A böjt a legtöbb katolikus számára idegen fogalom a modern világban. Azért ilyen, mert szinte mindannyiunknak még csak abban a kegyelemben sem volt részünk, hogy hallhassunk róla egy homíliát, nemhogy egy józan prédikációt erről.

Olyannyira ellenséges a böjt fogalma, hogy az templomban felolvasott Szentírás sok fordításában a mi Urunk híres passzusa, „Az ilyen démont nem lehet kiűzni, csak imádsággal és böjtöléssel”, az utolsó két szót kihúzták.

A böjtöléssel kapcsolatos legnagyobb tévhit kétféle: először is, hogy veszélyes a testi egészségre, másodszor pedig, hogy valamiféle misztikus babona, amelynek nincs értéke a modern, tudományos, racionális ember számára.

Ezek a tévhitek két mélységes tévedésen alapulnak. Az első az, hogy egészségünk csak annak a következménye, hogy soha nem utasítjuk vissza a természet kívánságait. A második pedig, hogy az ember élhet racionális életet anélkül, hogy megalázná a testét.

A böjt, és ez igaz, olyan lelki gyakorlat, amelynek több értéke van, mint pusztán az evés mellőzésének. Ez az alázat és az önmegalázás mélységes cselekedete, mivel a keresztények felismerik, hogy a bűnök elkövetésével nemcsak lelkében, hanem testének helytelen használatában is bűnös.

Annak felismerése, hogy a bűnöket is jóvá kell tennünk, az igazságosság műve. Ellopjuk Istentől azt, amit oly nagylelkűen adott nekünk, oly gonoszul használjuk. Mert ahogyan a józan ész is tudja és felismeri, hogy ha nem úgy vezetjük az autót, ahogyan azt a használati utasítás elmagyarázza, hogy ha nem úgy vezetjük, ahogyan azt a használati utasítás elmagyarázza, akkor költségesebb javítást és karbantartást kell elvégeznünk, mert rosszul használtuk, úgy a hittel teli igazságérzet is felismeri, hogy ha vétkeztünk a testünkkel, akkor szembe kell néznünk a kiadásokkal és a szükséges munkával, hogy helyrehozzuk a bűnös testben okozott károkat.

A böjt, bár ezt kevesen ismerik fel, nem egy felsőbbrendű munka, vagyis valami, amit a kötelességen felül teszünk. A böjt inkább abszolút erkölcsi szükségszerűség a legtöbb katolikus számára, akik nagykorúvá váltak, és még nem léptek át az életnek abba a szakaszába, amikor minden összeomlik, és semmi sem működik.

Egészséges felnőttek számára, amikor bármilyen fajta tisztátalanságra való kísértést érzünk, ez egyértelmű figyelmeztető jel, hogy böjtölnünk kell és önmegtartóztatást kell gyakorolnunk. Amikor ugyanis a test túlságosan is hajlandó arra, amit csak a házaspároknak van joguk megtenni, akkor feltétlenül szükséges, hogy uralkodjunk testünkön és visszavezessük azt a megfelelő önuralmi állapotba. Ezt pedig csak böjtöléssel és önmegtartóztatással lehet megtenni, mert ahogyan a gyümölcsfa is gyümölcsöt terem, ha jól öntözik és megtermékenyítik, úgy a test is természetes módon, Isten szándéka szerint hajlik arra, hogy gyümölcsöző legyen, ha túl sok ételt és italt fogyaszt.

A böjt és az önmegtartóztatás azért is szükséges, mert a kábítószer, amely leginkább képes legyőzni a racionális elmét, azokban az összetett kémiai folyamatokban található, amelyek a tisztátalanságra való kísértések által gyulladnak ki és lobbannak lángra. Mivel ez az elmeállapot nagymértékben függőséget okoz úgy, hogy aki beleesik, évtizedekig ritkán jön ki belőle, mindenkinek mértékletesnek és fegyelmezettnek kell lennie abban, amit elfogyaszt.

Minden ételek közül a legveszélyesebbek azok, amelyek az erek kitágulását okozzák, ezért a szentek mindig is az ilyen ételektől való tartózkodást tanácsolják és gyakorolják.

A böjt és az önmegtartóztatás tehát a legegyszerűbb módja annak, hogy a saját és mások üdvösségében együttműködjünk, mert visszaadják a test egyensúlyát, amelyben a tisztaság és a szerénység természetes módon jön létre, és amelyben az elme szabad az Isten és a felebarát iránti erények gyakorlására.

A böjt és az önmegtartóztatás egyébként nagyszerű módja a vezeklésnek, mert hatékonyan visszavezeti a lelket és az elmét abba az állapotba, amelyben Isten könnyebben megbecsülhető és érzékelhető.

A nagyböjt szent időszaka közeleg. A katolikus egyház történelmének nagy részében, X. Szent Pius uralkodása előtt, a katolikusok az egész nagyböjtöt, beleértve a vasárnapokat is, húsmentesen tartották. Ez erősebb gyógyszer volt, és ezért volt több erénye az elmúlt koroknak.

Vissza kell térnünk ennek az erős katolikus gyógyszernek a használatához, amennyire egészségünk megengedi és megkívánja.

Valójában egy rövid szabály a böjt és az önmegtartóztatás tekintetében a nagyböjtben az, hogy az elmúlt év bűneivel arányos gyakorlatot kell elvégeznünk: a nagyböjt közepére már jobb és józanabb lelkiállapotban kell lennünk. Ezután menj el gyónni, és folytasd a böjtöt húsvétig, hogy felkészülj arra, hogy méltóképpen fogadd a mi Urunkat bűneid kiengesztelésére.

Íme egy táblázat, amely összehasonlítja a katolikusok böjtölési és önmegtartóztatási gyakorlatát az évszázadok során (a teljes méretű kép megtekintéséhez kattints a képre).

TANÁCSOK BŰNBÁNÓKNAK

Ajánlom és sürgetem, hogy mindazok, akik a tisztátalanság halálos bűnét követték el, azonnal kezdjék el az úgynevezett niceai böjtöt, amelyet a fenti táblázat mutat, és tartsák meg ezt a böjtöt 1-3 napig, amíg a tisztátalanság tüze ki nem olvad. Ezt a gyónás előtt kell megtenni, mert ha megmarad a látens hajlam a durva tisztátalanságra, hiábavaló lesz a gyónás.

Nem vagyok pap, de ha az lennék, akkor ezt vezeklésként minden ilyen bűnösnek előírnám, és visszatartanám a feloldozásukat, amíg ezt be nem fejezik. Azoknak az embereknek, akik falánkságban és tisztátalanságban éltek, talán 3 napnál tovább kellene ilyen böjtöt tartaniuk. Azoknak, akik többször is elkövettek ilyen szörnyűségeket, egy lelki vezető tanácsára minden héten egy hónapig, egy évig vagy egész életük hátralévő részére böjtölniük kellene. Ami az önmegtartóztatást illeti, egy tisztátalansági bűn után legalább egy hétig nem szabad húst enni és erős italt inni. Ha pedig szokásod az ilyen bűn, akkor egy hónapig, három hónapig, vagy egy egész évig, esetleg több évig is.

EGY OLVASÓNK TIPPJÉNEK KÖSZÖNHETŐEN ITT A GRAFIKA FORRÁSA

Credits: A böjti kép forrása nem ismert. A nyitókép az Utolsó napok a sivatagban című filmből származik, amely Jézus böjtjéről szól, amikornyilvános szolgálatára készül.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2023. február 25.