Van Isten, vagy nincs Isten? Ez az alapkérdése Wass Albert Elvész a nyom című lebilincselő regényének. S ebben a regényben van az egyik leggyönyörűbb, legmegrendítőbb sírfelirat, amit valaha olvastam:

Itt nyugszik
Hiribi Pál
halász
élt 66 évet
s belehalt Istenbe
akit nem hitt
de megtalált.

„Van Isten, vagy nincs Isten?” „Vajon én tudom-e, hogy van?” „Lássa, ez a kérdés.”

„Mert amíg tudom azt, hogy nincs, hát addig nincs. Éppen úgy megélek, mintha azt tudnám, hogy van. De ha tudom is, meg nem is, hogy van, és tudom is, meg nem is, hogy nincs: úgy, tiszteletes úr, sem élni, sem meghalni nem lehet.”

Egész Európát bejárjuk a válasz után. Magyar, cseh, lengyel, zsidó, román és német sorsokat követünk a felemás békeidőktől a háborús pusztítás romjaiig. Herceget, kispolgárt, művészt, bankárt, politikust, tudóst. Elvész végül a nyom?

A regénynek két befejezése van: az eredeti, és egy jóval ismertebb, későbbi. Az egyik Istennel ér véget, a másik Hiribivel, de mindkettő ugyanarra a kérdésre felel.

Az alternatív befejezés ténye számunkra még élesebbé és személyesebbé teszi a kérdést: van Isten, vagy nincs Isten? Teljesen más világban élünk, ha az egyik igaz, mint ha a másik.

Az én válaszom az, hogy Hiribi halt meg Istenben, nem Isten Hiribivel.

Forrás

Létrehozva 2026. január 30.