A vasárnap megszenteléséről
Nem csak a szó hosszú és nyelvtörő: A mondandót sem lehet röviden elintézni, és kellő körültekintés nélkül beletörik a bicska a témába. A 4. parancsolat szerint a 7. napot meg kell szentelni. Mindenkinek: “… semmi dolgot ne tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád; se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed!…”
Ez az első gyermek-; szolga-, jövevény- (etnikum, menekült!) sőt állatvédő törvény. Mi több: magunk ellen is véd. Hogy ne hajszoljuk agyon magunkat, legyen időnk visszanézni, hálát adni, előre nézni, erőt kérni és gyűjteni. Egyedülálló volt ez a zsidóságnál a Ókorban. A rómaiaknak, görögöknek is voltak ünnepeik, több napon keresztül is, amelyeknek nem föltétlen csak a vége torkollott orgiába és nem feltétlen csak Dionysos, a bor és mámor istene ünnepén, hanem az egész ünnep a robot-, vagy az unalomfelejtés jegyében telt.
Az ószövetségi szombat egészen más. Rendszer van benne és tisztaság az ember testi, szellemi; lelki felfrissülésére és feltöltődésére. Hogy állunk ezek tekintetében a vasárnapjainkkal? Újra vissza kell térni ehhez az eredetre!
-
A heti pihenőnap teremtési rend (I. Mózes 22). Benne van Isten kezdettől való tervében. Mondhatni: Isten a 7. napon a pihenést teremtette, példát is adva erre, amikor maga is megpihent.
-
Az ószövetségben ezt kétféleképp szegték meg: dolgoztak szombaton (Jer. 172123, Neh. 13:15, És. 56:1-4). Nem dolgoztak ugyan, de egyébként Isten akarata ellen éltek (Álmos 8:5, És. 1:13, 58:13). Így lehet manapság is véteni a vasárnap ellen.
-
A babiloni fogság (Kr. e. 598-538) után különösen is szigorúan ügyeltek a szombat megtartására, hiszen a törvényszegés volt a fegyelmező-büntető fogság oka. Túlhangsúlyozták ezért a szombatot (pl. komoly kérdés volt, hogy szabad-e olyan tojást enni, amelyet a tyúk szombaton tojt, vagy a makkabeus háborúban halomra ölték a szombaton nem védekező törvényhű zsidókat.
-
Ez súlyos torzuláshoz vezetett Jézus korára: A törvény eredeti célja messze nem ez volt. Jézus ki is mondja:“A szombat van az emberért és nem az ember a szombatért”, és többször is gyógyításával (munkavégzés) megszegi a szombatot, amiért halálbüntetés járt.
-
Jézus az irgalomra hivatkozik a kultusszal, a örvény rossz értelmezésével szemben (Máté 12:1-8).
-
Ma is vigyáznunk kell. Ne legyünk e kérdésben képmutatók, álszentek. Amikor pihenés-kikapcsolódásképpen tévézik, rádiózik valaki, mert komolyan veszi a vasárnapi munkatilalmat, akkor azt a műsort nézi, hallgatja, amin mások dolgoznak. Ugyanez történik, ha vasárnap étterembe megyünk. Ha következetesek vagyunk, akkor nem fogadjuk el a másiktól azt, amit mi törvénytisztelőként nem teszünk meg. (PÉCSI KERESZTÉNY KAPOCS * 2000. OKTÓBER 3)
-
Ha a vasárnap megszentelése csak a hívőkre vonatkozik, csak tőlük lehet elvárni azt, akkor még inkább Jézusra kell figyelni, akitől a legtávolabb állt a képmutatás, az irgalmatlanság, vagy a meg nem értés.
-
Általános felmentés ez a vasárnapi munkát (vásározás, Supermarket dolgozók, s még inkább a vasárnapi nyitva tartást szorgalmazók (Interspar, Tesco stb.) részére.
-
Senkinek sem kötelező élnie a vasárnapi vásárlási lehetőséggel. (De ad absurdum, ha következetesek vagyunk: a közszolgáltatásokkal sem, mert a víz-, a villany-, a fűtőtest-, a telefonvezeték végén valahol emberek dolgoznak.) Ki-ki maga dönt. Jóllehet nagyobb kínálat, csábítás esetén ez nehezebb. S abban azért van igazság, hogy van ami kell vasárnap, s van, ami nem feltétlenül. S itt az lehetne a mérvadó, hogy amit megtehetsz hétköznap is, azt halaszd hétköznapra!
-
Újra vissza Jézushoz: Jézus tehát föléhelyezte az irgalmat, az ember szükségletét a kultusznak. Védelmébe vette a szombaton kalászt tépő tanítványokat. Nem netalán – a lopást, hogy ezt más földjén tették, mert az nem számított lopásnak, hanem mert a tépés, szemek kimorzsolása arató- és cséplőmunka-számba ment. S olyan asszonyt gyógyított meg szombaton, aki évtizedek óta görnyedt volt (éppenséggel várhatott volna még egy napot). Jézus azt monda az Atyának: “nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból. Hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól!”
-
A nyáron szentföldet járt barátaink mondták: a haszid (hithű) zsidók a szabbat beköszöntével forgalmat; házimunkát leállítanak, szinte megmeredve, mint Csipkerózsikákénál: itt aludtunk el, itt köszöntött be a szombat, innen folytatjuk, ha elmúlik.
-
Magam tapasztaltam Svájcban, Balfach nevű Rajna menti testvérgyülekezetünk kisvárosában: vasárnap tilos a szomszédot Zavaró munka (egyáltalán nincs pl. építkezés vasárnap). Ezt járőr ellenőrzi, de a szomszéd jelzésére, a helyszínre megy és leállítja a munkát. (Nálunk sok járőr kellene, de akkor meg ők dolgoznának vasárnap.)
Jut eszembe: befejezem, vasárnapra kell készülnöm, mert délelőtt is és délután is dolgozom, istentiszteleteket és bibliaórát tartok…
Utóirat: kik -ki nem csak a portékáját (vevőként a pénzét) viszi a vásárra, Tescóba, Intersparba, Pécs Plazába vasárnap; hanem nyugalmat, békességet, jobb sorsra (csa ládi beszélgetésre) való idejét is.
S ha ezt rendszeresen a templom helyett teszi, nem bölcsen teszi. Nem a törvény, nem a keresztény rend(szabály) vagy az etikett ellen vét(kezik), hanem maga és családja egészsége ellen.
Szénási János, Pécs-kertvárosi református lelkipásztor
Létrehozva 2023. június 4.