I. A Szentírás az ítélőszék előtt

Jó száz éve történt… Ásatások során előkerültek az ókori kelet irodalmi, vallási művei. Az írások megfejtése után egyes tudósok így következtettek: A régészeti kutatások bebizonyították, hogy a Biblia nem Isten szava. – Mivel igazolták állításukat? – Azzal, hogy a felfedezett babiloni mítoszok kifejezési formája, sőt egyes elbeszélései is hasonlítottak az ószövetségi elbeszélésekhez. Tehát a Biblia nem isteni könyv – mondták. A zsidók csupán a keleti mítoszokat alakították át a maguk számára!

Ez a megrázkódtatás megismétlődött az 1950-es években. Ekkoriban Palesztinában a Holt-tenger partján barlangokra bukkantak, s a barlangokban egy körülbelül 2000 éves könyvtárra. A tudósok első benyomása hasonló volt, mint a Babilon-kutatóké: A felfedezett Holt-tengeri tekercsek nyelve, kifejezési formái is egyes gondolatai hasonlítottak az újszövetségi Szentíráshoz. Egyesek ezért ismét levonták a következtetést: Az Újszövetség sem isteni eredetű könyv. Hiszen hasonlít ezekhez a Jézus-korabeli zsidó írásokhoz.
Mások a tudományra hivatkozva állítják: A Szentírás nem isteni könyv! – Az ószövetségi Szentírás arról beszél, hogy Isten hat nap alatt teremtette meg a világot. Arról beszél, hogy a világ középpontja a Föld, a Nap és a csillagok pedig a Föld fölé boruló “kupolára”, az égboltra vannak felfüggesztve. Ezek pedig tudománytalan állítások. Ha a Szentírás Isten szava volna, akkor nem tévedhetne!

Vajon van ezekre a kérdésekre megoldás?

Az írás itt folytatódik.

Létrehozva 2012. június 13.