Lányom a keresztelőjére kapott ajándékba egy gyermek Bibliát. 1 éves korától lapozgattuk, nézegettük, olvastuk ezt a 30 oldalból álló, kemény lapos, szép könyvecskét, amelyben röviden és szemléletesen vannak leírva a történetek. Leginkább a Teremtés és a Noéhoz kapcsolódó részek érdekelték lányomat a sok színes állat miatt.

Húsvétkor néhány napot együtt töltöttünk az unokatestvéreivel. Unokahúgom ekkor 5, kislányom 1,5 éves volt. Egyik délután leültünk együtt a gyerekekkel és közösen kezdtük el nézegetni a gyerek Bibliát. Unokahúgom kérésére elolvastam az egész könyvet. A Húsvéthoz kapcsolódó részeknél kicsit többet időztünk és beszélgettünk. Kislányom ült és figyelt csendben. Körülbelül 3 hónappal később ismét előkerült a könyvecske. Kinyitottam a Teremtésnél –ahogy szoktuk-, erre lányom hangosan kiabálni kezdett: „Nem, nem, nem! Jézust! Jézust! Jézust akaroooom!!”. Döbbenetes élmény volt ez számomra, hogy milyen élénken él benne a Húsvét. Azóta az olvasást Jézus születésénél kell kezdeni, mert „Jézus a mi barátunk”.

Létrehozva 2014. március 25.