A karácsonyi ünnepkör az örvendetes rózsafüzérben jelenik meg. Az alábbi gondolatok az elmúlt hetek során számtalanszor átimádkozott titkok fölött születtek.

…quem virgo concepisti, akit te szent Szűz, a (Szentlélektől) méhedbe fogadtál.

Mária egészen birtokolja az egész Krisztust, teljesen az Övé és ő teljesen Krisztusé. Mindenestül övé lett az Isten, nem a maga érdemeiért, hanem Isten szeretetének határtalan mértéke és örökkévaló terve szerint: Krisztusnak Atyja, a testetlen Isten akaratából a testté lett Isten, Krisztus Máriában vette föl emberségét –

Istennek egyedül Krisztusban van emberi teste, Krisztusnak pedig egyedül Mária által, aki Őt méhébe fogadta és e világra szülte.

Foganásában betöltekezik tehát az Istenség teljességével: az Atya akaratából, a Szentlélektől lesz a Fiú emberré Mária áldott méhében. Ő lesz tehát a Legszentebb Szentháromság legtisztább földi foglalata, az örök evangélium hirdetője az emberek között. De Isten teremtő szava Mária igenje által teljesedett ki: aki teljesen bűntelen volt, így akadály és ellenkezés nélkül simult egészen Isten akaratába, hogy beteljesedjék, amit az Atya öröktől fogva eltervezett.

Ezért hát a bűnös léleknek még inkább igent kell mondani az Atya akaratára, ha azt akarja, hogy Krisztus benne is megfoganjon; mert míg Mária szeplőtelen méhében az isteni mag, Aki áldozatra adta magát érettünk, végtelen termést hozott, addig a mi bűnnel terhelt lelkünk sziklás talaján a romlott emberi természet okán a gonosz vágyak elfojtják, az önszeretet elsorvasztja a növekvő kegyelmi életet és a szentség csak akkor növeli bennünk az üdvösségre szükséges malasztot, ha azt még egészen el nem veszítettük. Kövessük tehát Krisztust Máriában, hogy hozzá hasonlóan egészen bűntelenek akarjunk lenni, még ha bűnben fogantattunk is (Zsolt.50,7), és így lelkünkbe fogadva Krisztust bennünk is lakást vegyen az Örök Ige.

…quem virgo visitando Elisabeth portasti – akit te szent Szűz, Erzsébetet látogatván (méhedben) hordoztál.

Az áldott Szűz immár az Isten Anyja, s első útjával a magtalant, az elveszettet megy látogatni; elmegy, hogy meglássa azt, aki őt meglátva új életre kel: az üdvösség hírvivőjét, az Üdvözítő hordozóját látva megszentelődik ő maga és vele magzata is. Mária ahhoz megy tehát, aki az Üdvözítő útját egyengetőnek anyja; az Evangélium maga megy az evangélium hírvivőjéhez;

Isten Anyja megy az emberek anyjához; az új Éva a régi Éva lányához és gyermekéhez; a dicsőséges Isten a bukott emberhez, hogy felemelje, megszentelje, új és örök életre keltse, hogy megváltsa.

Isten Igéje él az Anyában, amely megtisztítja és ujjongásra készteti a földi anyát és gyermekét egyaránt. Krisztus áldott vére az, amely már ekkor keresztségére válik a keresztelőnek; Krisztus, bár még meg sem született, de már a megváltást munkálja, hogy ebből is lássuk: Ő volt, mielőtt a világ lett volna (Jn.1,1-2). Ha pedig itt még csak részlegesen keresztel azáltal, hogy a keresztelőt megtisztítja az ősbűn átkától, akkor mennyivel inkább tiszta volt az, akinek testét lefoglalta a maga számára; mennyivel inkább tisztává tette azt, akinek vére az Ő vére, akinek teste az Ő teste, akinek élete: az Ő élete…!

Ezért hát keresztény lélek! Bárhol járj is a világban, légy az Isten hordozója, szent evangéliumának méltó edénye, életének igaz képviselője: ez hajtson minden lépésedben, minden lélekzetedet ez hassa át: megszentelni a világot Azáltal, Aki egyedül szent; Krisztussá lenni, Őt követni, Őt hirdetni „akár alkalmas, akár alkalmatlan” (2Tim.4,2) és meglásd: a felujjongó magzat, a bűnben fogant világ, aki megérzi általad a Legszentebbet, a te örömödet sokszorozza, mert fizetséged nagy lesz a mennyben, ha oda sajátod mellett más lelkeket is bejuttatni iparkodsz. Ha pedig a világban járva nem tudod, hol találod Krisztust (hogy Őt követhesd), kövesd hát Máriát, aki sosem hagyja el Szent Fiát, sem Szent Fia Édesanyját: ha Máriát megtaláltad, megtaláltad Krisztust – ha Máriát követed, Krisztust is követni fogod.

Légy azért hű gyermeke az Isten Anyjának, hogy Krisztusban te is Isten gyermeke lehess és elmondhasd az apostollal: „Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki azt kiáltja: »Abba, Atya!«Tehát többé nem vagy már szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor örökös is az Isten által” (Gal.4,6-7).

Az elmélkedés elolvasható itt.

Létrehozva 2026. január 18.