II. RÉSZ

A KATOLIKUS EGYHÁZ SZENTSÉGEI

Jézus Krisztus nemcsak tanítónk, Üdvözítőnk is. Ezért nem elég csak hinnünk benne, remélnünk is kell tőle, amit hiszünk: üdvösségünket. Jézus még azt is megszabta, melyik az a közösség, amelyhez tartoznunk kell, hogy üdvözülhessünk. Egyházunk ez a közösség. Itt munkálkodik ugyanis Jézus Lelke, a Szentlélek, aki üdvösségre segít bennünket. A Szentlélek segítségének egészen különleges neve van: kegyelemnek nevezzük.

Könyvünk második részében állandóan találkozunk a kegyelem kifejezéssel. Jó lesz jó előre megtudnunk, mit jelent.

 Ez a mi hitünk

A kegyelem Isten ajándéka: Tőle származó természetfeletti világosság, és természetfeletti erő, amelyeket üdvösségünk, érdekében Jézus érdemeiért kaptunk Istentől.

A Biblia gyakran nevezi Istent világosságnak, fénynek, életnek. Akit Isten szeret, azt fénybe, világosságba öltözteti, a maga képére formálja.

Istent a Biblia erőnek is nevezi. Ez erősít meg bennünket a jóban.

Isten kegyelmét elsősorban az Egyház szentségei jelentik és adják meg számunkra. Ezért is nevezzük a szentségeket kegyelem-eszközöknek.

Megfontolandó kérdések:

83. Mi a kegyelem?
84. Isten kegyelme hányféle?
85. Mit cselekszik Isten lelkünkben a megszentelő kegyelem által?
86. Mit cselekszik Isten lelkünkben a segítő kegyelem által?

Imádság Istenhez aki Bennem él

Egy francia író így imádkozik: „Istenem, aki a kegyelem által bennem élsz, imádlak teljes szívemből. Mint az izzólámpa, amely fénytelen és hideg, de elektromos árammal töltve vakító fényt szór: úgy változik át a lelkem kegyelmed érintésére. Mint ahogy a tűz fölé tartott vas, úgy izzik a lelkem kegyelmed isteni tüzében.

Mint ahogy a természetben a napsugár melegére megmozdul az élet, úgy bontakozik ki az én lelkem is a te kegyelmed fényében.

Látni és tapintani nem tudom ugyan kegyelmedet, az mégis van. Olyan biztosan hiszek benne, mint a tűz, a nap és az elektromos áram hatásában.

Vannak néha percek, amikor csendesen megérint valami, – valahol a lelkem legmélyén… Itt él az emléke benne, mintha tegnap lett volna. Igen, akkor éreztem igazán, mit jelent ez: Isten bennem él…

Teljes szívemből hálát adok Uram, a belső örömöknek e felemelő perceiért. Életem legszebb napjai voltak ezek, amikor hozzád ennyire közel voltam.

Uram! Add, hogy benned éljek, benned haljak!” (Lelotte: Beszélgetés a Mesterrel)

17. Egyházunk szent jelei, a szentségek

1.

Jézus Krisztus szerette az életet. Mindig az élet pártján volt. A maga életét is azért adta oda, hogy örök életet szerezzen nekünk, az Ő testvéreinek. Mivel pedig a világ végéig lesznek a földön emberek, valamiképpen Jézusnak is közöttünk kell lennie. Éppen halála és feltámadása teszi lehetővé, hogy valóban közöttünk legyen. Ezt a jelenlétet azonban emberi természetünk közvetlenül nem észlelheti. Megdicsőült Üdvözítőnk ezért észrevehető, megtapasztalható jeleket ad magáról. Ezek a jelek annyira sajátságosan az övéi, hogy nemcsak jelentik, hanem jelenvalóvá is teszik őt számunkra.

Nagy szent Leó pápa (440–461) így fejezte ki az Egyház hitét:

„Ami látható, hallható, megfogható volt Jézus Krisztus üdvözítő tevékenységéből, az most az Egyház szentségeiben tapasztalható meg.”

2.

Egyházunk nemcsak látható emberi közösség, hanem egyúttal Jézus jelenlétének jele az emberek között. Nem csupán beszél Jézusról, hanem közénk is hozza. Átvállalja munkáját: hirdeti Isten országát, összegyűjti az embereket, gondozza és gyógyítja, őket; ahogy Jézus tette: Híveit jó hírrel küldi szerte a világba. Ezt jelenti a kifejezés, hogy az Egyház Krisztus jele.

A „jel” mellett használjuk a „szentség” kifejezést is. Tehát: az Egyház Krisztus szentsége.

Az Egyházat, amikor Krisztus munkáját folytatja, elsősorban az emberek érdeklik, őket akarja megszentelni. Ezt a szolgálatát az emberek valamiképpen észre kell hogy vegyék, meg kell tapasztalniuk. Ezért az Egyház szertartásokkal adja tudtára híveinek, hogy Krisztus jelen van és munkálkodik életünkben.

Krisztus jelei, azaz szentségei tehát nemcsak jelentik Jézust, hanem az Ő erejével munkálkodnak közöttünk. Segítik, jobbá, szentebbé teszik az embereket.

A szentségek, éppen úgy, mint maga az Egyház, biztos és bizonyító jelek arról, hogy Krisztus közöttünk van. Ezért szoktuk magát az Egyházat is szentségnek, éspedig ős-szentségnek nevezni. Ez azt jelenti, hogy fontos szerepe van a szentségekkel kapcsolatban.

A hívek életében az első Krisztus: az Atya szentsége

azután az Egyház: Krisztus szentsége, az ős-szentség

majd pedig keresztség, bérmálás, oltáriszentség, stb… az Egyház szentségei

 

3.

Jézus jelenlétéről és segítő szeretetéről a Szentírás szavai győznek meg bennünket. Amikor az apostolok és társaik munkájáról olvasunk, gyakran értesülünk arról is, hogy miként teremtettek kapcsolatot Jézus Krisztus és hívei között.

Fülöp – Jézus egyik tanítványa – felszáll az etióp tiszt kocsijára – aki éppen a Szentírást olvassa – és beszél neki Jézusról. Az etióp udvarnok eljut a hitre, majd a legközelebbi folyó mellett kéri a keresztséget. Fülöp megkereszteli, ő pedig, mint egészen új ember, örömmel telve indul neki a további életnek. (ApCsel 8,26–39) Ezek a részek igazolják a szentségek szentírási gyökereit.

Péter és János apostol a Szentlélek örömét és erejét közli a megkeresztelt szamariabeli hívekkel. „Imádkoztak értük, hogy rájuk szálljon a Szentlélek.” (ApCsel 8,14–17)

Szent Pál a korinthusi híveknek írásban is rögzíti, hogyan ünnepeljék méltó módon az Eukarisztiát. (1 Kor 11,23 köv)

A Jelenések könyve bűnbánatra buzdítja a híveket. (Jel 2,5)

Jakab apostol szentolajjal való megkenés és ima által ígér testi-lelki gyógyulást a betegeknek. (Jak 5,14–15)

Az antióchiai egyház vezetői kézföltétellel rendelik az Egyház szolgálatára Pált és Barnabást. (ApCsel 13,2–3)

Szent Pál a szeretet és kölcsönös megszentelődés eszközének tartja a házasságot. (Ef 5,25)

4.

A Szentírás mutatja, hogy Jézus a szentségekben találkozik híveivel. Vetítsük át a mi életünkre a Szentírás megállapításait!

– A keresztségben Krisztus megtisztított bennünket a bűntől, és mint Egyháza tagjainak új életet adott.

– A bérmálásban is Ő erősít meg Szentlelkével.

– Az Eukarisztiában keresztáldozatát jeleníti meg számunkra, és szent vendégségben egyesít bennünket önmagával.

– A bűnbánat szentsége a megtérésben segít bennünket, hogy megkapjuk bűneink bocsánatát.

– A betegek kenetének szent jele által Ő áll mellettünk, és ad megnyugvást a betegséggel és a halállal küszködőknek, de némely esetben a gyógyulást is megadja.

– Az egyházi rendben megbízást ad, hogy papjai teljes felelősséggel hirdessék szavait és osszák ki szentségeit.

– A házasságban szent és felbonthatatlan kötelékkel rendeli egymás mellé a férfit és a nőt; éppen úgy, ahogy Ő kötődik Egyházához. Az egyházi házasság egész életre szól.

Egyházunk az első évektől kezdve megkeresztelte azokat, akik szívükbe fogadták Jézust. Az apostolok és utódaik rendszeresen megünnepelték az Eukarisztiát, amit akkor „kenyértörésnek” hívtak. Lelki és testi gyengeségeket, betegségeket – Jézus példáját követve – már az apostolok és munkatársaik is gyógyították. Krisztus kegyelmét közvetítették a közösséget szolgáló papi rend és a házasság is. – A hetes szám hangsúlyozása és a „szentség” kifejezés a későbbi korokban lett általános.

5.

A szentségekről szóló tanítás közelről érint bennünket. Boldoggá tehet minket mindaz a szépség és jóság, amelyhez Jézus a szentségek által juttatja Egyházát.

Mint segítőtársakat is hív minket ezzel kapcsolatban (például, hogy keresztségre, bérmálkozásra késztessük barátainkat). De mindenekelőtt legyen helyes fogalmunk a szentségekről. Szentségeink magát Jézus Krisztust adják; Ő maga a Szentség. Csak akkor lesz azonban a miénk, ha hittel és bizalommal közeledünk szentségeihez is, akárcsak őhozzá.

Ez a mi hitünk

A szentségek Krisztus rendeléséből érzékelhető jelei a mi megszentelésünkre adott láthatatlan kegyelmeknek.

Megfontolandó kérdések:

87. Mikor kapjuk meg először a megszentelő kegyelmet?
88. Meddig marad bennünk a megszentelő kegyelem?
89. Mivel szerezhetjük meg Isten kegyelmét leginkább?
90. Mik a szentségek?
91. Hogyan éltetik a szentségek az Egyházat?
92. Hány szentség van?
93. Mely szentségek törlik el a halálos bűnt, és adják meg a megszentelő kegyelmet?
94. Mely szentségekhez nem járulhat az, aki tudja, hogy halálos bűnben van?
95. Mely szentségeket szabad csak egyszer felvenni?

Rövid liturgika

A szentség szó a magyarban a latin szakramentum megfelelője. Görögül mysterion, misztérium. Vannak szavak, amelyeket a történelem folyamán több értelemben is használtak. A szakramentum eredeti jelentése – a római korban – katonai eskü volt. Később hitvallást is jelentett, és a szent dolgokat is így nevezték. A XII. század óta egységesen elfogadott és kizárólagos megjelölése Egyházunk Krisztust közvetítő hét jelének.

A szimbólum magyarul ugyancsak jel, amely valami más dologra utal. Ilyenek a képek, a gesztusok és bizonyos emberi tettek. A keresztények legszebb szimbóluma a kereszt. A szentségek gyakori szimbóluma a kézföltétel.

A szentségekkel kapcsolatban gyakori a titok szó is. Amikor az Eukarisztia szentsége a szentmisén az átváltoztatáskor megvalósul, a pap imádattal és hittel így szól: „Íme, hitünk szent titka!”

A titok szónak a misztérium a megfelelője. Értelmét csak körülírással közelíthetjük meg. A misztérium szóból kicsendül Isten akarata, hogy üdvösségben részesítsen minket. Ezt csak azok fogadják örömmel, akik méltók rá. A híveknek az üdvösségben való részesedése azzal kezdődik, hogy az Egyház hirdeti Krisztus evangéliumát, s ennek valóra váltásában maga Krisztus segít.

A misztériumot tehát így írhatjuk le:

Az ember részesülése Istenben és az üdvösségben.

Az evangélium titka teljesen ellentétben áll a másik titokkal, a gonoszság titkával. A gonoszság is világhatalom. Mint az Üdvözítő titka, a gonoszságé is érthetetlen az ember szemében.

Kislexikon

A szentségek közül a keresztség, a bérmálás, az egyházi rend (bizonyos értelemben a házasság is) egész életre szólóan az Egyházban való szolgálatra rendeli az embert. Ezért ezekben csak egy alkalommal részesülhetünk. A többi szentségeket életkörülményeinknek megfelelően többször is megkaphatjuk.

A szentségek Krisztushoz kapcsolnak bennünket. Ez a kapcsolat, ha súlyos bűnben volnánk, elsősorban bűnbocsánatot ad, továbbá Istenhez való hasonlatosságot, lelki szépséget és üdvösséget (megszentelő kegyelem). Ha nem vagyunk súlyos bűnben, készséget és segítséget kapunk a jóra (segítő kegyelem).

Beszéljük meg!

A szentségek az emberekért vannak, az embereket segítik.

Próbáljuk megnevezni az emberi élet egyes korszakának, állapotának megfelelő szentséget!

Isten itt van velünk, minden nap!
Nézz föl az égre: ott van
felhők és csillagok közt.
Pillants körül a földön:
ott van fűben, virágban,
állatok ámuló szemében,
emberek arcán.

Áss le a föld alá:
csontokból és kövületekből
szándékainak lábnyoma
dereng feléd.

Mindenütt láthatatlan.

Mindenütt látható. (Rónay György: Jelenlét)

Létrehozva 2024. október 25.