádság nemcsak Istennel köti össze az embert, de magukat az embereket is egymással. Az imádság megnyitja az embert a mindenható Isten felé. A boldog párok tudják, hogy egymással való kapcsolatuk nem jelenti a mindent. Hiszen körülveszi őket a természetfeletti világ is, mely a világ és kapcsolatuk korlátait teszi elviselhetővé. A szerelem korlátainak megtapasztalása így akár egy lépcsőfok is lehet az örök, mindent megbocsátó, mindent eltűrő állandó szeretet felé.

Tóbiás könyvében olvashatunk Tóbiás és Sára imájáról a nászéjszakájukon. Gyönyörű ima ez, a hála kifejezése egymás iránt és Isten iránt, aki az embert bölcsen férfinak és nőnek teremtette.

Az Istennel való intimitás egy egészen új intimitáshoz vezetheti a párokat, melyet a szexualitás keretében is meg tudnak élni egymással. Ez az igazi összefüggés a spiritualitás és a házasságban megélt szexualitás között. Az Isten nem rivális a kapcsolatban, hanem Ő az öröm forrása, a gyümölcshozó. Az együtt imádkozó pár Istennel is egységben marad és részesül minden szükséges kegyelemben…

Ezek a hétköznapi tanácsok apróságoknak, s egyértelműnek tűnhetnek. Azok, akik ezekkel élnek megtapasztalják maguk is, hogy esküvői vizeskorsóik egész életükön keresztül csordultig telve lesznek, s Jézus átváltoztatja a bennük lévő vizet kegyelmének, szeretetének és életének finom borává.

A házasságban persze így is előfordulnak nehézségek. A kimerültségben azonban úgy járhatunk, mint a kánai menyegző szolgája, aki erejét megfeszítve tölti a vizet a kútról a korsókba. Az új bor íze azonban megerősítheti őt abban, hogy megérte a fáradtság és jutalma a valódi boldogság. Ezért hívlak benneteket: Töltsétek meg korsóitokat, s az Isten kegyelmével tölt el benneteket!

Forrás

Létrehozva 2017. november 30.