Pontosan 10 évvel később, 2018. július 18-án Ricky Peterson (Kansas City, Kansas) ismét letérdelt Szent Mary MacKillop sírjára Sydney északi külvárosában, Ausztráliában, ezúttal hálaadó imát mondva a láthatóan csodás eseményért, mely megváltoztatta egy évtizede az életét.

Az 57 éves Peterson először a 2008-as ifjúsági világnap zarándokaként térdelt le a sírra, és felajánlotta imáját azért, amit soha nem fog elfelejteni: az első ausztrál szent közbenjárása révén Isten gyógyítsa meg őt a Parkinson-kórból, melyben kilenc éve szenvedett.

„Azt mondtam: ’Mary, kérlek, hogy ma este ismét imádkozz velem. Uram, nem szeretnék semmit jobban, mint itt hagyni ezt a Parkinsont és a remegést, eltemetve Mary mellett, ha ez a Te akaratod. Elmegyek innen és dicsérem a Te nevedet”- emlékezett vissza Peterson.

Tíz perccel később, amikor az ötgyerekes apja már a vonaton volt és legfiatalabb lányával utazott vissza a vendéglátó családhoz, akkor vette észre először, hogy a jobb karjának remegése megszűnt.

„30 másodpercenként ellenőriztem: ’még mindig eltűnt, még mindig eltűnt’- mondtam magamban.”

A megdöbbenés és a bizonyosság ellenére nem szólt semmit senkinek arról, hogy meggyógyult.

A Randwick-i lóverseny helyszínén tartott záró mise alatt, melyet XVI. Benedek pápa tartott, Jessica észrevette, hogy miközben fogta apja kezét, a remegés eltűnt.

„Rám nézett és azt mondta:’a kezed egyáltalán nem remeg’, azt mondtam:” Igen, péntek este óta nem remeg.’Mindketten sírni kezdtek.”

Peterson felesége, Maura azt mondta, hogy amikor Ausztráliából telefonált neki, hogy elmondja a híreket, tele volt hálával és „tiszta örömmel”.

A pár mindezt elmesélte a Catholic Weekly lapnak (a Sydney-i érsekség újságja), amikor ismét ellátogattak Mary MacKillop Place-be, hogy hálát adjanak. Ez volt Maura első utazása Ausztráliában.

„Hálaadás volt egy új jövőért, amit már feladtunk” – mondta. „Egy hónappal ezelőtt arról beszéltünk, hogy abbahagyom a munkát, hogy csak vele törődjek, vajon megengedhetjük-e ezt magunknak anyagilag. Tehát a jövő, amiről álmodtunk, visszatért. Hálaadás volt, és csak a tiszta öröm.”

Peterson elmondta, hogy Szent József nővéreinek rendje, akikhez a szent tartozott, dokumentálták, hogy mi is történt vele. Azt mondták neki, hogy ha a második csodát nem fogadnák el, ami a boldoggá avatáshoz szükséges, akkor az ő ügye lesz az, hogy „további lépéseket tudjanak tenni”. Erre nem volt szükség, mivel a második csodát – az ausztrál Kathleen Evans gyógyulását tüdő- és agydaganatból- végül jóváhagyták.

Amikor Peterson visszatért az USA-ba, több orvos megvizsgálta őt anélkül, hogy tudták volna, mi történt Sydneyben, és megállapították, hogy már nem szenved Parkinson-kórban. Amikor Maura, aki különben nővér, megkérdezte, hogy az eredeti diagnózis kilenc évvel korábban helyes volt-e, férje neurológusa megmutatta neki a betegség dokumentálására szolgáló hatalmas aktát, és azt mondta: „Parkinson-beteg volt.”

Peterson, aki villanyszerelő volt, látta, ahogy apja is belehalt a Parkinson-kór szövődményeibe a központi idegrendszer rendellenessége miatt, ami gyakran remegést is okozott. Azt mondta, hogy ha nem gyógyult volna meg, most rokkantnyugdíjas lenne a fogyatékossága miatt. „Talán életben sem lennék”, mondta.

Amikor 2008-ban megérkezett Sydney-be, súlyos remegéstől szenvedett a jobb karjában éjjel-nappal, ami tovább súlyosbodott a fáradtság és a stressz miatt.

Úgy véli, hogy a gyógyulás abban a pillanatban történt, amikor imádkozott Szent Mary MacKillop sírjánál.

„A kezem remegett, amikor letérdeltem a sírhoz … A kápolnában akkoriban 50 vagy 60 ember volt, amikor elkezdtem ezt az imát, semmit sem hallottam” – emlékezett Peterson. Csak csönd volt. Nem emlékszem, hogy bármit hallottam volna. Amikor felálltam, és kisétáltam, nem is gondoltam arra, hogy a (remegés) eltűnt … de azt hiszem, ez pontosan akkor történt.

A Peterson házaspárt meghívták a Szent József nővérek, hogy 2010-ben részt vegyenek a szentté avatáson a Vatikánban. Az elöl ülő nővérek mellett ültek.

Az elmúlt 10 évben Petersonnál a Parkinson-kór a legkisebb jele sem tért vissza. Maura szerint a férje meggyógyult, mert szeretetteljesen kérte Istent.

„Korábban voltam Lourdes-ban is,hogy imádkozzam Rick gyógyulásáért” – mondta. „És mint mindig, azt mondtam: ’kérlek, gyógyítsd meg Rick-et”. Rick imája azonban Mary sírjánál ez volt: ”Nem számít, mi történik, adj erőt nekem, hogy elvihessem igédet másoknak. Nem pedig az ’add nekem’.”

Peterson most megosztja történetét mindazokkal, akik meghallgatják, hívők és hitetlenek egyaránt.  Hord magával egy csomag szent képet, az egyik szent jól ismert idézetével: „Soha ne lásd a szükséget anélkül, hogy valamit ne tennél érte.”

Peterson azt mondta, hogy egy álom vált valóra, hogy vissza tudott térni Sydney-be feleségével a gyógyulás tizedik évfordulóján. „A város ugyanolyan szép, mint ahogy emlékeztem” – mondta.

Szoros kapcsolatban áll azóta az ausztrál szenttel, aki megváltoztatta az életét.

„Naponta hall rólam. Olyan ez, hogy Mária, itt vagyunk újra, van egy csomó emberünk, akikért imádkozni akarunk.”

Cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2023. május 24.