Kérdésekre adott válaszok:

1. Azt kell hinnünk, amit Isten kinyilatkoztatott.
2. A kinyilatkoztatás Isten üzenete az emberekhez.
3. Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást Anyaszentegyházára bízta.
4. Az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást a Szentírásban és a szenthagyományban őrzi.
5. Azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket az Anyaszentegyház Istentől sugalmazottaknak ismer el.
6. A sugalmazás a Szentléleknek az a tevékenysége, amely biztosítja, hogy Isten üzenetét a kiválasztott emberek tévedés nélkül írják le.
7. A szenthagyomány az Anyaszentegyház élő tanítása, amely az apostolok igehirdetésén alapul.
8. A teljes kinyilatkoztatás a katolikus keresztény vallásban található meg.
9. Az apostoli hitvallás hitünk rövid foglalata.
10. Az apostoli hitvallásban megvalljuk, hogy hiszünk a háromszemélyű egy Istenben: az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben.
11. A hit az az isteni erény, amellyel elfogadjuk Isten kinyilatkoztatott ígéreteit, az örök üdvösséget és mindazt, ami annak elnyeréséhez szükséges.

Ez a mi hitünk: Keresztény módon hisz, aki meggyőződéssel igaznak tartja, amit Isten kinyilatkoztatott, és az Egyház által tanít.

12. Isten az egész világ teremtő Ura és a mi mennyei Atyánk.
13. Eszünk mondja, és a kinyilatkoztatás hirdeti, hogy van Isten.
14. Isten egészen más, mint a világ, Isten szent. Személyes, szellemi létező.
15. Isten elsősorban abban különbözik a világtól, hogy Isten örökkévaló, a világot pedig teremteni kellett.
16. Isten mindenütt jelen van: benne élünk, mozgunk és vagyunk.
17. Isten mindent megtehet, amit csak akar; Isten mindenható.
18. Isten szeret minket, ezért igazságos és irgalmas hozzánk.
19. Egy Isten van, aki három személy: Atya, Fiú és Szentlélek.
20. Azért élünk a világon, hogy Isten szeretetét megismerjük, viszonozzuk, és eljussunk az örök életre.
21. A világot Isten teremtette.
22. Isten csak akarta, hogy legyen, és minden meglett.
23. Isten most is gondoskodik a világról, fönntartja és kormányozza.
24. Isten úgy gondoskodik az emberekről, hogy mindenkinek megadja, ami az üdvösségéhez szükséges.
25. Az ember Isten képére és hasonlatosságára teremett személy, akinek teste és lelke van.
26. Az alapja, hogy Isten értelmet és szabad akaratot adott nekünk és meghívott az örök életre.
27. Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. Jónak teremtette és gyermekévé fogadta.
28. A bűn rontotta meg. Ezt az első bűnt ősbűnnek nevezzük.
29. Az ősbűn következményei: 1. elvesztettük az istengyermeki életet; 2. emberi természetünk megsérült; értelmünk elhomályosult, akaratunk rosszra hajló lett. Ez az áteredő bűn, minden ember öröksége.
30. Isten Megváltót ígért és küldött, hogy az embereket a bűntől megváltsa és üdvözítse.
31. A világot Jézus Krisztus váltotta meg.
32. Jézus Krisztus Isten egyszülött Fia, a második isteni személy, aki értünk emberré lett.
33. Jézus neve Megváltót, Szabadítót jelent.
34. A Krisztus szó Messiást, Fölkentet jelent.
35. A Fiúisten azért lett emberré, hogy az Atyát megdicsőítse, minket szóval és példával tanítson, életével, halálával és feltámadásával megváltson.
36. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, Ő az Istenember.
37. Jézus azt tanította, amit hinnünk és cselekednünk kell, hogy Isten gyermekei legyünk.
38. Jézus tanítását evangéliumnak vagy örömhírnek nevezzük.
39. A szeplőtelen fogantatást, a szűzi anyaságot, a bűntelen életet, és a mennybevételt.
40. A Szentlélek ereje által szűz Máriától emberi testet és lelket vett fel.
41. Az angyalokról a kinyilatkoztatásból tudunk.
42. Az angyalok nem maradtak mind jók. Egyesek vétkeztek, ezek a gonosz lelkek, vagyis az ördögök.
43. A jó angyalok szeretnek minket, imádkoznak értünk és az üdvösség útján segítenek bennünket.
44. 1. az Olajfák hegyén vérrel verítékezett; 2. megostorozták; 3. tövissel megkoronázták; 4. a keresztet hordozta; 5. keresztre feszítve meghalt a Golgotán.
45. Azért szenvedett és halt meg, hogy megszabadítson bennünket a bűntől és a kárhozattól, és visszaszerezze az üdvösséghez szükséges kegyelmet.
46. Arra tanít, hogy a mi keresztjeinknek is érdemszerző értéke van.
47. Nem volt kénytelen szenvedni, önként áldozta fel magát minden ember bűnéért.
48. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy Jézus valóban meghalt, és a megváltás az előtte elhunytakra is kiterjed.
49. Jézus feltámadása hitünk alapja és reményünk záloga.
50. Azt jelenti, hogy befejezte földi küldetését, és többé már nem hal meg.
51. Azt, hogy Jézus emberi természetével is részt vesz az Atya dicsőségében, és közbenjár értünk.
52. Jézus a világ végén jön el ismét.
53. Jézus azért jön el a világ végén, hogy minden embert megítéljen és a világot megújítsa.
54. A világ végén bekövetkező ítéletet utolsó ítéletnek nevezzük.
55. Az utolsó ítélet után a jók a mennyországba, a gonoszok pedig a pokolba jutnak.
56. A Szentlélek a harmadik isteni személy, valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt.
57. Azért jött el, hogy a világ végéig az Egyház éltető lelke legyen.
58. Vezeti az Egyházat a tanításban, az emberek megszentelésében és a pásztori szolgálatban.
59. Anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Krisztus titokzatos teste.
60. Azok a megkeresztelt emberek, akik elfogadják a katolikus hitet, az Egyház szentségeit, közösségben a pápával és püspökeikkel.
61. Az Anyaszentegyházat Jézus Krisztus alapította.
62. Az Anyaszentegyház láthatatlan feje maga Jézus Krisztus.
63. Jézus Krisztus az Anyaszentegyház látható fejévé szent Péter apostolt tette.
64. Jézus Krisztus egyetlen Egyházat alapított.
65. Az Úr Jézus azért alapította az Egyházat, hogy az örök üdvösségre vezesse az embereket.
66. Az Egyház küldetése minden emberhez szól.
67. Az igaz hitet tévedés nélkül a pápa és a vele egyesült püspökök tanítják.
68. A tanító Egyház a hit- és erkölcs tanításában nem tévedhet.
69. Az Egyház tévedhetetlenségét Krisztus ígérete, a Szentlélek működése biztosítja.
70. Az Egyház látható feje szent Péter utóda, a római pápa.
71. Az Egyház püspökei az apostolok utódai, az egyházmegyék főpásztorai, egységben a pápával.
72. A püspököket küldetésükben az áldozópapok és a diakónusok segítik.
73. Jézus Krisztus Egyházának ezek az ismertető jegyei: egy, szent, katolikus (egyetemes) és apostoli.
74. Földi élete véget ér, és Isten megítéli.
75. Az ember sorsa az ítélet után vagy a mennyország, vagy a tisztítóhely, vagy a pokol.
76. A mennyország részesedés Isten boldog örök életében.
77. A mennyországba a jók jutnak, akik egészen bűn nélkül vannak, és büntetést nem érdemelnek.
78. A tisztítóhely azok állapota, akik bűneikre bocsánatot nyertek,de szenvedniük kell a teljes boldogságért.
79. Azok örök szenvedése, akik – mint a gonoszlelkek – kizárták magukat Isten boldog örök életéből.
80. A pokolba azok jutnak, akik halálos bűnben halnak meg.
81. Isten a világ végén mindnyájunkat feltámaszt. Testben-lélekben részesülünk az üdvösségben vagy az örök kárhozatban.
82. A három isteni személyt egy szóval Szentháromságnak nevezzük.
83. A kegyelem természetfeletti ajándék: Isten élete bennünk.
84. Isten kegyelme kétféle: megszentelő és segítő.
85. Isten a megszentelő kegyelem által a bűntől megtisztítja és megszenteli lelkünket, gyermekévé fogad és a mennyország örökösévé tesz minket.
86. Isten a segítő kegyelem által megvilágosítja értelmünket, megerősíti akaratunkat, hogy a jót megismerjük és megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük.
87. A megszentelő kegyelmet először a keresztségben kapjuk meg.
88. A megszentelő kegyelem addig marad meg bennünk, amíg halálos bűnt nem követünk el.
89. Isten kegyelmét leginkább a szentségekkel, szentelményekkel és az imádsággal szerezhetjük meg.
90. A szentségek látható jelek, amelyek Jézus Krisztus rendeléséből láthatatlan kegyelmeket közvetítenek.
91. A szentségek erősítik a hitet, Istennek megadják a tiszteletet, megszentelik az embert, és építik az egyházi közösséget.
92. Hét szentség van: 1. a keresztség, 2. a bérmálás, 3. az Eukarisztia, 4. a bűnbocsánat szentsége, 5. a betegek kenete, 6. az egyházi rend, 7. a házasság.
93. A keresztség és a bűnbocsánat szentsége törli el a halálos bűnt, és adja meg a megszentelő kegyelmet.
94. Aki tudja, hogy halálos bűnben van, nem járulhat a következő szentségekhez: bérmálás, Eukarisztia, betegek kenete, egyházi rend és házasság.
95. A keresztség, a bérmálás és az egyházi rend szentségét csak egyszer szabad felvenni.
96. A megszentelő kegyelmet először a keresztségben kapjuk meg.
97. A keresztség az első és legszükségesebb szentség, mely megszabadít minden bűntől, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz.
98. Keresztség nélkül más szentséget nem lehet érvényesen felvenni.
99. Rendszerint csak felszentelt pap, de szükség esetén bárki keresztelhet.
100. Kereszteléskor vizet öntünk a keresztelendő fejére, és közben e szavakat mondjuk: „N., én téged megkeresztellek az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
101. Azt, aki hisz Jézus Krisztusban és megismert tanítása szerint akar élni.
102. Akkor, ha legalább az egyik szülő kéri, és vállalja gyermeke keresztény nevelését.
103. A keresztszülő kötelessége, hogy segítse a gyermek szüleit vállalt kötelességük teljesítésében.
104. A bérmálás szentség, melyben a megkeresztelt megkapja a Szentlélek ajándékát, erőt és küldetést kap, hogy Krisztus élő tanúja legyen az Egyházban és a világon.
105. Rendszerint püspök bérmál, de megbízásból bármelyik felszentelt pap bérmálhat.
106. A püspök felteszi a kezét a bérmálkozó fejére, homlokát kereszt alakjában megkeni krizmával és mondja: „N., vedd a Szentlélek ajándékának jelét.”
107. Az bérmálkozhat, aki kellő oktatást kapott, felkészült és elkötelezi magát a keresztény életre.
108. A bérmaszülő kötelessége, hogy a megbérmáltat a keresztény életben szóval és példával segítse.
109. Azért rendelte el Jézus az Eukarisztiát, hogy benne jelenvalóvá váljék áldozata, testével és vérével tápláljon minket, és jelenlétével építse az Egyházat.
110. Jézus az Eukarisztiát az utolsó vacsorán rendelte.
111. A szentmise az Eukarisztia ünneplése.
112. Az Eukarisztia liturgiájában a kenyér és a bor színében Jézus jelenvalóvá teszi áldozatát, testével és vérével táplál minket.
113. Az Oltáriszentségben a feltámadt Jézus van jelen, istenségével és emberségével, testével és vérével, egészen oszthatatlanul, mindkét szín alatt.
114. E szavakkal átváltoztatta a kenyeret és a bort az Ő testévé és vérévé.
115. Az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és a bor külső színe alatt.
116. Az apostoloknak és utódaiknak adott hatalmat, hogy a kenyeret és a bort az Ő testévé és vérévé változtassák át.
117. A püspökök és a papok a szentmisében változtatják át a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé.
118. Amikor áldozunk, az Úr Jézus testét és vérét vesszük magunkhoz.
119. Az áldozhat, aki lelkileg és testileg fölkészült Jézus fogadására.
120. A halálos bűnöktől megtisztítjuk a lelkünket a szentgyónásban, a bocsánatos bűnöket pedig legalább megbánjuk. 2. imádságos lélekkel várjuk a Jézussal való találkozást.
121. Testileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy megtartjuk az egyórás szentségi böjtöt és megfelelő módon öltözködünk.
122. Áldozni lehet nyelvre vagy kézbe.
123. A szentáldozás egyesít Jézussal, növeli bennünk a szeretetet és az istengyermeki életet.
124. A szentáldozás után imádjuk az Úr Jézust, hálát adunk neki, rábízzuk magunkat és segítségét kérjük.
125. Az, aki tudatosan halálos bűnben áldozik.
126. A szentmisén befogadjuk Isten igéjét, áldozatul felajánljuk magunkat Jézus Krisztussal az Atyának, és lehetőleg áldozunk.
127. A szentmise az ige liturgiájából és az Eukarisztia liturgiájából áll.
128. Az ige liturgiájában az Egyház továbbadja Isten üzenetét és mi hittel válaszolunk rá.
129. Bűnre a rosszrahajló természetünk, a bűnös környezet és a gonoszlélek kísért minket.
130. A kísértést legyőzhetjük, ha mindjárt a kezdetben ellenállunk, és Isten segítségét kérjük.
131. Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
132. Bűnt követhetünk el: gondolattal, szóval, cselekedettel és a jónak elmulasztásával.
133. Halálos bűnt az követ el, aki fontos dologban tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
134. A halálos bűnnel elveszítjük a kegyelmi életet, vagyis a megszentelő kegyelmet.
135. Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban vagy nem egészen tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
136. Aki kifelejtett halálos bűnt a gyónásból, annak Isten megbocsátotta bűnét, de a következő gyónásban meg kell vallania.
137. Aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt, annak gyónása érvénytelen és szentségtörő, ezért az egész gyónást meg kell ismételnie.
138. A bűnbocsánat szentsége az a szentség, amelyben a gyóntató pap feloldozása által elnyerjük Istentől bűneink bocsánatát, és kiengesztelődünk az Egyházzal, amelyet bűneinkkel megsebeztünk.
139. A szentgyónásban Isten megbocsátja bűneinket, visszaadja vagy növeli a megszentelő kegyelmet, megment a kárhozattól, és erőt ad a bűn elleni küzdelemre.
140. Feltétlenül gyónni kell, ha halálos bűnt követtünk el, de legalább évente egyszer.
141. Azért, mert a gyónásban Isten nemcsak a bűnt törli el, hanem a bűn krisztusi szemléletére nevel bennünket.
142. 1. lelkiismeret-vizsgálat, 2. bánat és erősfogadás, 3. bűnbevallás és feloldozás, 4. elégtétel.
143. Lelkiismeretünket így vizsgáljuk meg: 1. kérjük a Szentlélek segítségét; megkérdezzük magunktól, mikor gyóntunk utoljára; 3. gondosan számbavesszük bűneinket.
144. Feltétlenül meg kell gyónnunk minden halálos bűnt, azok számát és a súlyosbító körülményeket is.
145. A bánat és az erősfogadás azért szükséges, mert ezek nélkül nincsen bűnbocsánat.
146. Akkor van bánatunk, ha szívből sajnáljuk, hogy Istent megbántottuk.
147. Az erősfogadás komoly elhatározás, hogy Isten segítségével a jóra törekszünk és a bűnt kerüljük.
148. Amikor gyónunk, akkor őszintén megvalljuk bűneinket a gyóntató papnak, hogy azoktól feloldozzon minket.
149. A gyóntató pap elégtételt ad és az Úr Jézustól kapott hatalmával feloldozza a gyónót bűneitől.
150. A szentgyónás után hálát adunk Istennek, hogy megbocsájtotta bűneinket, és elvégezzük az elégtételt.
151. Az elégtétel imádság vagy jócselekedet, ami jele annak, hogy készek vagyunk bűneinket jóvá tenni. Az elégtétel nem pótolja az okozott kár jóvátételét.
152. Ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni, akkor Isten iránti szeretetből megbánjuk bűneinket a gyónás őszinte szándékával.
153. A búcsú a feloldozott bűnök ideigtartó következményeinek csökkentése vagy eltörlése, az Egyház közbenjárására.
154. Azok nyerhetnek búcsút, akiknek nincs halálos bűnük, és elvégzik az Egyháztól előírt imát vagy jócselekedeteket.
155. Szentség, amellyel az Egyház a betegségben szenvedő híveit a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket.
156. Úgy segíti a szenvedőket, hogy erőt ad a szenvedésben, megerősít a kísértések ellen, és felkészít a jó halálra.
157. A betegek kenete: 1. a halálos bűnöket is eltörli, ha a beteg már gyónni nem tud; 2. a testi gyógyulást is segítheti, ha az a beteg üdvösségére szolgál.
158. Az a hívő, aki betegség vagy öregség miatt veszélybe került.
159. A betegek kenetét ismételten fel lehet venni, ha a beteg állapota rosszabbra fordul, vagy újabb betegség éri.
160. Szentség, amelyben Isten az erre kiválasztottakat eltörölhetetlen jeggyel jelöli meg, és különleges módon részesíti Jézus Krisztus papságában.
161. Krisztus papságában kétféle módon lehet részesülni: 1. az általános papságban részesül minden megkeresztelt; 2. az apostoli papságban azok a férfiak, akik az egyházi rend szentségét felveszik.
162. A felszentelt papok küldetést és hatalmat kapnak arra, hogy Krisztusnak, a főnek megbízásából teljesítsék a tanítói, megszentelői és kormányzói feladatot, és így Isten népének jó pásztorai legyenek.
163. Az egyházi rend szentségének fokozatai: diakonus, pap, püspök.
164. Az egyházi rend szentségét csak a püspök szolgáltathatja ki.
165. A papok, mint Isten népének pásztorai: 1. bemutatják a szentmiseáldozatot; 2. kiszolgáltatják a szentségeket; 3. és hirdetik Isten igéjét.
166. Annak a fiúnak van papi hivatása, akinek lelkében Isten kedvet ébreszt a papi életre és szolgálatra, és akit erre a püspök alkalmasnak talál.
167. A szerzetesek azok a férfiak és nők, akik a szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalmával Istennek és népének szolgálatára szentelik magukat.
168. A szerzetesi életforma Isten zarándok népének figyelmét az eljövendő életre irányítja.
169. A házasság egy megkeresztelt férfi és nő egész életre szóló, felbonthatatlan szeretetközössége, melyet Krisztus szentségi rangra emelt.
170. A házastársak kölcsönös szeretete azt jelenti, hogy olyan áldozatosan szeretik egymást, ahogyan Krisztus szereti az Egyházat.
171. A keresztény házasság lényeges tulajdonságai a kizárólagosság, a hűség és a felbonthatatlanság.
172. Azok köthetnek házasságot, akik testben és lélekben érettek a házasságra, és felkészültek a szentség vételére.
173. A vegyes házasság egy katolikus és egy nem katolikus keresztény házassága.
174. Azt jelenti, hogy az azonos hitet valló katolikus keresztények saját egyházi törvényeik, böjti fegyelmünk és szertartásaik által vallják meg hitüket.
175. Magyarországon latin, görög és örmény rítusú katolikus keresztények élnek.
176. Ha az illetékes katolikus pap és két tanú előtt kijelentik, hogy egymásnak házastársai akarnak lenni. Csupán polgári kötéssel nem elégedhetnek meg.
177. Akinek érvényes házassága van, még ha polgárilag elvált is, akkor sem köthet szentségi újabb házasságot.
178. A szentelmények szent jelek, amelyek az Egyház könyörgése által kegyelmet közvetítenek.
179. Szenteltvíz, szentelt gyertya, házszentelés, Balázs-áldás, hamvazás, temetés.

(Vége)

Létrehozva 2025. április 9.