Az új pólómon, amelyet a lányomtól kaptam születésnapi ajándékként, nagy, vastag betűkkel ez a kifejezés állt: „PURGAMENTUM INIT, EXIT PURGAMENTUM”, egy régi latin kifejezés, amellyel sok évvel ezelőtt találkoztam. A pólón, a felirat alatt, kisebb piros betűkkel állt a jelentése: „SZEMETET BE, SZEMETET KI”. A gyermekeim sokszor hallották
tőlem ugyanezeket a szavakat, amikor megpróbáltam befolyásolni, hogy mit nézzenek a tévében vagy a moziban, milyen zenét hallgassanak, és milyen könyveket olvassanak.

Ez a kifejezés a számítógépek korai időszakában vált népszerűvé, és azt jelentette, hogy ha hibás egy program, akkor az eredmények is hibásak lesznek. Mindez ránk, emberekre is érvényes.

Az emberi elme egy csodálatos és rendkívül összetett számítógép. Még az űrkutatás legkorábbi szakaszában fekete nők egy elhivatott csoportja a „számítógépek” becenevet kapta, mivel tagjai képesek voltak nagyon bonyolult matematikai képleteket kiszámítani, amelyek lehetővé tették az emberek űrbe juttatását. Történetüket az „A számolás joga” című mozifilm meséli el.

Napi bevitel

Mint ahogy bármelyik mai okoseszközre is igaz, az, ami az emberi elméből kijön, nem jobb, értékesebb, vagy érvényesebb, mint amit beleprogramoztak. Már az anyaméhben elkezdünk adatokat kapni, és egész életünk során folyamatosan kapunk inputot – mindenféle információt. Ez a hatalmas adathalmaz alakítja ki a gondolkodásmódunkat és a körülöttünk lévő világra való reagálásunkat, végső soron a személyes világnézetünket. Az egyén világnézete meghatározza az értékeket, és ezek az értékek befolyásolják a viselkedésünket. E valóság ellenére sokan úgy élik le az életüket, hogy soha nem gondolkodnak el azon dolgok érvényességén vagy igazságán, amelyek a gondolkodásukat alakították.

Amíg nem kezdtem el olvasni, hogy mit mond Isten, minden dolgok Teremtője a Bibliában, addig én sem szántam időt arra, hogy megvizsgáljam, mi befolyásolja a gondolkodásomat. Akár vadászpilótaként a vietnami háborúban, akár kereskedelmi légitársaság pilótájaként, soha nem álltam meg, hogy elgondolkodjam: „Miért gondolkodom úgy, ahogyan gondolkodom? Milyen tényezők befolyásolták és formálták az értékeimet, a véleményemet és azokat a dolgokat, amelyeket fontosnak tartok?”

A világhoz igazodva?

Miután azonban Jézus Krisztus követőjévé váltam, elkezdtem olvasni Isten Igéjét, és olyan kijelentéseket fedeztem fel, amelyek azt tanítják: „ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Pál levele a rómaiakhoz 12, 2) Vajon a médiából mindenféle formában felvett információk „e világ mintájához” igazítottak engem?

A számtalan írott kiadvány, a televízió, a filmek, a rádió és az internet révén információ-túlterheltség korában élünk. Folyamatosan bombáznak bennünket mindenféle adattal, amelyek közül néhány jó, néhány pedig egyáltalán nem az. Miután elolvastam a szentírási szakaszokat, rájöttem, hogy ha meg akarom őrizni a tiszta gondolkodásomat, akkor az a kihívás, hogy át kell rostálnom ezeket az információkat, és meg kell határoznom, hogy melyik érvényes és az igazságon alapuló, és melyik áll csupán a kultúra és az istentelen értékek instabil homokján.

Megtalálni az igazsághoz vezető utat

Ahhoz, hogy ezeket az értékeléseket hatékonyan elvégezhessem, arra a következtetésre jutottam, hogy számomra – és azt hiszem, mindannyiunk számára – szükséges, hogy az elménket, azaz a „számítógépünket” arra programozzuk, amiről tudjuk, hogy igaz. Ahogyan Jézus mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (János evangéliuma 14, 6). Az Ő megismerése és az Ő tanításainak követésére való törekvés a legjobb módja annak, hogy elkerüljük az elménk szemét adatokkal való táplálását.

Létrehozva 2025. július 18.