„Tűz lobbant a szívemben a mennyország megcsókolt, nem tud rajta változtatni semmi!
Tűz lobbant a szívemben, Isten rám is gondolt, Ezen az úton akarok tovább menni!”
(Pintér Béla)

Nagyon, nagyon hálás vagyok Jézusnak, hogy elküldte Szentlelkét és sokszor átéltem már P.B. fent leírt tapasztalatát a menny tüzes csókját, Isten jelenlétét sok százezer megújult kereszténnyel együtt a világban. És nagyon nagyon hálás vagyok Jézusnak, hogy az Egyháznak ekkora kincset adott ajándékba, mint Margharita nővér, aki által szintén sok ezren töltekeztek már be a Szentlélekkel.

Ugyanakkor ez is írva van: „A hit nem mindenkié.” (2Tessz 3,2)

Bizony ezt a fájó igazságot is nagyon is ismerem, amikor valóban úgy van, mint a dal szövegében: „Egy kútban élő békának hiába beszélsz az óceánról azt látni kell, érezni kell és tudni kell a szív oda hogy jut el.”

Szenvedek attól a helyzettől, nagyon is szenvedek, amikor a békák azt brekegik, hogy jó nekik a békanyálas, langyos, koszos, poshadt, korlátozott ásott kút vizében is, amikor élhetnének szabadon az óceán szépségében és végtelen gazdagságában. Nem tudok mást tenni, mint békén hagyni a békákat és az ÚR adta eszközökkel neki állni keményen dolgozni és csatornát ásni az óceántól a kútig azzal a reménnyel, hogy egy napon csak-csak elkészül az a csatorna, és az óceán vize, a késői eső pünkösdje kiönti a békákat a kútból egy új életre, egy új Isten tapasztalatra. Előre örülök annak, hogy mekkora lesz majd az örömük, amikor első alkalommal fedezik fel az óceánban való élet szépségét.

Margharita nővér lelkigyakorlatán voltunk (júl.13-17. Máriabesnyő) amikor az egyik reggel a szentségimádás utáni fél órás dicsőítést végig sírtam. Ugyan magam is folyamatosan énekeltem és dicsőítettem a többiekkel együtt, de belül a lelkemben sírva a békáimért zokogtam, könyörögtem hangos szóval az Úrhoz. Úgy imádkoztam, mint Márta és Mária, akiknek meghalt a testvérük Lázár. Lelkemben leborultam a földre Jézus lábai elé, megragadtam Őt a bokái felett és így mondtam el neki sírva, újra és újra a könyörgésem fél órán keresztül. Elmondtam Neki, hogy Lázár csak négy napja volt halott amikor feltámasztotta őt, ellenben az én békáim már sok évtizede halottak és nem hallgatnak rám, és kértem, hogy jöjjön el, jöjjön el hozzám és támassza fel a halottainkat.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2015. július 19.