Zikkaron vendég:  Peter Herbeck

Zikkaron vendég: Peter Herbeck

A szokott létszámnak mintegy háromszorosa, hatvan-hetven érdeklődő gyűlt össze 1999. június 2-án, a HÉT LÁNG Szövetség első szerdai Zikkaron imaösszejövetelén, a budapest-újlaki plébánia Szent István termében. A beharangozott vendégek közül David Thorp ugyan programváltozás miatt nem tudott eljönni, de Peter Herbeck, a Renewal Ministries népszerű igazgatója, aki egyébként jövő héten védi meg teológiai szakdolgozatát, menetrend szerint megérkezett.

A résztvevők között lehettek néhányan, akik a karizmatikus dicsőítő imával nem tudtak mit kezdeni, de a dicsőítés így is aktív és élő volt. „Ötödször járok Magyarországon” – mondta Peter, „egyik kedvenc helyemen.” Az üzenet, amit tolmácsolt beszédében, a reménység üzenete volt. Az egyház sok területen nehéz helyzetben van, de ma szent várakozás hatja át a Szentlélek után. Jézus át akarta adni nekünk a Szentlélek kenetét, mivel azonban bűnösök vagyunk, ehhez meg kellett halnia a kereszten. Ő életét adta értünk, ezért mondhatjuk: „Jöjj, Szentlélek!” II. János Pál pápa tavaly, amikor Rómában a lelkiségi mozgalmak képviselőivel találkozott, azt mondta, kérnünk kell a Szentlélektől minden karizmát. „Csatlakozzatok hozzám” – mondta a Szentatya, és fölállt. – „Jöjj, Szentlélek! Adj meg nekünk minden karizmát!”

„Mindig bízzatok Istenben, mint Ábrahám” – mondta Peter. „Olvassátok el Ábrahám történetét. Közülünk ki választana egy százéves férfit és egy meddő asszonyt, ha egy népet akarna sarjasztani?” Ábrahám nem saját emberi logikájában bízott, hanem az Úrban.

Peter azt mondta nekünk: izgalmas korban élünk. A szellemi harc kiéleződik. Legutóbb, amikor egy amerikai középiskolában halálos lövöldözés volt, az áldozatok között volt egy fiatal lány, aki bibliacsoportot vezetett az iskolában. Korábban züllött és zavart életet élt (kultusz, kábítószer), de aztán Jézusra talált, aki megmentette őt. A gyilkosok egyenesen hozzá mentek, és egyikük a lány homlokának szegezte a géppisztoly csövét: „Keresztény vagy?” „Igen – felelte a lány, hiszek.” A fiú nevetett: „Miért?” Nem hagyott időt a válaszra, meghúzta a ravaszt, és a lány holtan esett össze társainak szeme láttára. Megtalálták egy versét, amit két nappal halála előtt írt, és az volt benne: „Úgy szeretnék élni, mint Jézus, úgy szeretnék meghalni, mint Jézus, és szeretnék úgy föltámadni, mint Jézus.”

„Jöjj, Szentlélek” – együtt imádkoztunk Peter vezetésével. A Lélek azt mutatta neki, hogy vannak jelen olyanok, akik nehéz terhet hordoznak gyermekeik miatt, az értük való aggodalom miatt. Egész tömeg jelentkezett! Imádkoztunk, hogy Jézus vegye oltalmába a gyermekeket. Imádkoztunk gyógyulásért is; amikor Puskely Erzsi nővér úgy érezte, hogy a gerincbetegekért kell közbenjárnunk, ismét egész csapat jelentkezett imát kérni, köztük Peter is. Imádkoztunk (távollevő) rákbetegekért is.

A legkiélezettebb mozzanat a félelem és a hazugság lelkének leleplezése volt. Utóbbi azt adta –próféciaként– egyik testvérünk ajkára: „A Szentlélek sír.” Ez valahogy nem illett a képbe. Erzsi nővér kifejezetten azt a vezetést kapta, hogy itt megtévesztő lélekről van szó, és miután négyszemközt beszélve a testvérrel engedélyt kapott rá, feltárta ezt nyilvánosan is. Az illető testvérnek szomorúság és zavartság volt a szívében, ezt használta fel a hazugság démona, hogy megrontsa az örömet, amit a Lélek ajándékozni akart nekünk. Imádkoztunk érte (de nem csak érte), hogy ne legyen akadálya benne a reménységnek és a Lélek örömének.

Külön szeretnék köszönetet mondani tolmácsunknak, Tobisch Mártinak. Fárasztó tanári munkája után jött el, mint a megtestesült megbízhatóság, hűségesen közvetítette Peter hosszú beszédét, folyamatosan. Volt egy derűs mozzanat: Peter kívánatosnak mondta, hogy a Szentlélek élő módon (in alive way) jöjjön hozzánk, és Márti ezt úgy adta vissza, hogy a Szentlélek vadul (in a wild way) jöjjön. Hamar észrevette és kijavította magát, de ez a kis félrehallás nagy tapsot kapott. Utóvégre semmi kifogásunk ellene, hogy a Szentlélek vadul jöjjön, ha úgy tetszik neki! „Íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat: színe előtt emésztő tűz, körülötte hatalmas förgeteg” (Zsolt 50,3). Ez annyira egybevág a vezetésekkel, amelyeket a Szentlélektől mostanában kapok, hogy azt gondolom, ez egy prófétai leiterjakab volt!

Zikkaron minden hónap első szerdáján van. Nem mindig Peter Herbeckkel. De mindig a föltámadt Jézussal. Ő állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik.

Kovács Gábor atya

Létrehozva 2011. május 22.