Elmúlt az év vége, az összegzés ideje. Itt az év eleje, a tervezés ideje.

Beszéljünk kicsit a tervezésről. Bibliaolvasó kalauzom szerint a minap Jónás könyvét kellett olvasnom. Micsoda történet! Micsoda karakter! Micsoda isteni szeretet! És mennyi tanulság nekünk, mai tervezőknek is.

Lássuk csak: Istennek van egy terve Jónással. Azt akarja, hogy Ninivébe menjen prófétálni az ottani embereknek. De Jónásnak esze ágában sincs odamenni és prófétálni, ő más tervet eszel ki, a menekülés tervét, talán még büszke is okos „megoldására”.

Első tanulság: Ne húzz ujjat Istennel – nem lesz jó vége. Inkább figyeld a szavát, és engedelmeskedj (egyik sem könnyű, de erre vagy elhívva)! Jónás nem ezeket választja, baj is lesz belőle, nagy baj. Jónást a háborgó tengerbe dobják. El is pusztulna, ha az Úr kegyelmével és kreativitásával ki nem mentené: Jónást elnyeli egy „nagy hal”. Nem tudom, mekkora, nem tudom, milyen lehetett a hal gyomrában 3 éjjel és három nappal – talán nem is akarom elképzelni… Horror.

És ezen a legsötétebb helyen Jónás imádkozni kezd. Csodálatos imát mond, olvassátok el!

Második tanulság: Amikor terved nem jön be, és emberi számítás szerint a legszörnyűbb a helyzeted, lehet, hogy spirituálisan akkor vagy a legjózanabb, legpengébb. Használd ki!

Forrás:
A megmenekült Jónást Isten változatlanul Ninivébe küldi, változatlan céllal. És ez alkalommal hallgat rá, beleáll Isten tervébe, helyén érzi magát, önbizalma megnő. Még talán élvezi is, hogy ő mondhatja el a pogányoknak: gonoszságuk miatt el fognak pusztulni. Minden rendben, Isten terve megvalósulni látszik, és Jónás engedelmes része ennek a tervnek. De mit lát? A prófétálás hatására az emberek hinni kezdenek Istennek, Isten pedig – horribile dictu – megkegyelmez nekik. „De hiszen nem erről volt szó! Bolondot csináltam magamból!” – gondolhatja magában Jónás. Megharagszik Istenre.

Harmadik tanulság: Bármenyire is úgy érzed, hogy Isten szerint elrendelt helyeden vagy, figyelj az ő tervére!

Alkalmazkodj hozzá, mert az Ő terve a legjobb, és szuverén Istenként változtathat rajta! Nehogy megharagudj Istenre, ha nem a te terved „győz”!

Isten viszont nagyon szereti Jónást, a naptól is óvja, méghozzá egy bokorral. Ezzel a szeretettel kérdezi tőle: „Igazad van, hogy haragszol?” Jónás pedig dölyfösen válaszol: „Igazam van! Haragszom mindhalálig!”

Negyedik tanulság, egy újabb paradoxon: Néha legnagyobb sikereink, a nekünk szánt terv beteljesülésekor és jó „teljesítményünk” tudatában támad meg minket a bosszúvágy, a halálvágy, a depresszió. Keressük ilyenkor Isten válaszát! Jónásnak Isten meg is adja: „Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnőtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között?” (Jónás könyve 4,10-11)

Tervezni fontos. Tervezni kell. De tudnunk kell azt is, hogy Istennek már kész a terve az életünkre. És az mindig jobb, mint a miénk. Boldog ember az, aki meghallja, megérti, és engedelmeskedik.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok nagyszerű 2023-as Újesztendőt!

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2023. január 4.