Eőadás a XX. Karizmatikus találkozón (2)

Ha növekedni akartok az Istennel való személyes kapcsolatban, van két titkos fegyverünk, melyek jól felhasználhatóak e célra. Az első: az imádság. Arra hívlak Titeket, hogy naponta legalább 30 percet szánjatok Istenre. Régen úgy gondoltam, hogy az ima valami kemény, kínkeserves munka. Aztán valaki elmondta, hogy lehet másképp is imádkozni.

Például úgy, hogy leülsz egy kényelmes fotelba, iszogatod a kávéd, dicsőítő énekeket hallgatsz és olvasol – mondjuk – egy zsoltárt. Micsoda? Hiszen ez élvezet, gondoltam, azután egy darabig valóban így imádkoztam. Később áttértem az ún. klasszikus formákra. Egy sarkot berendeztem magamnak imához kereszttel, gyertyával. Nagyon bátorítalak arra, hogy jelöljetek ki teret és időt az imára. Szükséged van olyan időre, amikor csak Isten jelenlétében vagy, hogy kapcsolatod növekedhessen Vele.

Második tipp: Jézus mondta, nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten szájából származik. Vannak emberek, akik csak vasárnap délelőtt esznek, ami miatt nagyon alultápláltak. Neked szükséged van minden nap Isten igéjére. A II. Vatikáni zsinat azt mondja: az Egyház Isten szavát mindig ugyanúgy tisztelte, mint Jézus testét. Isten szava szent, erős és hatalmas. Egy kétélű kard. Minden harc azzal kezdődik, hogy ismerned kell a fegyvereket. Ha tele van a szekrényed fegyverekkel, de csak ott lógnak, nem fognak téged megmenteni. Kézbe kell venni őket és tudni kell bánni velük. Olvass el naponta néhány fejezetet a Bibliából. Mindegy, hogy mennyit, de határozz meg egy fix számot. Ne tedd azt, hogy hol itt nyitod ki, hol ott: egy regénnyel se teszel így. Ha még sohasem olvastátok végig a Bibliát, akkor kezdjétek az Újszövetséggel, minden nap egy meghatározott fejezettel. Egy óra alatt 10 fejezetet lehet elolvasni. Ha minden nap elolvasol 10 fejezetet, akkor egy hónap alatt végigérsz az Újszövetségen. Ezt mondtam egyszer fiataloknak, s az egyik fiúval hatszor egymás után elolvastuk az Újszövetséget. Az a fiú korábban bűnöző volt. Elkezdte Isten igéjét olvasni és megerősödött. Táplálkoznunk kell Isten igéjével. hogy valaki nem lesz izmos attól, hogy egy erős ember ráteszi a kezét. A keresztények mégis azt hiszik, hogy el kell menniük egy különleges paphoz vagy egy különleges helyre, ott majd valaki imádkozik érte és erős lesz. Aztán csalódott, hogy nem változott semmi. Nem elég évente egyszer fitnesz terembe menni, ha le akarsz fogyni. Állandó edzésről van szó. Otthon veled van Istesz. Én rengeteget nem értek belőle, de sokat igen.

Arra hívlak titeket, hogy ebben a két dologban növekedjetek és eddzétek magatokat. Nem megy magától. Magadtól csak öreg, fáradt és kövér leszel. Tüzes lelkűnek lenni, az nem megy magadtól.

Most pedig a hivatásotok három ellenségéről fogok beszélni. Nehemiás próféta példáján szeretném megmutatni, hogyan lehet legyőzni őket. Az első a bátortalanság.

Nehemiás könyve abban az időben született, amikor Jeruzsálem le volt rombolva, és a népet elhurcolták fogságba, Babilonba. Ebben a helyzetben Nehemiás kapja azt a feladatot, hogy újra felépítse Jeruzsálem falait. Elmegy Jeruzsálembe és látja, hogy minden romokban hever. Alighogy elkezdi építeni a városfalat, sorra jönnek a problémák. De nem a városfallal vannak a gondok, hanem az emberekkel. Mindenki megpróbálja őt elbátortalanítani vagy elterelni a figyelmét. Ez nagyon érdekes dolog. Néhány százan élnek Jeruzsálemben, mindenki nagyon szomorú amiatt, hogy romokban hever a város, de senki se csinál semmit. És akkor jön valaki, aki azt a küldetést kapja Istentől, hogy újra felépítse a falakat. És abban a pillanatban, ahogy nekifognak a munkának, mindenhonnan előjönnek az emberek a romok közül és dühösek.

Hát te mit csinálsz? Minek ez az egész? És megpróbálják visszatartani őt. Kedves barátom! Ha látsz egy helyzetet és azon változtatni akarsz, tuti, hogy lesz ellenszél. Amíg egy vagy a sok közül, senki nem fog beléd kötni. De abban a pillanatban, hogy valami újat próbálsz, lesznek ellenségeid. Ez nem rossz, ez normális állapot, de tudj róla, hogy létezik ez a harc. Pál írja erről az efezusi levél hatodik fejezetében: „Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, mellyel kiolthatjátok a gonosz tüzes nyilát.”

Tehát vannak tüzes lövedékek, melyek felénk irányulnak. Mik ezek? Először is azt mondja, hogy nyilak, vagyis valami célzott dolog. Tudod, hogy van egy küldetésed Istentől? És tudod, hogy az ellenségnek is van egy terve, hogy ettől visszatartson téged? Ezek a tüzes nyilak.

Akkor nézzük tovább Nehemiás történetét. Tehát Nehemiás visszatér Babilonból, hogy újjáépítse Jeruzsálemet. Elkezdi rakni a falat, mire az ellenség gúnyolódni kezd: „Mit művelnek itt ezek a gyámoltalan zsidók? Eltűrik-e ezt a népek? Vajon fel tudják építeni a porhalomból az elégett kőfalakat?” (Neh 3,33-35) El akarják venni Nehemiás bátorságát. Az elbátortalanítást tehetik más emberek „ó ezzel nem is érdemes próbálkozni!”, vagy tehetik ezt a saját gondolataid „ó az egészből úgysem lesz semmi!”. Most nézzük egy verssel tovább, ott kinevetik őt, gúnyolódnak rajta. Ő lesz a palimadár.

’Ki vagy te, te egy kis senki vagy! Azt hiszed, valamilyen különleges hivatásod van? Hát nézz már magadra!’ Ezt mondhatják mások és lehetnek a saját gondolataink is. De Nehemiás nem hagyja magát.

Mind a három támadás, amit ma mutatni fogok nektek, a hitetek ellen irányul. Azt, hogy mit hiszel, vagy mit nem hiszel, azt te döntöd el. Az, hogy valami el tudja-e venni a bátorságod, ez rajtad múlik. Nehemiás tudja, hogy stratégiailag fontosabb a fal felépítése a házakénál, ezért így válaszol a kötekedőknek: ’Én valami nagyot teszek az Úrért.’ Mondhatná azt is: „tényleg igazatok van, olyan kicsi ez a fal”- és ezt te is mondhatod: igen az én imaköröm nagyon picike, minden nap csak egy kicsit imádkozom, hát mit tehetnék én… és akkor elveszíted a bátorságod. Ha bátortalanság, félelem tart fogságban, akkor nem az ima az, amire szükséged van. Ilyenkor az embernek magának kell felállnia.

Amit te a gondolataidba beengedsz, azt neked kell utána eltávolítani. Ez a hit harca. Hiszel-e azoknak, akik elbátortalanítanak, vagy az igazságnak hiszel? A gond az, hogy mindegyikünknek megvannak a gyengéi és az ellenség mindig a gyenge pontra céloz. Szt. Pál mondja: „Harcold meg a hit jó harcát!” (Tim1,6). Ha egy nagy porfelhő jön feléd, nem látod jól a dolgokat. Így lát az, akinek nincs hite.

A hit látás. És amelyik részébe a szívemnek beengedem a hitetlenséget, ott nem fogok tisztán látni. És itt nem arra van szükséged, hogy valaki imádkozzon érted, hogy ismét tisztán láss, hanem a hit radikális lépésére van szükség. Ez a hit harca. Sokan mondják: csak azt hiszem el, amit látok. Tudjátok mi a valóság? Csak azt látod, amit hiszel. És ha azt hiszed, hogy örök vesztes vagy, lúzer, és az életed egy lejtmenet, ezt is fogod látni. Ha azt hiszed, hogy te mindenből kimaradsz, mindenkinek szép hivatása van, csak neked nem, akkor ezt fogod látni az életedben.

Ha viszont megharcolod a hit harcát, és azt mondod, nem hiszek ennek a tüzes nyílnak – ez a harc a fejünkben kezdődik: gondolatokat utasítasz vissza – akkor tisztán fogsz látni. Lehet, hogy nem azonnal, – sokat kell gyakorolni ehhez. De barátom, mindig van elég ok arra, hogy elveszítsd a bátorságodat: gondok, félelmek, rossz idő, betegség. De mindig van ok arra is, hogy higgy. „Ragadjátok meg a hit pajzsát”, és ezzel védhetitek ki a tüzes nyilakat. A hiteddel ki tudod oltani ezeket a tüzes nyilakat. Ez volt tehát az első stratégiája az ellenségnek.    

A második az alkalmazkodás. Ez az jelenti, hogy olyanná akarsz válni, mint a többiek. Amit te csinálsz, az valahogy nem normális, inkább beállsz a sorba és úgy csinálsz, mint mások. Van egy jó mondás: ’Mindenki eredetinek születik, de a legtöbben másolatként halnak meg.’ Ez sajnos igaz. Tudod, Jézus trónja előtt nem azt fogják tőled kérdezni, hogy miért nem voltál olyan jó, mint az anyósod, miért nem éltél úgy, mint Assisi Szt. Ferenc, hanem, hogy hogyan élted a te saját hivatásodat? Amikor én 14 évesen megtértem, nagy szerencsém volt, nem voltak ugyanis keresztény barátaim. Így azt kezdtem csinálni, ami a Bibliában van. Benne volt, hogy böjtöljetek, böjtöltem. Imádkozzatok, imádkoztam. Beszéljetek Jézusról, beszéltem.

Néhány iskolai barátomat megszólítottam és elkezdtünk Bibliát olvasni. Azután fél évvel később már több keresztény barátom is volt, és akkor vettem észre, hogy nem normális dolog napi 1 órát imádkozni és napi 10 fejezetet elolvasni a Bibliából. Mondták, hogy egy kicsit túlzásba viszem.

Ha tanulmányozzátok Nehemiás könyvét, ott azt olvassuk, hogy a szamaritánusoknak nem tetszett, amit Nehemiás tett. Ők azok Izraelben, akik keveredtek a szomszédos népekkel, pedig Isten tiltotta a keveredést. És akkor jön valaki, aki radikálisan teljesíti Isten kérését, és ez dühíti őket. Ha többet akarsz Istenből, akkor lehet, hogy megpróbálnak elbátortalanítani mások, akik szintén hívők, de kompromisszumokkal élnek.

Ha tovább olvassuk Nehemiás könyvét, látjuk, hogy többször is követeket küldenek hozzá: ’Gyere az Onó völgyébe, mert beszélnünk kell fontos dolgokról’. De Nehemiás mindannyiszor azt válaszolja, nem tudok menni, építenem kell a falat. Ez a harmadik stratégia, a figyelemelterelés. Mondok rá példát. Imádkozni akarsz, egyszer csak valaki telefonál és mond valami fontosat, sürgőset.

A kérdésed az, honnan tudhatod, hogy mire vagy hívva? Ha Istennel elég időt töltesz, ő a szívedre fog helyezni valamit. Ami tartósan ott marad a szívedben, és amihez nagy békesség kapcsolódik, az 95%-ban Isten akarata. Például egy ötlet, hogy valamit tegyél meg, építs fel, vagy adakozzál, beszélj valakivel, menj el valahová, egy hivatásba kezdj bele – szóval, ha ez hosszabb idő keresztül a szívedben van és nagy békével társul, akkor kövesd ezt a hívást. Akkor is, ha mindenki azt mondja, hogy nem vagy normális, ugyan ki vagy te. Ne hagyd, hogy elvegyék a bátorságod és eltereljék a figyelmed!

Zárásul egy történetet szeretnék nektek elmesélni, melyből többet tanultam a figyelemelterelésről és a hitről, mint bármi másból. 2005-ben volt az ifjúsági világtalálkozó Németországban, Kölnben és ott voltam egy csapat fiatallal. Épp egy pályaudvaron voltunk, ahol nagyon sok volt a hajléktalan: prostituáltak, drogosok, alkoholisták Gondoltuk, hogy evangelizálunk. Mentünk kettesével és megszólítottuk az embereket, hogy imádkozhatunk-e értük. Sorozatos kudarc ért minket.

Teljesen elvesztettem a bátorságom és elhatároztam, hogy többet nem jövök ide. Nem az történt, hogy sikerült ebben a közegben megváltoztatnom valamit, hanem ez a légkör változtatott meg engem. Végül a barátaim rávettek, hogy visszamenjünk, de nem akartam beszélni, csak a dicsőítést vezetni gitárral. Képzeljétek el, hogy férfi és női prostituáltak is voltak ott, tetovált arcúak, tele piercinggel, körben egy csomó heroinista. Sokkoló volt. Körbeálltunk tízen és elkezdtünk dicsőíteni. Elkezdtem az első éneket, mögöttünk röhögtek rajtunk. Éreztem a hátamban a szúró pillantásaikat. Iszonytató volt a légkör. Becsuktam a szemem. Aztán énekről énekre könnyebb lett a szívem, úgy éreztem, Uram, neked énekelek, a többi mindegy. Egy kis idő múlva ezek az emberek beálltak közénk énekelni, azután elkezdtünk velük beszélgetni.

Az egyik tetovált fejű kiöntötte nekem a szívét, hogy hogyan bántalmazták már gyermekkorában, és én Jézusról beszélhettem neki. Folytak a könnyek és emberek átadták életüket Krisztusnak. Jézus valami hatalmasat vitt végbe azon a napon. Bennem is. Megtanított Jézusra fókuszálni. Emlékeztek, Péter járt a vízen, de csak addig, amíg Jézusra tekintett. Abban a pillanatban, amikor a környezetére kezdett figyelni, a hullámokra, süllyedni kezdett. Ez a hit harca.

Ki van rád nagyobb hatással? A ledöntött fal s az ellenség vagy Isten nagysága. Arra vagy hívva, hogy megismerd Istent. Ez a küldetés akkor növekszik, ha ennek a két dolognak, az imának és a bibliaolvasásnak helyet adsz az életedben.

Ennek a hivatásnak vannak ellenségei, de legyőzhetőek. Ha jönnek a gondok, nem inog meg a hited, Isten nagyságára és szépségére tekintesz, és dicsőíted Őt. És ha így se oszlik ez a köd a szemed elől, akkor hozz egy-két barátot és mondd nekik: Imádkozzatok értem! Egészen addig, amíg érzed, hogy valami megváltozott. Ezt még ma megteheted. Amen.

(forrás: mkkm hírlevél, 2012/1. szám)

A tanítás első része

Létrehozva 2012. április 19.