Tapasztalataim szerint az üzleti tárgyalások stresszes élménnyé is válhatnak. Ahhoz, hogy ezeket a feszültségeket csökkentsem, öt alapelvet dolgoztam ki, amelyek nekem segítenek a tárgyalások során.

Az első ilyen alapelv: Határozzuk meg világosan, hogy mi a célunk az ügylettel.

Nemrégiben Rodnak új videósra volt szüksége. Megvizsgálta a pénzügyi lehetőségeit, és mérlegelte mit engedhet meg magának. Bár az általa preferált új szolgáltató magasabb árat kért, Rod utánajárásának köszönhetően képes volt érvelni a magasabb árak ellen, és sikerült kölcsönösen előnyös üzletet kötni. Egy nap vallási vezetők kérdezték Jézust a legnagyobb parancsolatokról. Jézus így válaszolt: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (Márk evangéliuma 12, 31) Ha saját magunkat ismerjük és értkeljük, az önmagunk szeretetének egyik módja, amivel másokat is szeretni tudunk.

A második alapelv: Kerüljük a tárgyalást olyanokkal, akikben nem bízunk.

Egy korábbi banki ügyfelemet a pénzügyi vezetője képviselte, aki nagyon manipulatív volt. Ez a pénzügyi igazgató állítólagos banki kapcsolatait használta fel arra, hogy nyomást gyakoroljon ránk a jobb ajánlatért. Egy darabig ez sikerült is neki, míg rájöttünk hamis állításaira. Ezek után nem voltam hajlandó tárgyalni vele a számára jobb feltételekről, legszívesbben a kapcsolatot is megszakítottam volna vele. „Utálja az Úr a hazug ajkat, de a helyesen élőket kedveli.” (A példabeszédek könyve 12, 22) Ha nem tudunk megbízni valakiben, akkor később valószínűleg értelmetlenné válik minden megállapodás.

A harmadik alapelv a következő: Értsük meg a másik fél igényeit és kétségeit.

A Bibliában Boáz ad az okos tárgyalásra példát, amikor azon igyekezett, hogy feleségül vegye Naomi menyét, Ruthot. A zsidó törvények szerint egy másik személynek volt elsőbbségi joga arra, hogy kiváltsa Naomi földjét és feleségül vegye Ruthot. Boáz mérlegelte a helyzetet és ezzel a másik személlyel tárgyalt arról, hogy milyen negatív következményei lehetnek, ha ő váltja ki Naomi földjét. Ekkor a másik fél visszautasította ezt a lehetőséget, ezzel lehetővé tette Boáz számra, hogy feleségül vegye Ruthot. „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.” (A példabeszédek könyve 3, 13) Ha megismerjük és megértjük a másik fél igényeit, akkor valószínűleg kedvező eredményt érünk el.

A negyedik alapelv: Mindig a kölcsönösen előnyös, „győztes-győztes” megállapodásra törekedjünk.

Stan olyan banki ügyfél volt, aki úgy gondolta, hogy mindig minden tárgyalás minden pontját meg kell nyernie, így a bank a vesztes, az ő vállalkozása pedig a nyertes. Stan időnként megnyerte a csatákat, de ez nem tett jót a hosszú távú gyümölcsöző kapcsolatnak. Frusztrált voltam a Stannel folytatott tárgyalásoktól, így nem voltam olyan nagylelkű, mint amilyen lehettem volna. Pál apostol ezt írta: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Pál levele a filippiekhez 2, 3-4) Isten jobban szereti, ha a „győztes-győztes” megoldásokra összpontosítunk, nem pedig ha figyelmen kívül hagyjuk a másik fél szükségleteit.

Az utolsó alapelv pedig: Törekedjünk a nagylelkűségre.

József történetében olvassuk, hogy Egyiptomban hét évig éhínség volt. Hogy megengedhessék maguknak az egyiptomiak, hogy élelmiszert vásároljanak, eladták a földjüket a fáraónak. Az egyiptomi királynak pedig az emberekre volt szüksége, hogy legyen, ki megművelje a földet, ezért József egy győztes-győztes megállapodást dolgozott ki. Így olvassuk: „A termés egyötödét a fáraónak kell adnotok, négyötöde pedig megmarad nektek vetőmagnak és élelemre házatok népének, hogy legyen ennivalója családotoknak.” (Mózes első könyve 47, 24) Azzal, hogy József csak 20 százalékot követelt a fáraónak, kedvelték őt az egyiptomiak, számukra pedig lehetőséget biztosított, hogy mind maguknak, mind a fáraónak gazdagságot teremtsenek.

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2025. június 3.