A válaszunk:

A tisztaság nem egyenlő a testi kapcsolat teljes hiányával. Ezt sohasem állítottuk. A tisztaság megélése minden párnál mást jelent. Minden pár maga dönti el, hogy hol van az ő személyes határuk. Mi az a jel, ami összhangban van a kapcsolatuk fejlettségével, ami hagyja, hogy a lelkük közeledjen, és nem lök át a testi közeledés következő lépcsőfokára. Nem könnyű jól megtalálni, és hűnek lenni a határhoz. (Az ördög és a hormonok nem alszanak : )

Vannak párok, akik szabadon a “hátborzongató” utat választják (nem rájuk kényszerítik!!!), és nekik ez az út Az Út, ami segíti őket egymás felé. (Pl. a kézfogást és a csókot is annyira mély dolognak élik meg, hogy csak a jegyesség után “élnek vele”.) Mások a kapcsolatukban hamarabb közelebb kerülnek egymáshoz, és őket az a később meghúzott határ segíti tovább. Egyik sem elvetendő, vagy követendő önmagában. Ez pár függő.

Amint olvastad, ez a pár sem húzta meg a határt a kézfogásnál, sőt, de egy idő után érezték, hogy az a kapcsolat rovására megy. Fent egy két hétig tartó, “hátborzongató” párkapcsolati tesztről volt szó, ami segít egy párnak “belőni”, hogy hol is tartanak. Érvényét vesztette a próba a csókkal? Nem. Nem fütyültünk “csalót” rájuk. Nem “buktak meg a vizsgán.”

Nem mondhatjuk ki, hogy a “hátborzongatóak” csinálják jól, a kézfogós-csókolózósak pedig már rosszul. Marhaság lenne. Csak egy dolgot nem érdemes elfelejteni: az egyház tapasztalata szerint mennél korábban van meghúzva a határ, annál közelebb kerül egy pár lelkileg egymáshoz, annál mélyebb az elköteleződés, annál jobb a kommunikáció, stb. hosszú távon.

Ezt az irányvonalat követve küzdj tovább a tisztasággal – azt az utat követve, amit TI a SAJÁT kapcsolatotok szempontjából a leggyümölcsözőbbnek nem gondoltok, hanem tapasztaltok. Hajrá!

forrás: biztosut.blogspot.com)