A közösségi médiában közzétett videóban egy zaklatott fiatal nő meséli, hogy ezt az üzenetet kapta pillanatokkal azelőtt, hogy a párja megérkezett érte.

„Jól van, te szánalmas k****, ne minősítsd a kocsimat.”

A fiatal nő zavartan és riadtan fejezte ki nemtetszését, mire leendő partnere védekezni kezdett. Végül bocsánatkérő sms-t küldött. De ez már túl kevés volt, túl későn.

Az esetet a férfiak rossz viselkedésének újabb példájaként könyvelhetnéd el. Csakhogy szerintem nem egészen erről van szó. Sok ilyen történet van. Ahogy már korábban is megjegyeztem, az ilyen „társkereső katasztrófák során” aránytalanul sokszor tesznek férfiak szánalmas, helytelen vagy sértő megjegyzéseket.

Nem hiszem, hogy a legtöbb férfi szándékosan próbálja szabotálni a romantikus lehetőségeit. Sokkal inkább a nőkhöz képest a férfiaknak gyakran sokkal kevesebb tapasztalatuk van abban, hogy nyíltan kommunikáljanak érzéseikről, elvárásaikról és szükségleteikről. Sok nő a barátnőin keresztül fejleszti ezeket a készségeket. A férfiak nem, és ez egy kritikus hiányosság.

A néhai író, Jeffrey Zaslow a Wall Street Journalban saját barátkozási tapasztalatairól írva azt állította, hogy a férfi barátságok egyszerűen mások. A férfiak az idejüket azzal töltik, hogy teszik a dolgokat, nem pedig azzal, hogy megvitatják. A személyes megosztás és a zűrös érzések többnyire hiányoznak. Ezt írja:

18 éven át minden csütörtök este ugyanazokkal a srácokkal pókereztem. Ritkán beszélünk az életünkről. A kártyákról, a fogadásokról, a blöffölésről beszélünk. Azt szoktam mondani, hogy a pókeres haverjaim még a gyerekeim nevét sem tudják. De aztán elgondolkodtam, hogy talán túlzok. Egyik este hát balra fordultam a pókerasztalnál, és lazán megkérdeztem Lance barátomat: „Hé Lance, tudod, hogy hívják a gyerekeimet?”

Nem tudta. Azt hiszem, sok férfi azonosul ezzel. Én biztosan. Nemrég egy harmincas éveiben járó barátommal vacsoráztam, aki az előző hétvégén több órát töltött néhány gyerekkori barátjával videojátékok mellett. A szülei később megkérdezték, hogy vannak a többiek – mi történt az életükben? A barátomnak fogalma sem volt róla. „Nem került szóba” – mondta.

A barátságok az első kapcsolatok, amelyeket a családon kívül alakítunk ki. Hihetetlenül fontosak a fejlődés szempontjából, és korai leckét nyújtanak az empátia, az együttérzés és a kölcsönösség terén. A barátságok megtaníthatnak minket a nézeteltérések kezelésének egészséges módjára, a konfliktusok megoldására, a szeretet kimutatására és az intimitás gyakorlására. A férfiak és a nők azonban egészen másképp közelítik meg a barátságot. A problémák figyelmen kívül hagyása, az érzelmek minimalizálása, a gúnyolódás és a kötekedés nem hatékony módja a partnerrel vagy házastárssal való kommunikációnak, sok férfi mégis így tanulja meg, hogyan kommunikáljanak egymással.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2023. április 28.