Placid atya szentbeszédének leírt változata

Kedves jó Testvérek!

Tavaly ilyenkor nem mertem megígérni, hogy még egyszer találkozunk. S íme most itt vagyok. Pár nap múlva betöltöm a 100. életévemet. Persze ez az utolsó év sem volt könnyű, a vérnyomásom 70 és 220 között ugrándozott, hol itt fájt, hol ott. De nem fogok panaszkodni.

Csak azt az egyet szeretném elmondani a kedves testvéreknek itt a templomban, ahol 36 éven át nagyon sokszor együtt voltunk, együtt ünnepeltünk: azt, hogy nem győzök hálát adni azért a nagy kegyelemért, amiben reggelenként a Jóisten részesít, amikor otthon a szobámban, megünnepelhetem a szentmisét. /Amikor megjöttem a szovjet GULAG rabtelepekről, megbélyegzetten, nem misézhettem templomban, püspöki engedélyt kaptam, hogy a szobámban misézhetek. Most, hogy kerekesszékre szorulok, élek ezzel az engedéllyel./

A szentmise a mi legeslegnagyobb kincsünk, ahol átélhetjük megváltó Jézusunk három legnagyobb, legistenibb csodáját, melyek nagyobbak beteggyógyításainál, a halottak feltámasztásánál, a kenyérszaporításoknál és a Genezáret hullámainak lecsendesítésénél.

1. Mert ott Jézus megmondta apostolainak: „Cselekedjetek majd ti is így emlékezetemre”. Tehát hatalmat adott nekik, hogy bármikor megjelenítsék az utolsó vacsorát, amibe belevette Jézus Kálvária keresztáldozatát is. Az apostolutód püspökök ezt a hatalmat a papszenteléskor átadják a fölszentelt papnak, ezért misézhetek én is a szobámban.

2. De az utolsó vacsorán Jézus azt is mondta a kenyérre „ ez az én testem”. Tehát, ha én otthon elmondom a pici ostya fölött akkor én, a senki odadirigálom asztalomra a Megváltó Jézus szentségi életét. Ez a második isteni csoda.

3. A harmadik, hogy Jézus szava „egyetek ebből mindnyájan”. Tehát a legbensőségesebb formában magamhoz vehetem, valósággal egyesülhetek a Megváltó Jézus szentségi életében.

Testvéreim! Meg ne próbáljátok ezt apró emberi értelmetekkel megérteni, ezt nem lehet, ezt csak hinni lehet és hinni kell, hogy tudjunk krisztusi életet élni. Azért is mindig hálát adok, hogy soha életem egyetlen pillanatában se kételkedtem ebben.

És végül most testvéreim fogadjátok el tőlem azt az utolsó nagy kérést: mindannyian szentmisére jöttetek, próbáljátok tudatosan megélni ezt a nagy csodát. Akkor a rákövetkező hétköznapokban sikerülni fog ebben a zűrzavaros világban megélni a krisztusi életet.

Ha így fogtok szentmisén részt venni és így fogtok szentáldozáshoz járulni, és ha én is életem utolsó pillanatáig így fogok misézni, akkor sziklaszilárd hittel garantálom, hogy még találkozni fogunk. Fogadjátok tehát búcsúzásul: a viszontlátásra odafönt az örök boldogságban. Ámen

Deo gratias! Alleluja!

Dr. Oloffson Placid OSB

Létrehozva 2017. január 8.