A horvát hagyomány szerint, amikor egy pár házasságra készül, nem a templomban mondják el, hogy megtalálták a tökéletes embert. Ehelyett a pap azt mondja nekik:

“Megtaláltátok a kereszteteket. Egy keresztet, amit szeretni kell, amit magatokkal hordoztok, egy keresztet, amit nem dobtok el, hanem becsben tartotok.”

Katolikusként felismerjük, hogy Krisztus kereszthalála az áldozatos szeretet végső tette. Ezért ismerjük a feszületet a házasság szentségének szimbólumaként; ugyanolyan áldozatos szeretetet példáz, amelyet a férjeknek és feleségeknek egymás iránt kell tanúsítaniuk, mint Krisztus az Ő egyháza iránt.

Van egy Siroki-Brijeg nevű kisváros Bosznia-Hercegovinában, amely ezt valóban megérti, olyannyira, hogy az esküvői miséjükbe is beépítik. Ezt a hagyományt horvát házassági keresztként ismerik. Ez a város évszázadok óta ragaszkodik ehhez a hagyományhoz, és még a 0%-os válási arányt is ennek a gyönyörű kereszt iránti odaadásnak tulajdonítja.

A horvát házassági feszület hagyománya azzal kezdődik, hogy a menyasszony és a vőlegény egy feszülettel a kezében vonul be a templomba. A feszületet ezután a pap megáldja, mondván: „Megtaláltátok a kereszteteket. És ez egy olyan kereszt, amit szeretni kell, amit hordozni kell, egy kereszt, amit nem szabad eldobni, hanem meg kell becsülni”. Ezután, amikor eljön az eskütétel ideje, a menyasszony a jobb kezét a feszületre helyezi, a vőlegény pedig a jobb kezét a menyasszonyéra, ezzel is jelezve, hogy a feszület a házasságuk alapja. Ennek a hagyománynak az egyik legszebb része, hogy mielőtt megcsókolnák egymást, a menyasszony és a vőlegény megcsókolja a feszületet.

Ez a feszület nem csak a párok esküvői szertartásán, hanem az egész házasságuk alatt fontos! Az esküvőjük után az ifjú házasok ezt a feszületet magukkal viszik otthonukba, hogy egy díszes helyen állítsák ki, hogy folyamatosan emlékeztesse őket az egymásnak tett fogadalmukra és az áldozatos szeretetre, amelyet egymás iránt hivatottak tanúsítani. Ez lesz a középpontja nemcsak az otthonuknak, hanem a családjuknak is. Ez az a hely, ahol a család imádságban egyesül, és ahol a gyermekeik minden este lefekvés előtt tisztelik a feszületet.

A házassági feszület azt sugallja, hogy a házasság hivatás, a szentségre való meghívás. Próbákkal és megpróbáltatásokkal jár, és amikor ezek az idők eljönnek, még fontosabbá válik, hogy a férj és a feleség együtt egyesüljön a feszülettel, emlékezve arra, hogy ez a házasságuk alapja és az a fajta szeretet, amelyre a házasságuknak törekednie kell!

Természetesen ez a hagyomány nem szükségszerű, de gyönyörű módon alakult ki, hogy a kereszten Krisztussal egyesült férj és feleség hivatását kezdjük el. Reménykedsz abban, hogy ezt a gyönyörű hagyományt be tudod építeni az esküvődre? Beszéljetek a papotokkal, és kérdezzétek meg, hogy be tudja-e illeszteni ezt az időtlen imát a házasságkötési szertartásotokba!

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2024. november 26.