Az Istenről
Az Isten tűz, amely felmelegíti és lángra lobbantja a szívet és a bensőt. Ezért ha szívünkben hideget érzünk, amely az ördögtől van – mert az ördög hideg -, akkor az Urat szólítsuk, s ő eljövén tökéletes szeretetével lángra lobbantja szívünket nemcsak önmaga, hanem a felebarát iránt is. S a melegség színe elől elfut a hidegség, a jónak gyűlölője.
Az egyházatyák, mikor kérdezték tőlük, azt írták: Keresd az Urat, de ne kutasd, hol lakozik.
Ahol az Isten, ott gonosz nincsen. Mindaz, ami Istentől származik, békességes és hasznos, s az embert elvezeti önmaga megítéléséhez és az alázathoz. Az Isten kimutatja emberszeretetét nem csak abban az esetben, amikor jót teszünk, hanem akkor is, ha megsértjük bűneinkkel és haragra ingereljük. Milyen hosszan tűri ő gonoszságainkat. És amikor büntet, milyen irgalmasan teszi.
Ne mondjad, hogy Isten igazságosan ítélkezik – írja Szent Izsák -, mert cselekedeteidben nem látszik az ő igazságos ítélete. Igaz, Dávid király igaznak és igazságosnak nevezi őt ítéleteiben. De Fia (Jézus) megmutatta nekünk, hogy az Isten inkább jóságos és könyörületes. Hol van az ő igazságos ítélete? Mi bűnösök voltunk, és Krisztus meghalt értünk (Szíriai Izsák, 90.beszéd).
Amennyiben az ember itt (a földön) egyre tökéletesebb lesz Isten előtt, annyiban jár az ő nyomában. Az örök életben pedig Isten megmutatja neki az ő orcáját. Mert az igazak, itt a földön belemerülve az ő szemlélésébe, mintegy tükörben látják az ő arcát, odaát pedig méltók lesznek rá, hogy szemléljék az igazság nyilvánvalóságát.
Ha nem ismered az Istent, akkor lehetetlen, hogy jelentkezzék benned az őiránta való szeretet. Nem szeretheted az Istent, ha nem látod meg őt. Isten látása pedig az ő megismeréséből szokott fakadni, mert az istenismeretet nem előzi meg a szemlélés. Isten dolgairól ne vélekedjél teli gyomorral: ha tele van a hasad, Isten titkainak miféle ismeretére juthatsz?
Létrehozva 2013. április 28.