Az élet egyik megdöbbentő valósága, hogy milyen gyorsan repülnek az évek. Egy  pillanatnak tűnik, ahogy a gyerekek felcseperednek, és az ember megöregszik. Mindig hideg  zuhanyként  ér, amikor rádöbbenünk, hogy a barátunk kislánya már 12 éve házas, vagy amikor  tudatosul  bennünk, hogy a vadonatúj  autónk  már  nyolc  éves.

Hasonlóképpen, fiatalemberként kezdünk dolgozni egy cégnél és mielőtt észrevennénk 15 éves munkaviszonyunknak köszönhetően már a törzsgárdához tartozunk.

Az idő villámgyorsan elszalad felettünk.  Míg körülbelül 20 évet arra fordítunk, hogy  felgyorsítsuk az életünk, addig  egy  másik  20-at  arra,  hogy  visszavegyünk  a  tempón.  A kettő közötti 30-40 év pedig gyorsabban telik, mint ahogy lépést tudnánk vele tartani. A kérdés az, hogy a munkahelyi teendőinknek vagy a magánéletünknek akarjuk-e szentelni az előttünk álló éveket?

Az  Újszövetségben  Pál  apostol  egy  érdekes  megállapítást  tesz:  „Jól  vigyázzatok  tehát,  hogyan  éltek;  ne esztelenül,  hanem  bölcsen,  kihasználva  az  alkalmas  időt,  mert  az  idők  gonoszak.  Éppen  azért:  ne  legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.” (Efézusbeliekhez írt levél 5:15-17)

Nem vagyok benne biztos mit ért Pál azon a kijelentésen, hogy „a napok gonoszok”. Arra gondolt, hogy vannak gonosz emberek körülöttünk, akik megpróbálják a vesztünket okozni, vagy arra, hogy ezek az idők nem a mi oldalunkon állnak? Valószínűleg mindkettőt magába foglalja ez a kijelentés. Ha a világot egy nagy foci meccshez hasonlítjuk, néha úgy tűnik, mintha az utolsó két percben lennénk négy góllal elmaradva a másik csapat mögött, míg a labda az ellenségnél van. Így kellene tehát élnünk, reménytelen próbálkozások közepette? A való élet vonatkozásában nem
látom az időmérő órát és nem vagyok biztos a gólok számában sem.  Mégis a győzelemért szükséges játszanunk – teljes erőbedobással egészen a játék végéig. Ahogy gyakran mondják is, a meccsnek nincs vége, amíg le nem fújják.

Én így tudom értelmezni az Efézusbeliekhez írt levél 5:15-17 részét: Játszatok jól, de ne úgy, mint a gyakorlatlan vagy fegyelmezetlen játékosok, hanem mint az olyan csapattagok, akik jól tudják és betartják a játékszabályokat és azt is, amire az edző tanított. Ne kövessetek el ostoba hibákat és ne szabálytalankodjatok, csak azért mert fogytán az idő.

Számos szervezet írásban rögzíti a jövőképét (melyet az angolszász vision statement-nek nevez) azzal a céllal, hogy szilárd alapot adjon egy új terv vagy irány megvalósításához. A jövőkép/vision az esetek többségében azonban túl fennkölt kifejezés ezekhez a vállalati tervekhez képest. A szótár szerint a „vision” szó egyaránt jelenthet látnoki képességeket és sajátos éleselméjűséget, de a mi esetünkben ez valójában egy stratégiai tervet jelent. Tervezni jó dolog,  de  ha  már  megfogalmazzuk  az  életcélunkat,  fontos,  hogy  kimondásra  is  kerüljön:  aktív  résztvevői  akarunk lenni a meccsnek.

A  Bibliában  több  helyen  is  találunk  az  elhívatott  életre  példát:  az  egyik  ahogy  Mózes  kivezeti  a  népet Egyiptomból;  vagy  Dávid  vágya,  hogy  templomot  építsen  az  Úrnak.  Amikor  Jézus kétezer évvel ezelőtt meghalt a kereszten az ő életcélja – az emberiség megváltása az Isten elleni lázadásból és az Ő tökéletes tanításai – ösztönző erővé lett sokak számára.

Mit kell tehát tennünk miután meghatároztuk az életcélunkat? A sport példájánál maradva, hogyha továbbra is a  játékban  kívánunk  maradni, edzésre  van  szükségünk,  tökéletesítenünk  kell  a  képességeinket,  mindent  meg  kell tenni a felkészülés érdekében és tudnunk kell a kispadon is ülni, ha éppen úgy hozza az élet.

Az élet talán a váltófutáshoz hasonlítható a legjobban. Megkapjuk a botot, teljes erőnkből futunk, majd tovább adjuk a stafétát a következő futónak. A bot átvétele és átadása kritikus lépések, nemcsak az életünk elején és végén,  hanem  az  egész  életünkben.  A  futás  magányos  tevékenység  lehet,  de  ahhoz  hogy  győzzünk  megállás  nélkül, eltökélten kell futnunk az életcélunk felé.

(forrás: Monday Manna, keve. org)

Létrehozva 2013. június 11.