Az elharapódzó, sőt burjánzó öntörvényű, az önző ember képére és hasonlatosságára szabott vallásnak, ahol én és az én elképzelésem, akaratom van a középpontban, ahol az számit, ami nekem jó és kényelmes, s nem az Isten akarata és felebarátom java, – nos, az ilyenfajta vallásosságnak nem kedvez Jézus szemlélete.

A kereszténység közösségi vallás. A közösségnek pedig szabályai vannak. Elsőként azt határozzák meg, ki a közösség tagja, ki nem. Így van ez a családban vagy a legkisebb egyesületben, szervezetben is. Az egyházban sincs ez másképp.
Isten az egész üdvtörténetben nem az egyes emberekkel áll párbeszédkapcsolatban, hanem választottai által a közösséggel, az egész néppel. Jézus is kezdettől fogva közösségi kapcsolatokra építi az Isten országát, sőt, az üdvrendet. Az apostolok közösségével együtt dolgozik, s végül az Egyházra bízza üdvözítő munkájának képviseletét és folytatását.
Minden közösség életében kulcskérdés: az egység a közösség tagjai között. Jézus az imént elhangzott evangélium-részletben az egység érdekében hoz rendelkezéseket. Az első részben arról, hogy az egyházban a tagok egymás közti nézeteltéréseit hogyan kell rendezni a testvéri intés, figyelmeztetés által.
Ugyanakkor az evangéliumi szakaszból az is kiderül, hogy „az igazi közösség nem az által jön létre, hogy az embereknek egymás iránti érzelmeik vannak, hanem két dolog által. Az egyik az, hogy mindnyájan élő és kölcsönös kapcsolatban állnak egy élő központtal. A másik az elsőből következik, de nem magától adódik. Az élő, kölcsönös kapcsolatok kölcsönös érzéseket foglalnak magukba, de ezek nem tőlük származnak. A közösség élő, kölcsönös kapcsolatokból épül fel, de az építőmester az élő, működő középpont”, (Martin Buber) – a teremtő és gondviselő Isten.
Éppen ezért a keresztény közösség minőségét Jézus jelenléte adja meg. Első pillantásra nagyon is alacsony a mérce: elég, ha ketten vagy hárman összejövünk. Az összejövetel azonban még nem közösség, és végképp nem krisztusi közösség: az Ő nevében kell összejönnünk.
Az ő nevében azt jelenti – amit jelent analóg módon a „király” vagy a „köztársaság” nevében ítélkező bíró példája – vagyis, hogy az ő hatalma alatt állunk. E minimális előfeltétel mellett azonban a közösség – és csakis a közösség – elképesztő hatalommal rendelkezik: Isten mindent megad nekik, amit kérnek, és döntéseik az égre is kötelezők! Hogy mondja Jézus? „Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is”. 
Isten elkötelezi magát. Kiszolgáltatja magát a mi ítéletünknek! Delegál, meghatalmaz, ahogy egyetlen nagyhatalommal rendelkező vezető ember se tenné! Érthető hát, hogy nem mindegy, kik alkotnak ilyen közösséget.
A ki-közösítés, amiről beszél az evangéliumi szakasz, ezért nem a szeretetlenség jele, hanem azé a makacsságé, bibliai szóval élve: keményszívűségé mely az öntörvényű, saját, önző érdekeit szemelőt tartó ember sajátja, aki egy darab kenyérért, a karrierben való előrehaladásért, a ranglétrán való feljebb jutás reményében, senki másra nem hajlandó hallgatni, akinek a fejében meg sem fordul az, hogy másnak is lehet igaza, mert saját-magának önmaga a mércéje.

Ráismerünk a ma uralkodó hamis nézetekre, amelyek sajnos a megkereszteltek, magukat keresztény katolikusoknak vallok között is egyre gyakoribbak?
Például keresztény múlttal, úgymond nagy keresztény ősökkel, hagyományokkal dicsekvő emberek közül egyesek természetesnek tarják a megfogamzott élet, és a súlyos beteg, idős ember életének a kioltását, sőt az ehhez való képzelt jogukat törvénybe is iktatják. Mások törvényre hivatkozva, jellemtelen módon, kiskapukat felhasználva, igyekszenek érvényt szerezni vélt jogaiknak, miközben szándékosan figyelmen kívül hagyják Pál apostol tanítását, miszerint: „A szeretet nem tesz rosszat felebarátjának, mert a törvény teljessége a szeretet”(Róm 13,9). Vannak, akik normálisnak tekintik a házastársi hűség megszegését, helyénvalónak a házasságon kívüli, élettársi kapcsolatokat. Mások az igazság melletti kiállásról beszélnek, miközben lázítanak, és széthúzást keltenek a közösségen belül… és még sorolhatnánk a listát.

Az írás elolvasható itt.