Bizonyosság abban, hogy mi az egyház

Minden ember remél valamit. Hogy előléptetést kapjon a munkahelyen, vagy hogy egészséges családja legyen. Hogy jó tanulmányi átlaggal érettségizhessen, vagy hogy elutazhasson álmai célállomására. Valamilyen szinten minden ember reméli, hogy az életútja értelmes, és hogy végül a halála után valamilyen paradicsomba kerül. A protestánsok sem kivételek ez alól.

A remény teológiai erénye a Krisztus visszatérésébe vetett hitre irányul, és arra a hitre, hogy megmenekülhetünk a kárhozattól. A megkeresztelt protestánsok megkapták ezt az erényt, de gyakran úgy gondolják, hogy az üdvösség így vagy úgy garantált. Egyedi hitükben is biztosnak érzik magukat. Mi katolikusok tudjuk, hogy üdvösségünk nem garantált, és ezt gondolni az elbizakodottság bűne lenne. A Szentírás és a hagyomány szerint tudjuk, hogy Isten bőkezűen megbocsátó. Ahogy Izajás próféta mondja, Isten „irgalmas és gyorsan megbocsát”. Bizonyára megőrizhetjük a reményt az üdvösségre, de nem anélkül, hogy ne tudnánk, hogy ez nincs megígérve. Milyen bizonyosságunk lehet tehát erről az életről, amit a protestánsok egyszerűen nem kaphatnak meg, ha továbbra is ellentétben maradnak az egyetlen Egyházzal?

1) Hogy az Egyház egy

Az Egyháznak négy alapvető és valódi jellemzője van: egy, szent, katolikus és apostoli. Bár az egyházatyák és a katekizmus hosszan beszélnek ezekről, én csak egy kis részt szentelek annak bemutatására, hogy miért egy az Egyház. Nézzük meg, hogyan foglalja össze a katekizmus az Első Vatikáni Zsinatot:
Egyedül a hit képes fölismerni, hogy az Egyház ezeket a tulajdonságokat isteni forrásból birtokolja. De történelmi megjelenésük jelek is, melyek az emberi értelemhez világosan beszélnek. “Az Egyház önmagában — mondja az I. Vatikáni Zsinat — (…) kimagasló szentségével, (…) katolikus egységével és legyőzhetetlen állandóságával a hihetőségnek nagy és örök indítéka és isteni küldetésének cáfolhatatlan bizonyítéka.” (KEK 812)

Ebben a gyönyörű mondásban az Egyház az egység, az egység jelének örökös példájaként jelenik meg. Hogyan? „az apostoloktól áthagyományozott egy és ugyanazon hit megvallása; a liturgia, mindenekelőtt a szentségek liturgiájának közös ünneplése; az apostoli jogfolytonosság, mely az egyházi rend szentsége által fönntartja Isten családjának testvéri egyetértését.” (KEK 815)

Az Egyház az egység és az üdvösség szentsége (vö. KEK 775), és valóban Krisztus misztikus teste. Krisztusnak, a Fejnek csak egyetlen Teste van. Ez misztikus módon az ő egyetlen Egyháza, amely hitben, istentiszteletben és származásban egyesül. Ez a három egyesítő elv maga is összhangban van egymással.
Hogyan találnak a katolikusok ebben bizonyosságot?

• Bár az Egyház plébániáról plébániára másként nézhet ki (etnikailag, nyelvileg, liturgikusan stb.), tanításában mindig egységes.
• Minden templomban jelen van Urunk egyetlen áldozata a szentmisében; mindannyian a Golgotán egyesülünk egy nagyon valóságos módon (erről bővebben a következő cikkben).
• Minden püspök az apostolok utóda, és a szentségek kiszolgáltatásában a hívek minden tagja az apostolok „lelki genealógiájában” található.

Miért nem találnak ebben bizonyosságot a protestánsok?

• A protestáns egyházak szinte minden lényeges kérdésben nagyon eltérő nézeteket fejtenek ki. Még ott is, ahol egység van a hitben, kevés a strukturális egység, amely megszilárdítja azt.
• Az egyetlen szentség, amely a protestánsokat egymáshoz és a katolikusokhoz köti, a keresztség. Istentiszteleteik a végletekig eltérőek, és még ahol van is összhang, ott is kevés az azt alátámasztó hitbeli egység. Kiváló példa erre az anglikanizmus/episzkopalizmus. Bár közös liturgiájuk van, közösségük hivatalos tanítása homályos az Eucharisztiával kapcsolatban, így nagyon sokféle vélemény létezik arról, hogy mi az Eucharisztia, attól függően, hogy valaki „magas egyházi” vagy „alacsony egyházi” [személy].
• A protestáns közösségek különböző eredetűek, mindegyik kevesebb mint 600 évvel ezelőtt alakult. Egyes számítások szerint közel 40 000 protestáns felekezet létezik (ha a független csoportokat is beleszámítjuk).

2) Hogy az egyház Péterre épült

„Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.” (Mt 16,18)

Nézd meg az ígéretet ennek a versnek a második részében. XIII. Leó pápa a Satis Cognitumban kijelenti, hogy „Ennek az isteni kijelentésnek az a jelentése, hogy az egyház ellen irányuló fondorlatok és cselszövések ellenére, amelyeket az egyház ellen hoznak fel, soha nem fordulhat elő, hogy a Péter gondjaira bízott egyház megdőljön vagy bármilyen módon elbukjon.”

Fontos felismerni az összefüggést ezen ígéret és a tu es Petrus között abban, ahogyan azt tartja, hogy a pápa nem taníthat eretnekséget. Vigilius pápa a II. konstantinápolyi zsinaton azt mondta, hogy „az eretnekek nyelve” a „pokol kapuja”. IX. Szent Leó pápa az In terra pax hominibus-ban kijelentette, hogy „a pokol kapui” az „eretnekek vitái”. XIII. Leó pápa ismét „az Egyház kapujának” nevezte a római pápákat Praeclara Gratulationis Publicae című enciklikájában. Ezért a római pápák nem lehetnek eretnekek, különben az Egyház kapui és a Pokol kapui egy és ugyanaz a dolog lennének, ami arra utal, hogy az Egyház és a pokol azonos.

Hogyan találnak ebben bizonyosságot a katolikusok?

• Tudhatjuk, hogy bármi történjék is, az Egyház mindig fennmarad.

• Tudhatjuk, hogy a pápák, bár gyarló emberek, nem taníthatják a dogma elutasítását, és nem taníthatnak formális eretnekséget sem.
• Tudhatjuk, hogy az Egyház nem eshet tévedésbe a magisztériumi tanításban.

Miért nem találnak ebben bizonyosságot a protestánsok?

• Ahhoz, hogy igazolni tudják a katolikus Egyháztól való elszakadásuk álláspontját, a protestánsoknak vagy el kell ismerniük, hogy az Egyház tévedett a tanításában és tévútra tért, vagy pedig az Egyház valamilyen módon elszakadt, amelyben az Egyház több helyen is teljes mértékben jelen van, miközben alapvető tanításokban ellentétes nézeteket vall. Mindkét válasz Jézust hazugnak állítja be.
• Másképpen fogalmazva, a protestánsoknak vagy teljesen figyelmen kívül kell hagyniuk vagy el kell vetniük a reformáció előtti keresztény tanítás nagy részét vagy egészét, vagy revizionista módon kell olvasniuk azt, hogy igazolják álláspontjukat.

Forrás angol nyelven

A cikksorozat első része elolvasható itt.

Létrehozva 2025. április 11.