Életige, 2015. február
Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Az arc a lélek tükre. A békés, nyugodt lélek kap egy békés, nyugodt arcot. Ez Jézus Arca, aki az Atyától jött. Sőt, az Atya arca is – gondolva Jézusnak Fülöphöz intézett szavára: „Aki engem látott, az Atyát is látta.” ( Jn.14, 9.) – végtelen nyugodt és békés. Mert Isten a béke, ahogy Gedeon idejében is már ez – jónak előtte – elhangzott.
S ha a békét harmóniának nevezem, akkor könnyű lesz a sátán nyughatatlanságát diszharmóniának nevezni Ezért, akit a sátán befolyása alá vesz, azt össze-vissza rángatja. Remegést okoz neki, zavarodottságot, öntörvényűséget, durvaságot, erőszakosságot, őrjöngést, káoszt, majd rombolást. Még édesítőt is használ közben, s tesz egy-egy cseppet pl. a remegésbe, hogy egészen oda legyen érte, azért a valamiért,s így valóságos láncra verje azt, akit hatalmába ejtett. Itt jöhet szóba a drog, a szex, a szesz, a számítógép, a tv, a játék s minden káros és romboló szenvedélybetegség. A felforgatás, a rombolás, lázadás, ellenmondás, hazugság, aljasság és tiszteletlenség szelleme (ördöge) – bizony realitás. Létezik, ami azzal bizonyítható, hogy tönkre tesz. Dömping mennek tönkre emberek, családok, azok százezrei szerte a Földön. A sátáni arc, maga a torzulás – egészen a felismerhetetlenségig.
A diszharmónia szelleme sisteregve üvöltözik, ha az Örök Harmóniával találkozik. Ezért kiabál: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje” (Mk.1,23.) * A hit fénye adja meg nekünk ezt a reális felismerést, hogy igenis, van gonosz szellem, mely minden embert megkísért ugyan, de feladatunk sorra, rendre ellenállni neki. Ahogy Jakab apostol írja levelében: „Vessétek alá magatokat az Istennek, szálljatok szembe a sátánnal, és elfut előletek.” ( 4, 7 ). Alávetni magunkat Istennek – Azt eredményezi, hogy csak Isten tekintélyével tudunk szembeszállni a gonosz, aljas és elvetemült szellemmel úgy, hogy győzelmet arassunk fölötte. Istennek ugyanis egyedül van tekintélye, parancsoló ereje a démonok fölött.
A harapós kutyára magának a Gazdának kell rászólni. Az ember nem képes önerejével elutasítani a gonoszságot, mint e világ fejedelmét, meghatározó szellemi potenciálját. Nincs bennünk meg a győzelemhez szükséges elégséges bűnutálat. Márpedig feladatunk a Földön: A küzdelem és a győzelem. Ahogy az ige előírja: „Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.” ( Róm. 12, 21 ). – Két arc néz egymásra: A Fenséges Arc és a Sunyi Arc. Két szellemi hatalom ütközőzónájában élünk, s mindkét oldalról kapjuk a mozgósítást és a behívót. Ne essünk kettős-látásba, mondván: Hagyjon engem békén mindenki. Ez az ünnepi „tárgyilagosság” ma a sátán leghatásosabb csapdája. Urunk irányvonala egyértelmű: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.” ( Mt.12, 30;ÂÂ ÂÂ Lk. 11, 23)
Aki nem harcol a gonoszsággal, mint személyes szellemi tényezővel, azt el fogja nyelni ugyanez a szellemi gonoszság, s személyes tényező. De az, aki harcol és győz, – halljad, mi vár rá: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyháznak: A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely az Isten paradicsomában van.” ( Jel. 2,7.)
Az Életige letölthető itt.
Létrehozva 2015. március 25.