(LifeSiteNews) — December 10-én lesz a 100. évfordulója, hogy a Fatimai Szűzanya megjelent Lucia nővérnek és megkérte, hogy vezesse be az öt első szombati áhítatot Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére.

Az áhítat célja, hogy véget vessen a zavarodottság és a szenvedés idejének az egyházban és a világban. De ami még fontosabb, a Szűzanya azoknak is megígéri az egyéni lelki üdvösséget, akik gyakorolják ezt az imádságot. Ez olyasmi, amit sok szülő a szívébe zár, gyermekeivel kapcsolatban.

A LifeSiteNews örömmel adja közre Robert Wyer beszámolóját, aki a katolikus tanár és tudós, Dr. John Senior integrált bölcsészeti programjának volt hallgatója a Kansasi Egyetemen, és jelenleg a La Salette Fiú Akadémán tanít Georgetownban (Illinois). Nagy tiszteletnek örvendő, sokat tanult, bölcs ember.

Apaként feleségével együtt gondoskodtak arról, hogy gyermekeik az első szentáldozás után azonnal elkezdjék gyakorolni mind a kilenc elsőpénteki szentáldozás, mind az öt elsőszombati áhítat gyakorlatát, így biztosítva, amennyire tőlük telik, gyermekeik lelki üdvösségét.

Wyer egy történetet is elmesél nekünk arról, mennyire bizonyult igaznak a mennyei üdvösség ígérete. Magam is hallottam egy hasonló történetet egy fiatal nőről, akit élete utolsó pillanataiban megáldott egy pap. Az a nő eltávolodott a hittől, de mivel életének egy bizonyos pontján elvégezte az öt első szombati áhitatot, Isten éppen időben küldött hozzá egy papot, hogy bűneit megbánja és szentségi feloldozást kapjon, mielőtt meghal. Mi, szülők, biztosíthatjuk gyermekeinknek ezt a biztonsági hálót, mielőtt elhagyják otthonunkat, ha Isten ments, egy időre eltávolodnak a hittől.

Anyaként nagyon inspirálónak találom ezt a családi szokást, amelyet Mr. Wyer mutatott meg nekünk, és hálás vagyok, hogy beleegyezett, hogy ezt megírja a LifeSiteNews számára.

A LifeSiteNews nemrégiben közzétett egy kis útmutatót is Martin Huber atyától arról, hogyan lehet a legjobban gyakorolni ezt az öt első szombati áhítatot. Idén augusztusban a LifeSite főszerkesztője, John-Henry Westen is felszólította az összes katolikus hívőt a világon, hogy gyakorolják ezt az áhítatot a 100. évforduló alkalmából.

Remélem, ez az írás segít a szülőknek – és minden katolikusnak – felismerni ezt a nagy ajándékot, melyet a Menny adott számunkra a Egyház és a világ nagy válságának idején. Isten tudta, hogy ez az idő nehéz lesz, és ezért nagylelkűen irányít minket Jézus és Mária Szent Szívéhez.

Egy páratlan ajándék

Robert Wyer írása

Lehetetlen lenne kiszámolni mindazt az immateriális jótéteményt, amit feleségem közel négy évtized alatt teljes önátadásával nyújtott számomra. Csendes, önzetlen módján sok igazságot megmutatott, a természetes igazságokat a kegyelem felgyorsította. Sok jót kapott családjától – szülei rátaláltak a tradicionális misére, látták, hogy gyermekeik megtartják a hitüket azzal, hogy nem a helyi plébániai iskolákba járnak, gondoskodtak arról, hogy otthonukban imádkozzák a rózsafüzért, és a Szent Szívet családjuk királyává koronázták. Ő pedig ezeket a kincseket megosztotta a mi családunkkal, miután összeházasodtunk.

Egy gyakorlat kiemelkedik, mint egy ajándék, amit gyermekeinknek adtunk, és ami egyben ajándék nekünk, szülőknek is: amint gyermekeink az első szentáldozáshoz járultak, gondoskodtunk arról, hogy azonnal elvégezzék a kilenc első pénteki és az öt első szombati áhitato. Ez lehet az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat gyermekeinek, és az egyik legnagyobb biztos vigasz, amit egy szülő gondoskodó szeretetével biztosíthat.

Az ezekhez a szent gyakorlatokhoz kapcsolódó ígéretek a mennyből származnak, és az egyház által jóváhagyott magánkinyilatkoztatásokban szerepelnek. Ez a gyakorlat a számtalan lélek által elfogadott katolikus élet részévé vált. 1673 és 1675 között Urunk kinyilatkoztatta Szent Szívét egy vizitációs apácának a franciaországi Paray-le-Monialban. 1675-ben, a Corpus Christi nyolcadik napján Urunk így szólt Szent Margit Mária Alacoque-hoz:

Megígérem neked Szívem irgalmának teljességében, hogy mindenható szeretete megadja mindazoknak a végső bűnbánat kegyelmét, akik kilenc egymást követő hónapban minden hónap első péntekén áldoznak, és hogy nem halnak meg az én haragom következtében, sem a szentségek nélkül, és a Szívem lesz a biztos menedékük az utolsó órában.1917. 

1917. július 13-án a Szűzanya megjelent három gyermek előtt Fatimában Portugáliában, az eseménydús év májusától októberéig tartó sorozatos jelenéseinek részeként. Ebben a júliusi jelenésben, miután a gyermekek látták a poklot és az ott szenvedő lelkeket, Szűz Mária reményt adott a mennyei gyógyírra: „Hogy megmentse őket, Isten azt kívánja, hogy a világban elterjedjen az én Szeplőtelen Szívem iránti tisztelet.” A Boldogságos Szűz azt mondta: „Eljövök, hogy az első szombatokon vezeklésként a szentáldozást kérjem.” 1925. december 10-én, a spanyolországi Pontevedrában a Szűzanya a gyermek Krisztussal együtt megjelent Lucia nővérnek (aki akkoriban a Szent Dorottya nővérek novíciusa volt). A következő üzenetet adta át:

Nézd, leányom, a szívemet, melyet tövisek vesznek körül, és amit hálátlan emberek átszúrnak minden pillanatban istenkáromlásukkal és hálátlanságukkal. Te legalább próbálj vigasztalni engem és hirdesd a nevemben, hogy megígérem: a halál pillanatában minden szükséges kegyelemmel segítek mindazoknak, akik öt egymást követő hónap első szombatján gyónnak, szentáldozást vesznek, öt tizedet imádkoznak a rózsafüzérből, és 15 percig társaságot alkotnak velem, miközben a rózsafüzér tizenöt titkát meditálják, a vezeklés szándékával.

Ez a két ígéret adatott az emberiségnek egy nagy nyomorúság és tévedés korszakában. A Szent Szív jelenései két gonoszság ellensúlyozására történtek: az első a Szent Eucharisztiában megnyilvánuló páratlan szeretet elhanyagolása, a második pedig a janzenisták szigorú, rigorista tendenciáinak fenyegetése volt. A Szeplőtelen Szív egy háborús időszakban jelent meg az orosz bolsevik forradalom évében, melynek tévedéseit (és a kimondhatatlan vérontást) az egész világra kiterjesztette. Isten Anyján keresztül lépett be a világba; logikus, hogy végső irgalmában az irgalom Anyján keresztül utolsó esélyt adjon az emberiségnek.

Ezek a kegyelemre vonatkozó ígéretek, amelyek szükségesek az üdvösséghez és a halál óráján való segítséghez, nem jelentenek eltérést az üdvösség feltételeiről szóló örök érvényű evangéliumi igazságoktól. A Krisztusba vetett hit és a bűnökért való bánat továbbra is feltétlenül szükséges. De Isten mindenható, és bármilyen olyan ajándékot adhat, amit csak akar. Ígéretekkel is elkötelezheti magát; csak el kell olvasni a Szentírást, hogy számtalan példát találjunk erre. Soha nem hagyja el azokat, akik igazán keresik Őt.

Ha ruhája szegélyének megérintése alkalmat adhat arra, hogy gyógyító ereje kiáradjon belőle, mit nem tenne azokért, akik bűnbánó barátságban keresik Őt, hogy vigasztalják és jóvátegyék az Őellene elkövetett bűnöket? Jézus meggyógyította a bénát, akit barátai a tetőn keresztül eresztettek le, amikor „látta hitüket” (Mk 2,5). Isten jóságának és irgalmának nem szabhatsz olyan határt, amit Ő maga nem szab.

Gonosz korban élünk, amely tele van szörnyű lehetőségekkel és lelket elszárító aggodalmakkal. A bizonytalanság kézzelfogható. Magát az egyházat is ördögi zavarodottság fenyegeti. Lehet, hogy ez a Szentírásban megjövendölt nagy hitehagyás? Akárhogy is, de meg akarjuk menteni lelkünket, hogy megtapasztaljuk azt a boldogságot, melyet Urunk hozott nekünk. Mi, akik szülők vagyunk, éjszakánként forgolódunk, és különösen gyermekeink miatt aggódunk. Valószínűleg mi előbb távozunk ebből a világból, mint ők.

Mindannyian érzékeljük, hogy olyan erők működnek, melyek a fiatalokat és az ártatlanokat akarják felfalni. Nem lebeghetünk azok felett, akiket felneveltünk, és nem védhetjük meg őket; nem a mieink, hanem csak Isten által ránk bízottak egy időre. Szeretetünknek azonban nincs lejárati ideje. Használhatjuk ezeket a mennyei ígéreteket, és Isten szeretetébe adhatjuk életünket és szeretteink életét, ha megtartjuk a kilenc első pénteket és az öt első szombatot.

Számtalan történet létezik Isten szinte csodás beavatkozásáról azok esetében, akik a Kármel-hegyi Szűz Mária barna skapuláréját vagy Mária csodás medálját viselik. Megjelenik egy pap, és a kegyelem bőségesen árad. Itt csak egy ilyen történetet mesélek el, amit egy spanyol pap mesélt el.

Több évtizeddel ezelőtt, nem sokkal pappá szentelése után, a szüleivel nyaralt. A nyaralás végén eljött a reggel, amikor el kellett indulnia első szolgálati helyének helyszínére. Elhagyta a helyet, ahol családja tartózkodott, de az út során rájött, hogy elfelejtett valamit, amire szüksége volt. Visszatért tehát, de a késedelem miatt megváltoztak utazási tervei. Megszerezte a hiányzó tárgyat, és újra elindult.

A pap egy motorkerékpár-balesethez érkezett. Egy fiatal hölgy súlyosan megsérült. Odament hozzá, és elmondta neki, hogy pap. „Ha megbánod bűneidet, szorítsd meg a kezem, és feloldozlak.” A lány megszorította a kezét. A lány meghalt, és a jó pap elhatározta, hogy részt vesz a temetésen. A mise után odament a lány gyászoló édesanyjához, és elmesélte neki, amit látott. Az anya elájult. Amikor magához tért, a pap bocsánatot kért azért, hogy sokkolta közlésével. Az anya így válaszolt: „Ó, nem, atyám. Tudja, a kislányom néhány rossz döntést hozott. Nem élt jó életet. De amikor még nagyon kicsi volt, nem volt ilyen. Elment az első pénteki szentmisékre, és tudom, hogy Isten gondoskodott róla, hogy ön ott legyen mellette.” Ha egy jó apa nem ad köveket, amikor a gyermekei kenyeret kérnek, vajon a mennyei Atya kevésbé lenne jó?

Közeledik a Szűzanya Lucia nővérhez intézett kérésének 100. évfordulója – december 10-én lesz 100 éve, hogy a Boldogságos Szűz „az üdvösséghez szükséges minden kegyelmet” ígért azoknak, akik vezekelnek és vigasztalják őt.

Tegyünk közösen erőfeszítést, hogy tiszteletben tartjuk a Szűzanya kérését, kezdve magunkkal. Gondoskodjunk arról, hogy mindazok, akik gondozásunk alatt állnak, betartsák ezeket az első szombatokat és első pénteket. Bátorítsunk mindenkit, akit csak tudunk, hogy éljenek Isten végtelen irgalmának ezekkel az ajándékaival.

Robert Wyer

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2025. december 9.