A Centering Prayer mozgalom igen népszerű a lelkigyakorlatos központokban és a plébániai programok között (nem csak az USA-ban, de Európában is). Másik elnevezése: bevezetés a szemlélődésbe, de a keresztény meditáció kifejezés is hasonló tevékenységet takar sok esetben.  A témában elmerülve viszont sokan rájöttek, hogy ez sokkal inkább hindu típusú ima, mintsem keresztény. A szerk.

Mit mond a vatikáni dokumentum erről az imáról?

A Vatikán a közelmúltban kiadott egy dokumentumot, amely feltárja a New Age veszélyeit. Ennek címe “Jézus Krisztus, az élő víz hordozója: keresztény válasz a New Age-ről“. Ez a 62 oldalas dokumentum ismerteti a New Age spiritualitását és megadja, hogy miben különbözik a keresztény hittől. A dokumentum felsorolja a legismertebb New Age praktikákat és hiedelmeket.

Ez az kifejezés (Centering Prayer, a továbbiakban: CP) nem szerepel a dokumentumban. Azt azonban megadja, hogy a CP négy fő hiedelme vagy gyakorlata része a New Age-nek. Ezek a következők: mantrák (szent szavak), tudatállapot megváltozott szintjei, a transzcendentális meditáció (amely majdnem azonos a CP-vel) és a True Self (Felsőbb Én) hiedelem.

Fr. Thomas Keating az alapítója a CP mozgalomnak, számos könyvet írt erről az imáról. Fr. Basil Pennington is írt több könyvet a témában. Fr. John D. Dreher egy cikke szerint (A CP veszélyei) Keating imamódszereket tanult buddhistáktól és hinduktól annak érdekében, hogy a transzcendentális meditációt kereszténnyé tegye. A cikk szerint Keating azt kérdezte a szerzetesektől, hogy “lehet-e a keresztény hagyományt olyan formába önteni, ami elérhető azon emberek által … akiket a keleti módszerek alapján neveltek, és ösztönözné őket a keresztény gyökerekhez való visszatérés, ha tudnák, hogy van valami, ami hasonló a keresztény tradícióhoz”. Fr. William Menniger Basil és M. Pennington vették a kihívást, ennek eredménye lett a CP. Az ima a Szent József apátságból, egy trappista kolostorból származik (Spencer, Massachusetts állam). Keating volt az apát 1961 – 1981 között, ekkor a Szent József kolostor párbeszédben állt buddhista és hindu képviselőkkel, egy zen mester pedig egyhetes lelkigyakorlatot tartott a szerzeteseknek. Volt egy korábbi trappista szerzetes, aki a transzcendentális meditáció tanára lett, ő is tartott foglalkozást a szerzeteseknek.”

A CP majdnem megegyezik a transzcendentális meditációval. Az egyetlen különbség az, hogy a CP-ben a szent szót általában a szeretet, béke, vagy Jézus jelenti. A transzcendentális meditációban a mantra vagy a szent szó a hindu istent hívja. Mindkét ima 20 perces meditációt használ. Mindkét ima szerint a meditáció arra jó, hogy több békét és kevesebb feszültséget biztosítson.

Mindkét ima megtanít arra, hogyan érjünk el mentális ürességet vagy megváltozott tudatállapotot.

Mindkét ima közös célja, hogy megtaláljuk saját isten-központunkat. Keating és Pennington könyveiben mindketten arra tanítják az olvasót, hogy használjanak egy szent szót vagy mantrát annak érdekében, hogy kiüresítsék tudatukat a tiszta tudatállapot eléréséhez (ami egy megváltozott tudatállapot), hogy megtaláljuk Felsőbb Énünket (True-Self). A New Age hívők szerint a Felsőbb Én, az emberi lélek egyenlő Istennel. Keating hasonlót állít könyvében, ahol kijelenti: “Isten és a mi Felsőbb Énünk nem választható el. Bár mi nem vagyunk Isten, Isten és a mi Felsőbb Énünk ugyanaz.” Ez egy alapvető állítás minden New Age mozgalomban, és ez nyilvánvalóan ellentétes a keresztény hittel! Lelkünket Isten teremtette. Az nem Isten önmaga!

Az alkalmazott technikákat mindkét ima esetében arra használják, hogy kiürítsen a tudatból minden gondolatot és érzést.

Keating mondja könyvében, hogy „minden gondolat eltűnik, ha elég sokáig várunk.”

Keating azt is mondja: „A módszer abból áll, hogy elengedünk minden gondolatot az ima ideje alatt, még a legjámborabb gondolatokat is.” Mivel a New Age meggyőződése ellentétes a keresztény hittel, ezért a dokumentum kijelenti, hogy „szükséges azonosítani azokat az elemeket, amelyek a New Age mozgalomhoz tartoznak, és amelyek NEM FOGADHATÓK EL azok által, akik hűek Krisztushoz és egyházához.”

Mit kellett mondania II. János Pál pápának erről az imádságról?

Amikor XVI Benedek pápa még Ratzinger bíboros volt, megírta a „Levél a katolikus egyház püspökeinek a keresztény meditáció egyes aspektusairól” c. írását. Ennek 34. oldalán, a 12. sz. lábjegyzetben azt írja: “II János Pál pápa rámutatott, hogy az egész egyháznak példája és tanítása Avilai Szent Teréz, akinek életében el kellett utasítania a kísértést, amit egyes módszerek javasoltak. 1982. november 1-jén azt mondta egy homíliájában, hogy Szent Terézt Jézus hívta egy olyan imára, melynek középpontjában Krisztus áll, ez ma is érvényes imamód, szemben azokkal, amelyeket nem a Szentírás inspirált, ezek gyakorlatilag félreállítják Krisztust és a mentális ürességet preferálják, aminek nincs semmi értelme a kereszténységben. Bármilyen módszer érvényes imádság, ha azt Krisztus ihlette és ami Krisztushoz vezet, aki az út, az igazság és az élet.” [(vö. Jn 14,6). Lásd Homilia Abulae Habita ben honorem Sanctae Teresiae: AAS 75 (1983) 256-257]

Mi mást mondott Ratzinger bíboros az elme-üresítő imáról?

Ugyanebben a dokumentumban Ratzinger bíboros szerint ” a keresztény világban és az egyházi közösségekben a keleti meditációs módszerek jelenlegi elterjedése által szemben találjuk magunkat egy irányított megújítási kísérlettel, amely nem mentes veszélyektől és hibáktól, és ami egyesíti a keresztény meditációt azzal, ami nem keresztény”. Hozzáteszi: “mások nem haboznak, hogy a kép vagy koncepció nélküli abszolútat, ami a buddhista elmélet megfelelője, ugyanarra a szintre helyezzék, mint a fenséges Isten, aki Krisztusban jelentet meg “. Azt mondja, hogy elhagyják a Szentháromság Istent, “az istenség meghatározatlan mélységbe merüljenek inkább”. Később azt mondja, hogy a keresztény meditáció összekeverése a keleti meditációs technikákkal elvezethet a szinkretizmushoz (a vallások keveredéséhez).

Mire figyelmeztetéseket ad Fr. Amorth, a Vatikán ördögűzője a CP-vel kapcsolatban?

Amorth állítja, hogy ” a jóga, zen, és a TM elfogadhatatlan a keresztények számára. Gyakran ezek a látszólag ártatlan gyakorlatot válthatnak ki hallucinációkat és skizofrén körülményeket”. (A CP és a transzcendentális meditáció szinte azonos, így ez a figyelmeztetés egyaránt vonatkozik mindkettőre.)

Mit mond a Katekizmus erről az imádságról?

A Katolikus Katekizmus az elme-ürítésre vonatkozó imát a “téves”-nek minősíti.

A KEK 2726 ezt írja:”téves elképzelés az imádságról”. Majd felsorolja a különböző imákat, melyek ebbe a kategóriába tartoznak. Kijelenti: “Egyesek az imádságban csupán pszichológiai folyamatot látnak, mások próbálkozást az összeszedettségre egyfajta belső mentális üresség elérése végett.”

Mit mond Avilai Szent Teréz a szemlélődésről?

Azt mondta, hogy a szemlélődés egy ajándék Istentől, és semmilyen technika által ez nem történhet meg. Azt mondja, ezt általában olyan személyek kapják meg, akiknek mély imaéletük van, akik az erényeket gyakorolják, bár Isten bárkinek meg tudja ezt adni, akinek csak akarja. Többször ismétli, hogy a szemlélődés Istentől származik. A belépés a csend vagy az egyesülés imádságába akkor, amikor ő akarta, “nem jöhetett szóba”. Azt is mondta A belső várkastély című könyvében, hogy “ahhoz, hogy imádság egyáltalán legyen, az elmének is részt kell venni benne”.

Jelenlegi pápánk még bíboros korában, idézte Szent Terézt egyik művében (Levél a katolikus egyház püspökeihez keresztény meditáció egyes aspektusairól, p. 34.) Avilai Teréz azt mondta: „a gondoskodás arról, hogy ne gondolj semmire, nagyban felkelti az elme figyelmét”, és Krisztus misztériumának elválasztása a keresztény meditációtól mindig egyfajta “árulás”. Szent Teréz azt tanácsolta az apácáknak, hogy elmélkedjenek vagy gondoljanak Krisztus szenvedéseire, mint felkészülésre a szemlélődéshez.

A Katekizmus írja a szemlélődésre, hogy ” A szemlélődő ima a hit Jézusra szegezett tekintete” (KEK 2715). A középpont Jézus és a szív.

Összefoglalva: a vatikáni New Age dokumentum, XVI Benedek pápa mint Ratzinger bíboros, II. János Pál pápa, Avilai Szent Teréz, a katekizmus, és Fr. Amorth is figyelmeztet az elme-üresítő imával kapcsolatban. Emlékeznünk kell arra, hogy az ima Istennel folytatott párbeszéd. Ha valaki szeretné elérni a szemlélődést, akkor közönséges imával kell kezdenie, vagy maradhat csendben, miközben szerető tekintete Isten felé fordul. Ha Isten úgy dönt, ezt a személyt eksztázisba vagy valamilyen természetfeletti állapotba emelheti. Ekkor és csak ekkor a normális képesség (gondolkodási képesség) felfüggesztésre kerül! Ez lenne Isten ajándéka!

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2023. szeptember 14.