Hogyan segíti a fiatal felnőttek boldogulását a sikerszekvencia sorrendjének követése?

Amerika mentális egészségügyi válsággal néz szembe. Az öngyilkosság, a szorongás, a depresszió és a kábítószer-túladagolás okozta halálesetek száma rekordszintre emelkedett. A fiatalabb generációkat különösen súlyosan érintette ez a válság. Az ezredfordulós férfiak és nők a korábbi, hasonló korú generációkhoz képest nagyobb mértékű szorongást és depressziót tapasztalnak.

Kiemelendő

1. A gyermekvállalás előtti házasságkötés nemcsak az érzelmi zavarok alacsonyabb kockázatával, hanem a jobb általános egészségi állapottal és az általános boldogsággal is összefügg.
2. A sikerszekvencia három lépését elvégzett fiatal felnőttek esetében a 30-as éveik közepére a magas érzelmi distressz megtapasztalásának esélye mintegy 50%-kal csökken, miután számos háttértényezőt kontrolláltak.
3. A határozott pénzügyi előnyök mellett a Success Sequence segíthet-e a fiatal felnőtteknek érzelmileg is felvirágozni és jobb mentális egészségi állapotot elérni? Igen, az IFS új tanulmánya szerint.

Egyesek szerint a mai fiatal felnőttek érzelmi állapota összefügg a pénzügyi bizonytalanságukkal. A gazdasági nyomás, például a diákhitelek, stresszt okoznak a fiatal felnőttek életében, és az ezredfordulósok a munkaerőpiacon is számos akadállyal szembesültek, többek között a kihívásokkal teli munkaerőpiaccal és a hosszabb munkaidővel.
Mindeközben van egy út, amelyet azoknak a fiatal felnőtteknek, akik szeretnének feljebb lépni a gazdasági ranglétrán, és anyagilag biztos alapot teremteni, követniük kell: Legalább középiskolai végzettséget szerezzenek, dolgozzanak teljes munkaidőben, és házasodjanak meg, mielőtt gyermeket vállalnának.

Azok közül az ezredfordulósok közül, akik az úgynevezett sikersorozatot követték, 97%-uk nem szegény, amikor elérik a felnőttkort, és 90%-uk eléri a középosztályt vagy annál magasabb szintet. Azok a fiatal felnőttek, akiknek sikerül követniük ezt a sorrendet – még a különböző hátrányok ellenére is -, sokkal nagyobb valószínűséggel boldogulnak anyagilag.

Azon túl, hogy a siker-sorozat komoly pénzügyi előnyöket kínál, segíthet-e a fiatal felnőtteknek érzelmileg is boldogulni és jobb mentális egészségi állapotot elérni? A National Longitudinal Survey of Youth (NLSY) adatainak felhasználásával az Institute for Family Studies új jelentése a Sikersorozat és a mentális egészség közötti kapcsolatot vizsgálja a fiatal felnőttek körében, amikor elérik a 30-as éveik közepét.

Azt találtuk, hogy a Success Sequence [siker szekvencia] szorosan összefügg a fiatal felnőttek jobb mentális egészségével. Az NLSY97-ben végzett Mental Health Inventory (MHI-5) elemzésünk azt mutatja, hogy a 32-38 éves korban a magas mentális szorongás előfordulása drámaian csökken a sorrend minden egyes befejezett lépésével. Azok az ezredfordulósok, akik mindhárom lépést teljesítették, sokkal kisebb valószínűséggel lesznek magas fokú érzelmi szorongásban a 30-as éveik közepére, mint azok, akik kihagyták ezeket a lépéseket (9% kontra 30%).

Ugyanakkor nemek közötti különbség van a mentális szorongást illetően az ezredfordulósok körében. A nők következetesen nagyobb valószínűséggel számolnak be érzelmi szorongásról, mint a férfiak. A nemek közötti különbség a legnagyobb az olyan ezredfordulósok között, akik a sikersorozat mindhárom lépését elmulasztották (38% kontra 22%). De még azok között is, akik mindhárom lépést követték, a nők még mindig nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb érzelmi szorongást, mint a férfiak (12% kontra 7%).

Az ezredfordulósok körében a mentális szorongás tekintetében is létezik faji különbség. Azok a fehér fiatal felnőttek, akik a 30-as éveik közepére kihagyták a sorrend mindhárom lépését, különösen valószínűbb, hogy mentális szorongástól szenvednek, mint más fajcsoportok. Ebben a csoportban a fehér fiatal felnőttek 38%-a számolt be arról, hogy érzelmileg nagyon szorong, szemben a fekete bőrűek 23%-ával és a spanyolajkú fiatal felnőttek 26%-ával. Ez a faji különbség a sikerszekvencia minden egyes lépésének teljesítésével csökken, és csaknem teljesen megszűnik azon fiatal felnőttek körében, akik mindhárom lépést teljesítették.

Csábító lenne a jobb mentális egészséget a sikerszekvenciát befejező fiatal felnőttek pénzügyi sikerével összekapcsolni, de az eredmények azt sugallják, hogy még a jövedelem ellenőrzését követően is a sikerszekvencia jelentős tényező marad a felnőttkori mentális egészség előrejelzésében. A sikerszekvencia három lépését elvégző fiatal felnőttek esetében a jövedelem és egy sor háttértényező – köztük a nem, a faj és a családi háttér – ellenőrzése után mintegy 50%-kal csökken annak az esélye, hogy 30 éves koruk közepére nagyfokú érzelmi szorongást tapasztaljanak.

Miért járul hozzá a sikerszekvencia a jobb mentális egészséghez? További elemzések arra utalnak, hogy ez szorosan kapcsolódik a családi stabilitáshoz, amely kulcsfontosságú a mentális jólét szempontjából. Azok az ezredfordulósok, akik a gyermekvállalás előtt házasodtak, nagyobb valószínűséggel élnek stabil házasságban. Az ezt az utat követők 73%-a a 30-as évei közepére ép családban él (házas és soha nem vált el), szemben azokkal, akiknek házasság előtt vagy házasságon kívül született gyermekük, mindössze 30%-ával.

Továbbá, a házasságban élő és gyermeket vállaló ezredfordulósok közül azok, akik a házasság előtt váltak szülővé, körülbelül kétszer akkora valószínűséggel válnak el vagy élnek külön a 30-as éveik közepére, mint azok a társaik, akik a gyermekvállalás előtt házasodtak meg (27% kontra 14%). Még az olyan zavaró tényezők, mint az iskolai végzettség, a faji hovatartozás és a családi háttér ellenőrzése után is azt találtuk, hogy a gyermekvállalás előtti házasságkötés 32%-os csökkenéssel jár a válások számában azok körében, akik valaha is házasok voltak és gyermekeik vannak.
A jelentés további fontos megállapításai:

• A házasság és a szülőség sorrendje fontos szerepet játszik a fiatal felnőttek általános jólétében. A gyermekvállalás előtt kötött házasság nemcsak az érzelmi zavarok alacsonyabb kockázatával, hanem az általános egészségi állapot és az általános boldogság javulásával is összefügg. Azok az ezredfordulósok, akik a gyermekvállalás előtt házasodtak, kisebb valószínűséggel tapasztalnak magas érzelmi szorongást a 30-as éveik közepére, mint azok, akiknek előbb született gyermekük (12% kontra 19%). Nagyobb valószínűséggel számolnak be arról is, hogy nagyon jó egészségnek örvendenek (65% kontra 52%), és hogy mindig vagy legtöbbször boldognak érzik magukat (82% kontra 74%).
• Azok az ezredfordulósok, akik soha nem házasodtak meg, és a 30-as éveik közepére gyermektelenek maradtak (körülbelül minden ötödik), magasabb szintű mentális zavarokról számolnak be, mint azok, akik a gyermekvállalás előtt házasodtak meg (20% kontra 12%). Ők kisebb valószínűséggel számolnak be arról is, hogy boldogok (71% kontra 82%).
• A 30-as éveik közepén járó ezredfordulós nők közül azok, akik jelenleg elváltak, és házasságuk előtt gyermeket vállaltak, a legnagyobb arányban (33%) tapasztalják a mentális zavarokat. Ezzel szemben azok, akik jelenleg házasok és a házasság után születtek gyermekeik, a legalacsonyabb szintet tapasztalják (12%). A házas, gyermektelen nők mintegy 21%-a, valamint a soha nem házas, gyermektelen ezredfordulós nők 23%-a tapasztal magasabb szintű mentális szorongást.

A teljes jelentés letölthető itt.

Forrás angol nyelven

A sikerszekvenciát ismertető cikkünk itt található.

Létrehozva 2024. december 3.