„…teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel.” (Ef 4,2)

Dühös voltam, sértődött, megbántva éreztem magam. Egyfolytában ezen rágódtam, ahogy kezembe vettem a bibliámat, hogy valami áhítatszerűséget végezzek.

Olyan hamisnak tűnt az egész, ahogy figyelmetlenül futkározott a szemem a lapokon, s a düh, sértés, megbántás szavakat kereste. A szívem nem volt jelen. Az agyam nem volt rákapcsolódva az Igére. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak az előbbi vitánkra a férjemmel. Hogy nem látja, hogy igazam van? Miért nem érti meg? Miért olyan makacs?

Becsuktam a bibliát, s eldöntöttem, hogy hatékonyabb lesz, ha inkább imádkozom. Ez olyan kegyes dolog. És annak is éreztem magam, ahogy soroltam Istennek, mi mindent kéne megváltoztatnia a férjemben – végülis mindent, ami rossz volt benne.

Kegyesnek hangzik, de távolról sem az.

Hirtelen, imádkozás közben úgy éreztem, Isten megszólít: „Hagyd abba”. Hagyjam abba? Az imádkozást? Ez biztos nem Istentől jövő sugallat. Így hát folytattam.

De a „hagyd abba” tovább lüktetett a tudatom felszínén.

És aztán mélyről rá is éreztem, miért kell abbahagynom. Isten nem azt akarja, hogy megjavítsam a férjem. Ő azt akarja, hogy szeressem.

Abba kell hagynom az imádkozást. Legalábbis azt a fajta imádkozást. Persze, vannak dolgok, amikben a férjemnek még fejlődnie kell. De semmi jó nem származik abból, ha én mást sem csinálok, csak panaszkodom rá.

Bátorságot kellett gyűjtenem, hogy merjem megkérni Istent, mutassa meg, hogyan szeressem a férjemet. Meg kellett kérdeznem, hol tévedtem, miben voltam önző, min kell változtatnom.

Akkor kezdtek jó irányba fordulni a dolgaink, amikor hagyni kezdtem, hogy Isten engem változtasson meg.

Ebben a nehéz, küzdelmes időszakban három fontos kérdésfeltevésre tanított meg Isten:

1. Felszínes vagy mélyebb nézeteltérésről van-e szó?

Nagy különbség. Meghatározza a stratégiámat. Ha csak felszínes torzsalkodás, meg kell próbálnom rugalmasabbnak, türelmesebbnek, szelídebbnek lenni.

2. Róla vagy érte imádkozom?

Ha úgy érzem, valamin változtatnia kell, imádkozzam a férjemért – nem pedig róla. Róla imádkozni szófecsérlés. Ha érte imádkozom, beleások Isten Igéjébe, olyan szentírási szövegeket keresek, amik ráillenek a küzdelmeire. Ennek nagy ereje van! Amikor Isten Igéjét imádkozzuk, Isten Akaratát imádkozzuk!

3. Mi áll figyelmem fókuszában?

Sosem leszek képes valaki másnak a gondolatait, tetteit irányítani, de igenis irányítani tudom saját gondolataimat és tetteimet. Ne arra összpontosítsak, hogy jó társam legyen, hanem arra, hogy jó társ legyek.

Lassacskán, ahogy sikerült ebbe az irányba terelni a gondolataimat, az érzelmeimet, észrevehetően fejlődni kezdett a kapcsolatunk, a házasságunk. Persze, hogy még előfordulnak összezörrenések. De azóta, hogy már nem akarom „megjavítani”, felszabadultam arra, hogy egyszerűen csak szeressem. Szeretni teljesen, ahogy az Efézus 4,2 írja: „teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel.” És annyival jobb és értelmesebb dolog szeretni, mint javítani őt!

Uram, segíts arra figyelnem, hogy jó társ legyek. Alakítsd szívemet a Tied szerint. Segíts félretolnom a büszkeségemet, és meghallanom suttogásaidat, amikkel házasságom fejlesztésére, gazdagításár a adsz ötleteket. Jézus nevében, Ámen.

Forrás: lelekerosito.hu

Létrehozva 2018. július 29.