Arab betolakodók megtámadtak egy apácakolostort, és elfogtak egy gyönyörű szűz lányt, akit ajándékba ajánlottak csapatuk parancsnokának.

Amikor a parancsnok meglátta a lányt, elkápráztatta a szépsége, és meg akarta rontani. A lány azonban így szólt hozzá:
„Várj egy pillanatot, mert megtanultam egy szüzek között átadott mesterséget, amit csak szűz lányok tudnak végrehajtani – máskülönben haszontalan.”

A parancsnok megkérdezte tőle: „És mi ez a képesség?”
A lány így válaszolt:
„Ez egy olaj: ha valakit megkennek vele, sem kard, sem fegyver nem árthat neki. Neked, aki gyakran háborúzol, nagy hasznodra válna.”

A parancsnok így szólt hozzá: „Hogyan tudod ezt bizonyítani?”

A lány elővett egy kis olajat, és így szólt hozzá:
„Kenje be vele a nyakát, és adja ide a kardját, hogy megvághassam.”

A parancsnok azonban nem bizott benne: „Nem! Először kend be a saját nyakadat, és en vaglak meg a kardommal.”
A lány örömmel beleegyezett, bekenegette a nyakát az olajjal, és így szólt:
„Most vágjon rá a nyakamra a kardjával teljes erővel!”

Ő elővette éles kardját, és a nő lehajtotta a fejét. A parancsnok teljes erővel lecsapott, és a nő feje a földre gurult. Inkább a kard által halt meg, mintsem hogy meggyalázzák szüzességét.

A parancsnok mélyen megrendült, és keservesen sírt, hogy ilyen gyönyörű lelket ölt meg. Csak akkor jött rá, hogy a lány szándékosan tévesztette meg, hogy elkerülje a gyalázatot és a bűnt…

(Ez a szír Szent Febronia története.)

Áldott vagy, ó, tiszta menyasszony… Áldásod legyen mindnyájunkon… Ámen.
Járj közben értünk, ó, nagy szent, a kegyelem trónja előtt. Ámen.

Forrás

Létrehozva 2025. július 12.