„A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást.” (Róm 12,10)
Volt egy kedvenc pulóverem, nagyon szerettem. Nem olyan pihe-puha, de mégis kényelmes, meleg. Egyetlen gond az volt vele, hogy túl lazák voltak a szemei. Mindegyre beakadt a szál, ügyelnem kellett, mihez érek hozzá. Vigyáztam rá, mert szerettem, védeni akartam, hogy soká tartson, és élvezettel hordhassam, mikor úgy adódik.
„Szeretem Freund Tamás gondolkodását. Különösen, ahogyan a közösséget közelíti meg, és ahogy arról beszél. Mi a közösség és kreativitás közötti összefüggés? Pontosabban a kisközösség és kreativitás között. Az önző egyed nem bújhat el, mert ismerik, látják. Nem tud vérszívó módon létezni. Nem tud here lenni. Nem tud hosszútávon parazitaként élni. Mert a kisközösség kiveti magából. Kénytelen hasznossá válni. Tenni. Mert van kontroll. Az igazi kontroll maga az élet. Sőt ez már nem is kontroll, hanem visszaigazolás, siker, élmény, valami. Identitás. Na ennek már van értelme.”
Megjelent Maria Eisl és Andreas Laun püspök atya: Die Dynamik der Liebe című könyve elektronikus formában Magyarországon „A szerelem dinamikája” címmel, magyar nyelven.
A könyv a Rötzer-féle természetes fogamzásszabályozás új szempontjait tárja elénk, kutatási eredményekkel és személyes véleményekkel alátámasztva. Nagyon fontos megállapítás olvasható a könyvben, miszerint „A természetes fogamzásszabályozás jót tesz a házasságnak, stabilabbá teszi azt”.
„Ha valaki, akkor az Isten úgy gondolkodik, hogy szépek a fiatalok, de az öregek még szebbek.”
Megjelent: A Szív, 2009. szeptember, 28–30. old.
„Ha nem akarok végleg elveszni, a prof minden szavára figyelnem kell” – egyedül erre tudtam gondolni, amikor az Amerikai Haditengerészeti Egyetem egyik mérnöki tárgyán próbáltam átvergődni. Már nem is emlékszem, melyiken, de hogy szenvedtem vele, az biztos. Ahogy viszont felpillantottam, láttam, hogy Paul barátom egyáltalán nem szenved. Csak ült az előadáson… és zenét írt!
A nyári időszakban a honlap nem a szokott rendszerességgel frissül. Javasoljuk a természetben tartózkodást, a nyári lelkigyakorlatokat és a pihenést
Csöndes víz sodor el,
Vándorló falevél
Táncot jársz, ahogy alámerülsz,
Utad véget ér
A Pálos70 azoknak a fejében született meg, akik már több kilométert zarándokoltak és teljesítménytúráztak életük folyamán. Tudták, hogy nem elég a természettel való harmonikus kapcsolat, nem elég kipróbálni, hogy mire képes az ember, hanem fontos lelki tartalommal is megtölteni ezt a 70 kilométert.
Schanda Balázs egyetemi tanár, a PPKE Állam és Jogtudományi Karának dékánja, és Varga Zsolt András egyetemi tanár (PPKE) reflexiója a Tavares-jelentésre
„Tartsunk ki rendíthetetlenül a reménységben, amiről hitet teszünk, mert hűséges az, aki az ígéretet tette.” (Zsid 10,23)
Kék volt az ég. Szikrázott a hó. A lejtők tele kihívásokkal. Melyiket válasszuk? Úgy döntöttünk, hogy a kékkel kezdünk.
ALAP-VETÉS
„Mindaz, aki hallgatja szavaimat és tettekre váltja azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jött az áradat, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták.” (Máté evangéliuma 7,24-25)
Kedves Testvéreim! Templomba jöttetek – és ezzel máris hitvallást tettetek. Megéreztétek, megértettétek, hogy közös életeteknek valódi, biztos alapra van szüksége. Ha ez hiányozna, egy-kettőre elsodorná az áradat, s akár egy kósza szél is romba döntené.