3. fejezet: Olvasd el többször!

A jelen és az alábbi fejezetekben közölt tanácsokat olvasd el többször, gyakran, lehetőleg hetenkint egyszer, pl. szombaton este vagy vasárnap délután. Csak így van értelmük, céljuk és hatásuk.

1. Az istenfélelmet és vallásosságot ápoljátok egymásban! Légy feleséged lelki őre, őrző angyala, papja!

Vidd be Krisztust családodba, de ne az utolsó, hanem az első helyre. Az Ő akarata és szelleme járja, hassa át családodat!

Viselj rá erős gondot és érezzél súlyos felelősséget arra vonatkozóan, hogy feleséged és gyermekeid necsak e földön, hanem az örök életben is boldogak legyenek!

2. E pontban átadom a szót Szent Pálnak, a nemzetek nagy apostolának: „Ti férjek, szeressétek feleségteket, amiképp Krisztus is szerette az Egyházat és önmagát adta érette… Szintúgy a férfiak is úgy szeressék feleségüket, mint önnön testüket.” (Ef 5,25–28)

„Férfiak! Szeressétek feleségteket és ne legyetek kemények irántuk!” (Kol 3,19)

„Aki szereti a feleségét, önmagát szereti: Hiszen soha senki sem gyűlöli a testét, sőt ellenkezőleg, táplálja és ápolja, akárcsak Krisztus az Egyházat.” (Ef 5,28–29)

3. Otthonod és családod legyen az örök béke, türelem, erő, vigasz, kölcsönös megértés és támogatás temploma! Legyen a keresztek türelmes viselésének szent helye.

Az otthon küszöbén túl gyakran úgyis olyan csúnya a világ, tombol a szeretetlenség, önzés, gyűlölet, civakodás, marakodás, irigység, harc; legalább a családodon belül maradjon és állandósuljon a kölcsönös szeretet, önzetlen jóakarat és áldozatkészség oázisa!

4. A házastársak törekedjenek mindennap újra és minél jobban összehangolódni.

„Három dologban talál gyönyörűséget a lelkem, – mondja a szent író – melyek kedvesek Isten és emberek előtt. Ezek: a testvérek egyetértése, a jóbarátok szeretete és a férfi és nő, ha megértik egymást.” (Sir 25,1–2)

Légy tehát feleségednek legjobb barátja, bizalmasa, örömének és bánatának, szerencséjének és fájdalmának hűséges megosztója.

Hivatali, üzleti, kereseti gondjaidat hagyd otthonod előszobájában vagy a küszöbön kívül. Kisebb panaszaidat is hallgasd el feleséged előtt, ha ő úgysem segíthet rajtad tanácsával.

5. A házaséletben úgy élj, hogy feleséged mindig felnézhessen rád. Ügy állhass előtte, mint az oltár. A boldog házasságnak egyik tartó oszlopa és biztosítéka a tisztelet.

Szerelem tisztelet nélkül bengáli tűz, mámor-fellobbanás, szalmaláng.

Légy feleségeddel jó, fínomlelkű, szeretettel teljes, de légy és maradj mindig az úr! Vagyis néha, ha szükség van rá, tudjál szigorú, kérlelhetetlenül következetes, hangos, erélyes is lenni. Sőt évenkint egyszer-kétszer tudjál öklöddel az asztalra is csapni.

Sajnos, de igaz, hogy néha az ún. nagyon jó férjek mellett az asszonyok elromlanak, felülkerekednek, uralomravágyók lesznek, követelődzőkké, igényesekké, sőt zsarnokivá, szinte szadistákká válnak.

A férj részéről a túlhajtott jóság a másik oldalon néha a visszaélés kísértésévé és szülőokává lehet. Ezért a férjben a jósággal párosuljon az előkelő úri és férfias erély! Az a férj, aki annyira jó, hogy semmire sem jó, csakhamar papucshőssé, férji torzalakká, nevetséges rabszolgává süllyedhet.

6. Jellemtelen, semmirekellő férj az, aki a házon kívül mindenkivel kedves, udvarias, szeretetreméltó, készséges, ellenben otthon közömbös, száraz, udvariatlan, goromba, szeszélyes, durva, érzéketlen, figyelmetlen, zsörtölődő vagy éppen önző zsarnok.

A szeretetnek, figyelmességnek és udvariasságnak otthon kell kezdődnie!

Hasonló szörnyeteg a közöny.

7. Legyen rá erős gondod, hogy feleséged és gyermekeid bár szerényen, takarékosan és józanul éljenek, de semmi szükségben hiányt ne szenvedjenek.

Családod minden tagját védd és oltalmazd meg minden lelki és testi, örök és földi veszélytől, kellemetlenségtől és ártalomtól. E tekintetben még feleségednél is jobban ügyelj családodra.

Az angyal nem Máriának, hanem Józsefnek jelent meg, menekülésre intvén a Szentcsaládot, mivel a család megvédése és biztosítása a férfi kötelessége!

A nő nem kívánhatja, hogy a házas férfi évek múlva is maradjon meg a nyaló-faló, hízelgő, turbékoló vőlegénynek. De viszont az ellenkezője, a közömbösség, a bántó, hideg közöny se váljék úrrá a férjen.

Balzac mondotta: „A házasélet folytonos küzdelem legyen egy mindent elnyeléssel fenyegető szörnyeteg: a megszokás ellen.”

Az úri, előkelő lelkű, jellemes és okos férj felesége iránt élte végéig udvarias, tapintatos, figyelmes, lovagias marad.

Milyen szomorúan érdekes és jellemző tény: ha vasúton, vendéglőben, parkban egymás mellett ülő férfit és nőt látsz, rögtön megmondhatod, hogy házastársak‑e vagy nem. Ha rendkívül kedvesek, figyelmesek, udvariasak egymással, szinte biztos, hogy nem házastársak. Ha közönyösek egymással szemben, az udvariasságot figyelmen kívül hagyják és látszik, hogy egymás mellett unatkoznak, nem nehéz kitalálni, hogy házastársak.

Hát ez nincs rendjén!

A férj küzdjön, harcoljon a közömbösség ellen! A férj hidegségét, merevségét az asszony nem tudja vérző fájdalom nélkül hosszabb időn át elviselni. Ő rászorul a gyengédségre és eped utána. Eszközök a közöny ellen: Ünnepeld meg feleséged nevenapját, születésének és keresztelésének évfordulóját; ha másképp nem, egy szál virággal, kis édességgel vagy legalább meleg csókkal és kedves jókívánsággal. Add, legalább időközönkint tudomására, hogy még szereted őt. Dicsérd meg, valahányszor alkalom kínálkozik rá!

Ha feleséged szülei meghaltak, halálozásuk évfordulóján emlékezzél meg róluk imáddal, menj feleségeddel együtt a templomba vagy a temetőbe.

Ha feleséged hosszabb távollét után hazajön, fogadd ünnepélyesen, mint Bernard Shaw mondja: „In a happy marriage there is something very sacred in the return of the wife to her home” (Candida). Magyarul: „A boldog házasságban a feleség visszaérkezése valami szent dolog.”

A közöny és közömbösség elleni küzdelem elejét veszi a később esetleg bekövetkezhető elhidegülésnek, haragnak, sőt gyűlöletnek és utálatnak.

8. A férj törekedjék alkalmazkodni feleségének ízléséhez, érzésvilágához, nézeteihez, szokásaihoz és jogos, komoly kívánságaihoz. Ne akarja az abszolút uralkodót játszani.

Törekedjék magát beleképzelni, sőt beleélni felesége gondolat- és érzésvilágába és érdekkörébe. A jó férj szinte kitapogatja életpárja fontosabb óhajait.

Még a kosztban is törekedjék feleségéhez igazodni. Nem tudom, igaz‑e, de egy tudós azt állította, hogy az olyan házasfelek, akik oly ételek fogyasztására törekszenek, amelyek mind a két felet kielégítik, lelkileg is könnyebben és hamarább megértik egymást.

9. A férj mutasson érdeklődést az asszony teendői, tervei, gondjai iránt; még akkor is, ha ez az érdeklődés erőltetett, nehéz, áldozatos, sőt néha talán még kissé színlelt is.

Becsülje meg, értékelje, tisztelje az asszony munkáját. Sok férj csak akkor kezdi értékelni a felesége munkáját, ha ez betegség vagy más ok miatt már nem dolgozhatik vagy távol van vagy talán már a sírban pihen.

10. Időnkint ismerjük el és dicsérjük feleségünk jótulajdonságait, pl. házas voltát, hűségét, szerető gondoskodását, figyelmét, takarékosságát, igyekezetét, szorgalmát, kezefőztjét, itt-ott a szépségét, ruháját, ízlését is!

A dicséret a béke és öröm olaja!

11. Férj! Törekedjél feleséged nézeteit is osztani vagy legalább megérteni! Nem szabad azt gondolnod, hogy csak kétféle nézet lehetséges: a tied és a téves.

Légy megértéssel feleséged apróbb gyengeségei iránt.

Nincs boroshordó seprű nélkül és nincs házasélet iszap nélkül.

A feleség nem angyal, hanem hozzád hasonló gyarló ember! Hibáit, gyarlóságait, tévedéseit, botlásait, feledékenységeit éppolyan szent és áldozatos türelemmel vagy köteles elviselni, mint ahogyan te kívánod, hogy a tieidet elviselje és elszenvedje.

Légy nagyon feledékeny feleséged hibáival, botlásaival és furcsaságaival szemben. Ellenben vésd jól emlékezetedbe a részéről nyert jókat, szép napokat, ünnepies és boldog órákat!

Néha elkerülhetetlenek a nézetkülönbségek. Ezeket törekedjél teljes jóindulattal áthidalni és kiegyenlíteni.

Mielőtt feleségedet korholnád, kérdezd magadtól, vajon rosszakaratból követte‑e el hibáját vagy emberi gyarlóságból, tévedésből, elnézésből, ügyetlenségből, feledékenységből.

Sohase legyenek színészí ambícióid, vagyis ne rendezzél jeleneteket, legkevésbé gyermekeid vagy háztartási alkalmazottaid előtt.

Szókratész, a nagy görög bölcs, mint ismeretes, békés egykedvűséggel tűrte Xantippe nevű békétlen, veszekedő, perlekedő feleségének kitöréseit. Egy alkalommal neje egész nap pörölt és zsörtölődött vele, úgyhogy a bölcs végre is felkelt és faképnél hagyta feleségét. De ez a háborgó nőt annyira indulatba hozta, hogy az ablakból egy dézsa vizet öntött rá. Szokrateszt ez sem hozta ki sodrából, hanem mosolyogva mondta a csodálkozó szomszédoknak: Tudtam előre, mert hiszen a mennydörgésre rendesen eső következik.

Nem minden férj rendelkezik ilyen csodálatos türelemmel. Mégis azt mondom, hogy kisebb, apróbb ügyekben engedj feleségednek. Erélyedet, határozottságodat és következetességedet tartsd fenn fontosabb esetekre, amikor az engedékenység bűnszámba menne vagy a család érdekébe ütköznék.

Ha feleséged a saját hibáidat tárja eléd, ezeket ne tagadd le, hanem ismerd el, kérj bocsánatot vagy elnézést. Ezt rendkívül értékeli a feleség.

Nagyon hasznos és bevált tanács: A házastársak előre vallják meg saját rossz szokásaikat vagy elkövetni szokott hibájukat.

Egy fiatal házaspárnak nem is volt más kívánsága, mint hogy békével és egyetértéssel éljen egymással.

A férj: „Megvallom, egytől félek. Heves természetű, ideges, ingerlékeny ember vagyok! Könnyen haragra gyúlok. Alapjában nagyon jó ember vagyok, csak ha elragad az indulat, nem szabad engem izgatni. Bizony ez gyakran előfordul nálam az üzletben és így könnyen megtörténhetik, hogy ilyen hangulatban jövök haza.”

A feleség: „És hogy én is megvalljam – válaszolta a fiatalasszony – én sem vagyok mindig olyan, aminőnek kellene lennem és aminő szeretnék lenni. Gyakran elfog a szeszély, amelynek hatalma ellen sokszor teljesen tehetetlen vagyok. Ilyenkor legjobb, ha nyugodtan hagynak és egy szót sem szólnak hozzám.”

A férj: „Tudod mit? Legjobb lesz, ha mindketten már előre valami jelet adunk, ha valamelyik oldalról vihar van keletkezőben. Ha én haraggal távozom az üzletből és bosszús vagyok, zsebkendőm csücskét erősen kilógatom a kabátom zsebéből. Te meg hasonló esetben a kötényed csücskét kösd fel a kötőbe.”

Így is lett. Ha az asszony észrevette a hazatérő férj kabátjában a vörös zászlót, tudta, hogy ez „vihart” jelent és óvatossá, hallgataggá vált és megkettőzte figyelmességét. Viszont ha a férj észrevette a kötény felemelt csücskét, tudta, hogy ez „záport” jelez és türtőztette magát, míg csak újra ki nem sütött a jókedv és derű napja.

Egy szép napon azonban kölcsönös meglepetésben volt részük. Amint a férj hazaérkezett, észrevették, hogy mindkettőnek ruhája „komisz időt” jelez. Egymásra nevettek, megölelték egymást és azóta zászlótűzés és elővigyázati intézkedés nélkül is békességben, teljes egyetértésben éltek.

12. Rendkívül fontos, hogy a feleségnek állandó elfoglaltsága legyen. A legjobb, legtermészetesebb és legáldásosabb két foglalkozás számára: az otthon gondozása, vagyis a háztartás és a gyermekek nevelése.

„Az unalom bacillusa a válópernek.” (Jókai.)

A feleséget ne engedd henyélni. A jó, tisztességes, házias asszonynak mindig akad dolgozni, rendezni, tisztítani, foltozni, javítani valója!

A nő elfoglaltságának hiánya egyik főoka a a házasélet boldogsága megrendülésének.

Egy fiatal házaspár folyton zsörtölődött egymással. Már-már szétválásra került a sor. A férj főhadnagy volt. Az ezredparancsnok tudomására jutott a dolog. „Akasszál gyereket a nyakába – mondotta a fiatal tisztnek a maga katonás modorában – akkor béke lesz a házban.” Úgy is lett.

Jaj a házastársaknak, ha szándékosan nincs gyerek és hozzá az asszony még a vendéglőből vagy étkezdéből hozatja az ételt, szóval henyélésre, lustaságra rendezkedik be. A semmittevés az ördög párnája!

13. A jobb anyagi viszonyban élő házastársaknak melegen ajánlom a külön-külön hálószobát. A szerelem egyrésze illúzión alapul. Az állandó együttlét, még éjjel is, az egymás előtt történő mosakodás, tisztálkodás és egyéb emberi ténykedések kölcsönös szemlélése könnyen ronthatja, gyengítheti, halványíthatja az illúziót.
14. A szegényebb és kölcsönösen testi munkára kényszerített családokban a férj gondolja meg, hogy az asszony ereje gyengébb, hamarabb kifárad, kimerül, főképp a nőknél előforduló bizonyos időszakokban. Legyünk irántuk elnézőek, kíméletesek, gyengédek!
15. Vértezzük fel magunkat jóelőre arra az esetre, ha a feleség megbetegszik, megcsúnyul, ha az idő letörli a rózsákat az arcáról és elfakítja búzaszín haját. A legmagasabb fokú jellemtelenség, alávaló, piszkos és súlyos bűn, ha a férj, amint a feleségének szépsége hervadni kezd, szerelmét, szeretetét, gyengédségét és figyelmességét is megvonja tőle. Még alábbvaló, jellemtelenebb szörnyűség, ha ilyenkor más, fiatalabb vagy szebb nő felé kacsingat és feleségétől elhidegülve vagy éppen elfordulva, más nővel kezd viszonyt.

Már a pogány Szókratész mondotta: „A házasságtörő úgy tesz, mint azok az emberek, akik nem akarnak a folyó felső színéről inni, hanem a fenekét keresik, amely iszapos, üledékes és ronda.” Pontidiust pedig megkérdezték, minek mondaná azt a férjet, akit házasságtörésen rajtakapna. Mire így felelt: „Gyalázatos, hitvány gazembernek.” (Brusonius, Lib. 1.) Valóban, ennél megvetendőbb és becstelenebb bűnt alig is tudunk elképzelni.

Bizony a házasság nemcsak rózsákkal és boldogsággal szegélyezett állandó paradicsom, hanem gyakran betegséggel, csapásokkal és idővel mindenesetre vénüléssel is párosult nehéz életút. A jó, jellemes, nemes, becsületes férfiban éppen ilyenkor fokozódik a szeretet, aggódás, figyelmesség, acélosodik a hűség és becsületes ígéretteljesítés hitvese iránt.

(folyt.)

Létrehozva 2024. április 12.