Dícsértessék a Jézus Krisztus! 🙏

Tanúságot szeretnék tenni a Pompeji Rózsafüzér erejéről.

Három évvel ezelőtti megtérésem után, (ekkor voltam 58 éves) hosszú – hosszú mézeshetek következtek TEREMTŐ ISTENÜNKkel.

Simon Dávid atya (akinek nagy ráhatása volt a hitéletemre) szerint, úgy szaladtam a JÓISTEN felé, mintha egyszerre akartam volna bepótolni mindent.

Lubickoltam az ISTEN szeretetében, abban, ahogy formálja az életem, ahogy kicseréli a körülöttem levő embereket, ahogy tanít, ahogy felemel, ahogy megállít, ahogy enged….

Számtalan megtapasztalás… sokszor magam is alig hiszem el, hogy mindez velem történik.

A nálam “tapasztaltabbak” mondták, hogy ez a lubickolás nem tart ám örökké…. hogy lesznek ám itt próbatételek… hogy az igazakat jól megpróbálja az ÚR…

Idén március elején megmutatta nekem az “s betűs”, hogy mennyire nem szeret engem.

A munkahelyemen támadott meg, teljesen ellehetetlenült a helyzetem. Olyan megalázó szituációk teremtődtek, hogy úgy éreztem összeomlok.

… és én (+ az ÚR.. most már tudom..) nem kértem ebből a keresztből…. én inkább JÉZUS keresztjét akartam!!

Más munkahely után kellett néznem, mert már a levegőt is nehezen vettem bizonyos helyzetekben…

Így, 18 éves cégbeli elköteleződés után… így 61 évesen… így nyugdíj előtt… hááát… nagy volt bennem a zűrzavar, az elkeseredettség, a kilátástalanság.

Azon a napon, amikor a legbizonyosabbá vált, hogy a “púpos “ tönkre akar tenni…. felhívtam minden imádságos életű ismerősömet, hogy segítsenek imádságaikkal.

Kétségbeejtő helyzetemben sírtam, zokogtam.

Nagyon sokan mellém álltak, támogattak, vigasztaltak… azonnal… akkor még egyikünk sem tudta, hogy ez egy 5 hónapos imasorozat lesz.

ISTEN mindig a legjobbkor ad “segédanyagot”… csak észre kell venni… ha megfelelők az antennák… fogható a jel.

Március 12-én Simon Dávid atya a Fb oldalán jó hírt közölt. Egy fiatal fiú megvalósította a POMPEJI RÓZSAFÜZÉR magyar honlapját, ami rendkívül nagy segítséget nyújt.

Elolvastam, gratuláltam, átnéztem… és megéreztem a segítő szándékot.

Olyan hevesen kezdett el verni a szívem, hogy nem is volt kérdés…. pár óra múlva “belevágok”. Bátor leszek.

Először azt gondoltam: hogy jövök én ahhoz, hogy életem első POMPEJI RÓZSAFÜZÉRét “önző” módon, magamért fogom imádkozni… aztán a Feszületnél állva megerősítést kaptam, hogy ebben az élethelyzetben ezt kell tennem.

Igenis, magamért, egy új, “nekem való” munkahelyért esdekelve.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2024. október 20.