Az ismert svájci transz nő megbánta nemváltoztató műtétjét

Nadia Brönimann Svájc egyik legismertebb transzneműje, akit nem hivatalosan a közösség nagykövetének tekintettek. Most egy interjúban nyíltan beszél arról, hogy megbánta a nemváltoztatást.

Nadia Brönimann, született Christian Brönimann 26 évvel ezelőtt vált transz nővé. Mivel a téma akkoriban még sokkal inkább tabu volt, a nemváltoztatással kapcsolatos nyílt hozzáállása reflektorfénybe hozta.

Brönimann évekig nyilvánosan kampányolt a transz emberek iránti megértésért és nyitottságért, televíziós műsorokban szerepelt és interjúkat adott. Most az 55 éves nő a Tages-Anzeiger című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy megbánta nemi átalakulását.

Brönimann szerint már régóta bugyogott benne a „nem visszaváltoztatás” gondolata. Elmagyarázza, hogy miért:

„Egyre inkább úgy érzem, mintha egy fűzőt húznék fel, hogy fenntartsam Nadia megszokott képét”.

Úgy érzi, csapdába esett egy női szerepmodellben, és állandóan azon kell gondolkodnia, hogy elég nőiességet sugároz-e, ami kimerítő.

„A külső megjelenés és a belső érzések már nem egyeznek.”

Tévhit, hogy a transz emberek maguk mögött hagyják a bináris nemi szerepeket – a bináris rend az olyan vizuális jellemzőkkel kapcsolatban, mint a hosszú haj, ami nőiesnek számít, sokak fejében erős kliséként rögzült.

Ez az oka annak is, hogy most újra rövid hajat visel. Brönimann elmagyarázza, hogy szükségét érzi annak, hogy újra kereszténynek nevezze magát.

„Újra igent akarok mondani a kereszténységre, amit évekig elfojtottam és eltaszítottam magamtól. Gyászolom, amit ezzel és az egészséges testemmel tettem.”

Brönimann azonban azt mondja, még nem tudja, hogy 30 év után újra hormonokat fog-e váltani. 55 évesen ez egy komoly beavatkozás, és a számos műtét és a hormonterápia súlyos mellékhatásai után további komplikációktól tart.

„Természetesen jobb lett volna, ha mindezt 35 évesen felismertem volna. Vagy lett volna bátorságom beismerni magamnak, hogy erre az útra térek vissza. Akkor ma már sok minden könnyebb lenne.”

Brönimann azt állítja, hogy „nem is lehetett volna egyértelműbb”, hogy nem a teste az igazi probléma. A nemváltoztatás menekülés volt, mert keresztényként sosem érezte magát elég jónak. Ma már rájött, hogy a belsőt nem lehet megváltoztatni a külsővel, mondja Brönimann.

Az interjút megelőzte Brönimann Instagram-posztja, amelyet a #detrans és #newchapter címkékkel jelölt. A posztjára érkezett reakciók túlnyomórészt pozitívak voltak. Egyedül a transz közösség nem reagált még. Ehelyett inkább csendben maradtak. Brönimann ezt erősen kritizálja, mondván:

„Sok transz ember árulónak tekint engem. Az a tény, hogy beszélek a transzoktól való elszakadási vágyamról, persona non gratává [nemkívánatos személy] tesz”.

Azzal vádolják, hogy kijelentéseivel és a nem visszaváltoztatási vágyával „az ellenséges tábornak és az SVP-nek” [Svájci Néppárt] kedveskedik, és ezzel a nyilvánosság előtt negatív képet terjeszt a témáról. Ő csak azt szeretné, ha a nem visszaváltoztatásról ugyanolyan nyíltan és őszintén beszélnének, mint minden más kérdésről. Sok transz embert ismer, akik hozzá hasonló gondolatokkal és problémákkal küzdenek. De ezt senki sem akarja hallani. Ehelyett elutasítást tapasztalnak.

„A toleranciát, amit kívülről oly hangosan követelnek, a saját sorainkban nem gyakorolják.”

Tisztában van azzal, hogy nyilvános kijelentéseivel megbántja az embereket:

„Sokkal könnyebbé tehetném az életemet, ha hallgatnék erről a népszerűtlen témáról.”

Az 55 éves nő régóta bírálja a nemváltoztatást fontolgató fiatalokkal való bánásmódot is. Túl korán és túl gyorsan „támogatják” őket gyógyszerekkel. Más országokban már óvatosabbak az emberek, de Svájcban még nem.

A fiataloknak 100 százalékban tisztában kellene lenniük azzal, hogy mit jelenthet a nemváltozás. Nevezetesen, hogy a legrosszabb esetben megtörténhet az, hogy az orvosi nemváltoztatás nem a helyes út, és nem hozza meg a remélt felszabadulást.

„És azt, hogy ez a felismerés nagy bánatot fog okozni nekik. Hogy aztán még nagyobb erőfeszítést jelent az úton maradni, amikor rájönnek, milyen zsákutcába kerültek”.

Forrás német nyelven

Létrehozva 2024. szeptember 7.