A Lepel Központ megalapítása

„Úgy tűnik, hogy a lepelnek nagy pasztorális küldetése van, sok váratlan megtérést okozva,” mondja a dél-karolinai lepel központ alapítója, „különösen a fiatalok körében.” 

„[Krisztus] Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él” (ApCsel 1,3)

1994-ben, több éves intenzív vizsgálat után August Accetta kaliforniai orvos levonta a következtetéseket a torinói lepellel kapcsolatban. Fejében megsemmisítő tudományos bizonyítékok kavarogtak. A lepel valóban Jézus Krisztus temetési leple. Miközben Krisztus keresztre feszített arcának képére pillantott, ami csodával határos módon a lepelre nyomódott, és amit megőrizték az évszázadok, tudta, hogy szembe kell néznie egy személyes kérdéssel, melyen tanulmányának előző két évében elmélkedett: hogyan maradhatott agnosztikus?

A torinói leplet rendszeresen előveszik, hogy a hívők kifejezhessék tiszteletüket előtte. 1998-ban II. János Pál pápa imában letérdelt a lepel előtt, majd később megjegyezte, hogy ez „kihívást jelent intelligenciánk számára … egy kép, amit mindenki láthat, de még senki nem tud megmagyarázni.”

Accetta abban az évben egy torinói utazáson vett részt, és közel két órán át tiszteletteljes csendben figyelte a leplet, lenyűgözve más zarándokokkal együtt. Így emlékezett vissza: „Elsöprő volt. Szavakkal nem lehet leírni.”

Dr. Accetta a dél-kaliforniai Huntington Beachen nőtt fel, és tinédzserként aktív tag volt a plébánián, majd később a plébánián ifjúsági szolgáló lett. Az egyetemen azonban elmerült a tudományos kutatásban, ahol sok agnosztikus úgy vélte, hogy a vallás és a tudomány összeegyeztethetetlen. Idővel ő is osztotta a nézetüket. Feleségül vett egy fundamentalista protestánst, Stacey-t, akivel két gyermeket neveltek. Csatlakozott a felesége egyházához, és élvezte az ottani közösséget, de kevés természetfeletti hite volt.

Ez idő alatt kíváncsisága a lepellel kapcsolatban megmaradt. Először tinédzserként olvasott róla, majd az orvosi egyetemen barátságot kötött egy neves lepeltudóssal, Allan Wangerrel az észak-karolinai Duke Egyetemről.

A lepelről azt mondják, hogy egy ősi temetési vászon, 4,36 m hosszú és 1,10 m széles. Mindkét oldalon halvány, vérfoltos képek látszanak egy kb. 180 cm magas, 80 kg súlyú embertől, aki ugyanazokat a sebeket hordozta, mint amiket Krisztus elszenvedett a négy evangélium szerint. Körülbelül 700 különböző méretű seb látható a testen, egy brutális halál jelei. Azok számára, akik elfogadják hitelességét, grafikus és lenyűgöző betekintést nyújt Jézus Krisztus szenvedésébe és halálába, valamint egy „pillanatfelvételt” feltámadásáról.

A temetési lepel első írásos leírása a XIV. századból származik, egy francia kereszteslovag leírásából, amit egy római jelentésben említett. 1578-ban került [a lepel] Torinóba, és évszázadokon keresztül nagyszámú zarándokot vonzott oda. Egy olasz fotós, Secondo Pia először 1898-ban fényképezte le, és megdöbbentő felfedezést tett, amivel kirobbantotta a tudományos vizsgálatok sorozatát – a negatívon egy fehér, kísérteties kép látszódott, ami sokkal tisztább volt, mint az eredeti.

A vizsgálat csúcspontját egy intenzív, 1978-as tanulmány jelentette, melyen 40 tudós dolgozott, akiket egy Colorado állambeli fizikus, John Jackson vezetett. Az eredmények általában kedvezők voltak a lepel hitelességét illetően. Egy évtizeddel később azonban a karbon-14 kormeghatározás 1262 és 1390 közötti időre helyezte a lepel eredetét, ami által ügyes hamisítványnak minősült. Sok tudós figyelmen kívül hagyja ezeket az eredményeket ma, azonban úgy vélik, hogy az egyetlen karbon-14 vizsgálati minta szennyezett, a tudományos módszer pedig hibás volt.

Miközben a Vatikán nem ad hivatalos álláspontot a lepel eredetéről, arra ösztönzi a híveket, hogy a keresztre feszített Krisztus képmásaként tiszteljék azt.

Accetta személyes tanulmányai

Accetta lepelre vonatkozó személyes tanulmányainak középpontjában saját érdeklődési területei álltak: az orvostudomány, a kémia és a fizika. Orvosként például Accetta egy test képét látja benne a rigor mortis [hullamerevség] állapotában – amely még nem kezdett el bomlani, ahogy az öt nappal a halál után bekövetkezne – összhangban azzal, amit a Szentírás mond Krisztus feltámadásáról a keresztre feszítése utáni harmadik napon.

Más személyek azonban új perspektívákat hoznak. Isabel Piczek (1927-2016) magyar születésű művész, Accetta barátja, művészettörténeti szakértő volt. Arra a következtetésre jutott, hogy a képet nem festhette egy középkori művész, és hogy annak megjelenése a leplen megmagyarázhatatlan.

Ahogy Accetta 1992 és 1994 között intenzíven tanulmányozta a leplet, a hitelességre vonatkozó összes kérdésére választ kapott. Ez az időszak egyszerre volt hitének „növekedési folyamata”, és 1994-ben már tudta, hogy itt az ideje, hogy újra átadja életét Krisztusnak. Megjegyezte: „Ellentétben sok múlt századi emberrel, engem a tudomány hozott vissza Istenhez.”

Accetta megtérése azonban nem egyedi eset. Sok példa van a lepel tudósai között, aki ateista, agnosztikus vagy más nem keresztény volt a lepel tanulmányozása előtt, és azóta vált katolikussá és a lepel lelkes támogatójává. Wanger megtért az ateizmusból, és van legalább egy tudós, Joseph Marino, akiből pap lett.

Piczek azt mondta: „úgy tűnik, hogy a lepelnek nagy pasztorális küldetése van, sok váratlan megtérést okozva, különösen fiatalok körében.”

Meggyőződve, hogy a lepel egykor Krisztus testét borította, Accetta tudni akarta, hogy a világ több ezer keresztény felekezete közül melyiket alapította Krisztus. Szorgalmas természeténél fogva Accetta belemélyedt a teológiai és egyháztörténeti tanulmányokba. Amikor elkezdte olvasni a korai egyházatyák műveit, és látta a katolikus tanítást és gyakorlatot, tudta, hogy megtalálta a választ: „el vagyok ragadtatva, hogy megtaláltam Krisztust a katolikus egyházban. Amikor elkezdtem a tanulmányokat, soha nem akartam visszatérni ehhez, de ide vezetett az igazságkeresési folyamatom.” Hangsúlyozta, hogy „nem véletlen”, hogy a lepel gondozása a katolikus egyházra van bízva.

 Lepel Központ Dél-Kaliforniában

Egy áttért (vagy az ő esetében egy visszatért) lelkesedésével elhatározta, hogy a torinói lepelből konyhanyelvi kifejezést csinál. 1996-ban megalapította azt, amit ma Dél-Kaliforniai Lepel Központnak hívnak, ami a Santiago Lelkigyakorlatos Központban található Silveradóban, Orange megyében, Kaliforniában. Kiállításai és önkéntesei a lepel történetét mesélik el, beleértve a mögötte álló tudományt és kutatást is. Az évek során számos önkéntes idegenvezető került ide, köztük Stephen Shehyn, akit Accetta körbevezetett, és könnyek között távozott.

„Úgy éreztem, hogy Urunk jelenlétében állok – mondta –, megtapasztalva mind az emberi, mind isteni mivoltát.”

Shehyn nemrégen tért vissza a katolikus egyházba, és hitét nagyban megerősítette a lepel tanulmányozása. Úgy jellemezte azt, mint „az ötödik evangéliumot, amely szembesít minket Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának valóságával.” Elkötelezett önkéntesként tért vissza a Központba. Hozzátette azonban, hogy a hite nem inogna meg, ha a lepelről kiderülne, hogy nem valódi.

De a lepellel nem volt mindenki elfogadó. Néhány esetben Accetta tudomást szerzett olyan katolikus szervezetekről, melyek lepel-ellenes előadókat hívtak, ezért ezeknek felajánlotta, hogy tisztán tudományos szempontból az ellenkező álláspontot mutatja be. Visszautasították.

„Egyes katolikusok jobban szeretik az olyan hitet, amely tapasztalati és személyes, nem pedig egy tényeken alapulót,” mondta. „De Krisztus feltámadása tény. A feltámadás bizonyítékai – beleértve azokat a tanúkat is, akik látták a feltámadt Krisztust – fontosak voltak a korai keresztények számára.”

Néhány katolikus negatív reakciója nagy csalódást okozott Accettának különösen azért, mert nagy lelkesedéssel találkozott a nem katolikusok részéről. Apostolkodása azonban lendületet kapott, amikor Francis Gloudeman norbertinus atya a Szent Mihály apátságból egy nap megjelent az ajtajában. Örült, hogy egy pap érdeklődést mutatott, és hívta, hogy legyen a Központ spirituális igazgatója. Elfogadta. Ferenc atya megjegyezte: „Amikor barátok jönnek a városba, van egy másik hely, ahova elviszem őket a San Juan Capistrano misszión kívül – a Lepel Központba.”

Hozzátette: „Arra bíztatom a katolikusokat, különösen a papokat, hogy nyitott elmével és szerető szívvel közelítsenek ehhez a lepelhez. Jézusnak ez a temetési leple segítsen neked jobban megismerni és szeretni Jézust és az Ő húsvéti misztériumát.”

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2023. május 15.