Isten országának munkatársa Ön? Talán csoportvezető? Vagy netán olyan valaki, aki nagy felelősséget hordoz a gyülekezetben? Mit mutat jelenleg szolgálatának barométere:

-“az Úr iránti szeretet hajtja”

-“nagy ügybuzgalom, valami növekszik és cseperedik”

-“gyümőlcsőző” -“inkább megrekedt és unalmas”

-“holtfáradt, kiégett, nem akarom tovább”?

A jó föld

Jézus Isten országának a munkatársait a “jó földhöz” hasonlítja, amely százannyit, hatvanannyit vagy harmincannyit terem (Máté 13,23). De még a jó föld is kilúgozódik, ha szüntelenül beültetik, s csak terem és terem. Ha nem engedik pihenni, akkor idővel megszenvedi ezt a növények minősége és tápanyagtartalma, sőt még nagysága és egészsége is. Talán hosszabb távon is úgy néz ki, mintha minden rendben lenne, de egy alaposabb vizsgálat kideríti, hogy fontos tápanyagok hiányoznak a növényeknek. Az ószövetségben ilyen utasítást ad a Teremtő:

“Hat éven át vesd be a földedet, és takarítsd be termését! A hetedikben azonban hagyd parlagon, hagyd magára, hadd egyenek róla néped szegényei! Ami pedig még rajta marad, egye meg a mezei vad. Így cselekedj szőlőddel és olajfáiddal is! Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon nyugodjál, hogy pihenjen az ökröd és szamarad, és lélegzethez jusson szolgálód fia és a jövevény” (2 Mózes 23,10-12).

Az ördög műtrágyái

Az ördög egy rabszolgahajcsár, aki kegyetlenül hajt bennünket, hogy gyártsunk téglákat a fáraónak (vö. 2 Mózes 5). Korunkban a társadalmi fejlődést egyre erősödő teljesítménykényszer jellemzi. Csak az értékes, aki teljesít. Cégek mindent kipréselnek a munkatársaikból, azután pedig elvetik őket, mint a szemetet.

A földeket túltrágyázzák, sőt még a genetikai örökítőanyagot is manipulálják a több “nyereség” érdekében. Ennek rettenetes következményei kézenfekvőek. A vélt haladás megbetegít minket és a környezetünket.

Hogy a folytonos stresszel lépést tudjunk tartani, “műtrágyát” ajánlanak nekünk. A kínálat óriási: a jógától kezdve az autogén tréningig, csodavitaminoktól a (gyakran még több stresszel járó) fitness programokig minden megtalálható benne. Kiégett emberek sok pénzt áldoznak ún. motivációs szemináriumokra, ahol például megtanulják, miként járhatnak üvegcserepeken vagy parázson anélkül, hogy megsérülnének…

Pedig minden olyan egyszerű lenne, ha Isten parancsaihoz tartanánk magunkat. Hisz az Ő igája nem nehéz, hanem gyönyörűséges. Rendelkezései mind a javunkat szolgálják.

Jézus ezt mondja a János 10,10-ben: “A tolvaj (az ördög) csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy (a hozzám tartozóknak) életük legyen, sőt bőségben éljenek.”

Mit lop az ellenség? Mindent, ami csak a túláradó, bővülködő életet jellemzi: hitet, békességet, az egészségünket, továbbá az Istennel, a családunkkal és másokkal töltött időnket. Azt is szeretné megakadályozni, hogy komolyan vegyük az Istentől kapott elhívásunkat, rendelt hivatásunkat, vagy hogy Isten célja beteljesüljön az életünkben. Semmitől sem riad vissza, de a legtöbb esetben az a taktikája, hogy felelősségtudatunkra és az elismerés utáni óriási vágyunkra apellál, s így szorít be minket a teljesítménykényszer satujába. Ezen aztán könyörtelenül és folyamatosan húz egyre többet, míg szinte már csak loholunk egyik terminustól a másikig, míg be nincs előre biztosítva az idegösszeomlás vagy az infarktus, míg értékes kapcsolatok el nem vesznek, s míg a házasságok és családok tönkre nem mennek. Az ördög nem ismer irgalmat!

Beteljesedés és békesség

De – Istennek legyen hála érte, hogy létezik egy mennyei DE: Jézusnál nyugalom van. Kiszállhatunk ebből az ördögi körből. Ő dús füvű mezőn legeltet, és friss vizű forráshoz vezet minket. Megajándékoz új erővel (vö. 23. zsoltár). Azt szeretné, hogy valódi, bővelkedő életünk legyen, nem pedig rabszolgalétünk. Ha beteljesedett élet után kívánkozunk, akkor szót kell fogadnunk a jó Pásztor utasításainak.

Az éjszaka alvásra való. Isten az Övéinek pihentető, felfrissítő alvást ad. “Lefekszem, alszom és fölébredek, mert az Úr támogat engem” (Zsoltárok 3,6).

A hetedik nap az ember javát szolgálja. Az Úr tudta, milyen ellenállással fogjuk mi emberek szembe találni magunkat, ha pihenést keresünk. Ezért nem csupán javasolja a pihenőnapot, hanem örök érvénnyel megparancsolja. Ő, aki soha nem fárad el, “megpihent a hetedik napon”. Bizonyított tény, hogy az egészségünknek jót tesz ez a hat nap munkából és egy nap pihenésből álló ciklus. Amennyiben valóban felhasználjuk ezt az időt arra, hogy Istennel közösségben legyünk, akkor nemcsak a testünk, hanem a lelkünk is felfrissül: kellően felkészültünk az új hétre.

Szórakozás összeesésig

Ehelyett sokan belevetik magukat úgynevezett szórakozásokba. Az eredmény az, hogy hétfőnként gyakran alig győzik kipihenni a stresszes hétvégét. A fiatal generáció techno-partikon ecstasyval és más drogokkal tartja magát ébren, hogy a totális kimerültségig bulizhasson.

A sportban is előtérbe került a teljesítmény, valamint az adrenalin szintet emelő izgalom. Extrém, extrémebb, legextrémebb – hangzik a jelszó. Többnyire még a szabadság sem igazán pihentető. Ismerek egy asszonyt, aki egész évben keményen dolgozik, hogy aztán lehetővé tegyen magának és családjának egy drága és megerőltető nyaralást. Valószínűleg mindannyian jobban járnának, ha kevesebbet dolgozna, s így több ideje lenne a szeretteire. A hosszú repülőutak, a forróság, a másik időzónára való átállás és a vírusok megteszik a magukét, úgyhogy a remélt felüdülés elmarad. Ehhez társul még a csalódottság, mert mindezek a tevékenységek igazából nem teljesítik be a vágyaikat. A folytonos csalódás adott esetben depresszióhoz vezethet.

A veszélyeztetettek listáján nemcsak szórakozásra szomjas tinik és munkamániás menedzserek szerepelnek. Keresztény gyülekezetekben is gyakran nyomás alatt érzi magát az ember, hogy még többet tegyen “Isten országáért”. Bátran összeszorítja a fogát, még több estéjét teszi szabaddá gyülekezeti célokra, nagyobb felelősséget vállal, még többet adakozik, és keserűvé válik, ha mások nem adnak bele ugyanígy mindent. Oda a motiváció, oda az öröm. Más gyülekezeti tagoknak már attól lelkifurdalásuk támad, ha csak látnak minket. Igazi közösségre egyáltalán nincs már időnk, a családunkról nem is beszélve.

Egyszer aztán betelik a pohár, s az ördög nevet a markába. Neki mindegy, hogy techno-partikon vagy a gyülekezetünkben égünk ki.

Talán kicsit eltúlozva vázoltam fel a képet. Azt szeretném, hogy kiragadjon minket abból az illúzióból, mely szerint a mi emberi erőfeszítéseink hozzájárulhatnak Isten országának építéséhez (vö. Zsoltárok 127,1-2; Jeremiás 17,5).

Hogyan éljünk hát?

Nincs rá ugyan recept, de Igéjében Isten világos utasításokat adott nekünk, miként lehetünk tényleg hatékony munkatársak az Ő országában. Csak néhány alapvető szabályt sorolok fel:

1. A kiegyensúlyozott táplálkozás fontos az egészségünk szempontjából. Lelkileg is egészségesen kell tehát táplálkoznunk. Legyen Isten Igéje napi kenyerünk! Romlott ételt jelentenek a nem építő filmek és könyvek, s akadályozzák hitbeli növekedésünket.

2. Friss levegőre szükségünk van testi, de lelki-szellemi téren is. Ha állandóan dohos szellemi légkörben tartózkodunk, akár otthon, akár a gyülekezetben vagy a munkahelyünkön, hamarosan elfogy a levegőnk. Ezért fontos a napi “szellőztetés”. “A nap ne menjen le a ti haragotokkal” (Efezus 4,26b). Amennyiben lehetséges, engesztelődjenek ki, mielőtt beköszönt az éjszaka. Ha erre nincs mód, akkor tárja szélesre szíve ablakát! Isten színe előtt bocsásson meg annak, aki fájdalmat okozott Önnek! Isten Szentlelke pedig kiűzi a dohos és sűrű levegőt.

Nagyon ajánlott olykor egy kirándulás, amelyen hegyi levegőt lélegezhetünk be. Jézus tudatosan kereste a csend időszakait, amelyekben zavartalanul kommunikálhatott az Atyával.

3. A pihenés és az alvás nélkülözhetetlen. Alvás nélkül nagyon hamar meghal az ember. A gondjait ne vigye magával az ágyba! Borzalmas hálótársak ezek: egész éjjel gyötrik az embert. Ne legyen hajlandó aggodalmaskodni, méghozzá Isten iránti engedelmességből, Ő ugyanis megtiltotta ezt. Hisz az aggodalmak hitetlenségen és kételyeken alapulnak. Jézusnál jó helyen vannak az Ön gondjai. Ezért szólít fel minket Péter: “Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1 Péter 5,7).

4. Tervezze meg a pihenőnapját! Ez a nap az Úré. Ha a főnökével töltené ezt az időt, akkor alaposan megtervezné, mi hogyan legyen. Ha a kedvesével lenne randevúja, akkor se bízna mindent a véletlenre. Mennyivel inkább meg kellene terveznünk ezt a csendességben és az Ő jelenlétében töltendő napot, s előre örülhetnénk neki!

5. Tisztázza, mire is van valóban elhívatva, rangsorolja ezeket a feladatokat, s készítsen azokról egy listát! Ne mondja, hogy ez világi szokás! Éppen ellenkezőleg: miért tervezné meg a lelki-szellemi életét rosszabbul, mint a bevásárlásait? Amennyiben rőfnyi hosszúságú lett a lista, akkor fontolja meg, hogy Isten az Ön esetében mit tesz hangsúlyossá. Mik azok a dolgok, amelyeket csak azért tesz meg, mert “valakinek” meg kell csinálnia? Gondolja meg, hogy maga Jézus sem engedett az emberek minden sürgetésének, hanem csak azt tette meg, amit az Atya rábízott (vö. János 5,19-20: “mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is”). A “valakik” akkor fognak színre lépni, ha üresen látják a helyüket.

Amennyiben Ön házas és családos ember, akkor a házastársával és gyermekeivel kapcsolatos elhívatásnak a lista legelején kellene állnia.

6. Kihasználatlan (parlag) idők akkor is szükségesek, ha világosan felismertük az elhívásunkat, s annak megfelelően cselekszünk. Ilyenkor Isten megmunkálja a szívünk talaját. Kipihenhetjük magunkat, új erőt meríthetünk, míg ezt nem mondja az Úr: Szánts fel üj szántóföldet! (vö. Jeremiás 4,3).

7. A böjtölés csodálatos eszköz arra, hogy emésztőrendszerünk kis pihenőhöz jusson, s lehetővé váljon testünk méregtelenítése. Szellemünk éberebbé válik, világosabban halljuk Isten szavát. Amennyiben Önnek nincs olyan szervi baja, amely kizárná a böjtölést vagy a részleges böjtölést (egyeztesse orvosával!), akkor az nagyon is ajánlatos.

8. Tanuljon meg nemet mondani! Jobb ezt tenni, mint nyomás alatt rábólintani egy tervre vagy felkérésre. Jómagam gyakran megtettem ez utóbbit, aztán később mégis “ki kellett szállnom”. Egyszerűbb lett volna először Isten elé vinni és megvizsgálni az ügyet.

9. Tegyen különbséget: kik azok, akik csak kilúgozzák Önt, ill. ki növekszik valóban az Ön közreműködése révén. Egyesek azt mondják ugyan, hogy kívánják a segítségünket és imádságunkat, arra azonban nem készek, hogy valamilyen módon hozzájáruljanak helyzetült javulásához. Vegyük ezt észre, és tegyük fel magunknak a kérdést, vajon jól fektetjük-e be az időnket ezeknek az embereknek az esetében.

“Ne adjátok oda a kutyáknak (olyan embereknek, akik nem becsülik meg) azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé, nehogy lábukkal széttapossák azokat, majd megfordulva széttépjenek titeket” (Máté 7,6).

Más szavakkal: értékes időnket és erőnket ne gyümölcstelen tevékenységekbe fektessük be! Jézus földi életének idejét elsődlegesen egy kb. 12 fős csoportnak szentelte. Nekik jelentette ki magát, és képezte őket, hogy majd tanúiként és hírnökeiként szertevigyék az evangéliumot.

10. Ha szükséges – hagyjon fel a szolgálattal! Amennyiben az időnket helyesen fektetjük be készséges és becsületes emberekbe, akkor ezek lelkileg felnőnek, s be fognak állni a szolgálatba, esetleg éppen a mi helyünkre. Hát nem csodálatos ez? Ön talán – biztos, ami biztos – inkább ragaszkodna eddigi feladataihoz. Szomorú látni, Isten hány gyermeke kapaszkodik bele görcsösen valamilyen szolgálatba, amit már rég át kellett volna adnia másnak. Félnek, hogy többé nem veszik hasznukat. Megnyugtathatom Önt: Isten országában nincs munkanélküliség. Isten Önt új és talán még nagyobb kihívások elé fogja állítani. Izgalmas dolog az Ő szolgálatában állni, és megéri! Milyen szép lesz ott állni Őelőtte, és ezt hallani: “Jól van, jó szolgám, (…) hű voltál a kevésen…” (Lukács 19,17)!

Mint a példázatban a jó sáfárra, úgy ránk is új feladatokat fog bízni, amennyiben tehetségünket és ajándékainkat gyümölcsözően fektetjük be.

ethos, 2003/3. p. 17-19.

Létrehozva 2023. január 19.