TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA
“Mert csak az ÚR szájából származik tudás és értelem.”

“Ezt azért írjuk meg, hogy örömünk teljes legyen.” 
Nagyszerű könyvek jelentek meg az utóbbi években az evangélizáció témakörben. Ezek egyenként és összességükben is nélkülözhetetlenek friss meglátásaikkal és nagyon gyakorlatias javaslataikkal. Az evangélizáció örömteli eredménye, hogy napjainkra a világ legtöbb nyelvén olvasható és hallható az evangélium. A missziós parancsnak tehát úgy tűnik,hogy eleget tettünk.

“…a Jézus Krisztusról szóló üzenet …tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hitre .” 

Az evangélizáció számunkra nem más, mint az irgalom kihívása. Azonban természeténél fogva, mind az aratás, mind a magvetés (=Igét hirdető evangélizáció) kihívása, meghaladja az ember erejét. Jóllehet az evangélium már olvasható minden nyelven, mi mégis szeretnénk azt megismertetni minden emberrel. A vágyunk nem kisebb, mint hogy minden halál völgyében járó embernek személyesen is szolgálhassunk az örömhírrel. Abban a feszültségben élünk, amit Jeremiás próféta is megélt:

“Még a szemem is sanyargatja lelkemet, ha látom városomnak sorsát.” 4 “Te számon tartod bolyongásainkat, gyűjtsd könnyeimet tömlődbe, legyenek benne könyvedben.” 5

Fáj a szívünk, ha látjuk a szenvedőket. Fáj, hogy nem tudunk misszióba menni mindig és mindenütt és mindenkor. A tehetetlenség és az üdvösség iránti szomjúság arra indít bennünket, hogy az Úrnál keressünk megoldást arra, hogy juttathatjuk el személyesen mindenkihez az örömhírt. Az Úrnak van kész terve megoldása erre a fájdalomra is.

Dolgozatom sajátos szempontja, hogy magában a kezdetben, az alfában keresi a beteljesedést, amit az ómegában talál meg.6 Ezért épül munkám elejétől a végéig arra az Igére, amely nem múlik el soha. Pasztorális tervek készülnek, evangélizációs programok váltják  egymást  nemzedékről  nemzedékre,  de  az  ÚR  Igéje  nem  múlik  el  soha.  Egy evangélizációs program viszont csak akkor sikeres, ha az ÚR erejében valósul meg és nem emberi erőfeszítésekre, és gondolatokra épül.

Diplomamunkám ezért kapta az Igére épülő evangélizáció címet. Szeretnénk eljutni a teljességre, a végre, szeretnénk eljutni az alfától az ómegáig, és szeretnénk eljutni ahhoz, aki maga az alfa és ómega. Szeretnénk ide eljutni, hogy elnyerjük az ÚR teljes ismeretét a színelátásban. Ez azonban úgy tűnik, hogy csak akkor lehetséges, ha az evangélizációhoz szükséges tudást, magától az Úrtól nyerjük el.

”Ha magadévá teszed szavaimat… akkor nyered el az Isten ismeretét.Mert csak az ÚR szájából származik tudás és értelem.” (Péld 2.1-9)

Ezért kerestem és kutattam az Írásokban az Ő tervét és erejét. Úgy találtam, hogy

• Ő a végső evangélizáció, 
• Ő amelyre annyian és annyira vágyunk, 
• Ő vagyis az a pillanat, amikor minden nép 
• Ő meghallhatja, 
• Ő megláthatja és 
• Ő befogadhatja az Urat, 

hogy Ő legyen a minden mindenkiben, az csak az

• Ő erejében és 
• Igei terve szerint valósulhat meg. 

Ezért úgy vélem, hogy jelen korunkban – a napi missziós munkák mellet – az Egyháznak, a Jegyesnek az a legfontosabb feladata, hogy igei alapon elkészíttesse magát a Vőlegény érkezésére. Az Egyháznak ezért tisztulnia kell a teremtő vágyakozásban a teljesség után, a végső evangélizáció gyümölcsei után. Szívünk vágyait meg kell töltenünk az Igéből az ÚR vágyaival és így kell föl emelnünk a felhők fölé, hogy erőt kapjunk.

Missziós gyengeségünkben az er ő nem másutt, mint a kereszt titkában valósul meg. Akaratlanul is olyan tervet találtam a Könyvek Könyvében, amely úgy t űnik, hogy ebbe a titokba illeszkedik bele? Dolgozatom ezért lehet, hogy egyesek számára bolondság, mások számára pedig botrány lesz. Illetve talán már is az. Mert egy éves papi munkám sokak szemében máris botrány és bírálat tárgya. Botrány mert, együtt imádkozom Krisztus URunk kificamodott Testének többi tagjaival, más felekezetű keresztény testvéreinkkel. Botrány, mert éppen akkor imádkozom Izraelért, amikor mindenki kárhoztatja őt. Az imádság Krisztus Testének egységéért és Izrael megvilágosodásáért tehát úgy tűnik, hogy sok meg nem értéssel és ebből adódóan szenvedéssel is jár együtt. Szenvedéssel, mert míg ezt teszem, nagyon szeretem saját Egyházam hittestvéreit is, a bírálóimat és nagyon szeretem katolikus hitemet.

Kérem az Urat, hogy ez a szenvedés, ha vannak is hibáim ne a bűneimből adódjon, hanem legyen valóban a kereszt ereje számunkra, az Ő nevének pedig szerezzen dicsőséget.

Az írás letölthető itt.

Létrehozva 2018. május 8.