Rosszindulatú lányok
„De most hagyjátok el ezeket: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet.” Kol 3,8
„De most hagyjátok el ezeket: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet.” Kol 3,8
Délelőtt fél 11 körül nyitom a távirányítóval a kaput. Ott toporog két idősebb ember. Úgy 60-70 körüliek lehettek. Amint haladok kifelé a kocsival, integetnek, hogy álljak már meg. Megállok és lehúzom az ablakot.
– Parancsoljanak, miben segíthetek?
– Ne haragudjon, hogy megállítottuk. Itt lakik?
– Igen, itt.
– Mi kopogtatócédulákat gyűjtünk az MSZP-nek. Megkérnénk, szíveskedjen nekünk adni a kitöltött szelvényét.
A vatikáni vallási és politikai napilap hosszú cikkben emlékezik meg a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty József bíborosról, teljes körű rehabilitációja alkalmából. „Hivatalosan is lezárul a Rákosi-rezsim által megrendezett kirakatper felülvizsgálata” – olvasható a cikk alcímében.
„Nem maradok el tőled, nem hagylak el.” Józs 1,5
Vajon a rózsabokornak vannak tüskéi, vagy a tüskebokornak rózsái? Minden attól függ, honnan nézzük.
A tüskékkel teli nézőpontról tekintek rövidesen kiürülő fészkemre. Keményen igyekszem elűzni a gondolatot, hogy nemsokára egyedül maradok (a macskámmal!), mikor a fiam leérettségizik, és az idei nyártól kollégiumba költözik, mert felvették a főiskolára.
„Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” Jak 4,17
Olyan nap volt, mint a többi, mikor a barátnőm egy csomót tapintott ki a lábában. Semmiség, nem foglalkozott vele. Egy héttel később a csomó jóval nagyobb volt. Most már komolyan vette, elment az orvoshoz, és a tesztek igazolták a ki nem mondott feltevést: rák.
Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros rehabilitálási eljárása utóda, Erdő Péter bíboros-prímás kérésére a napokban a Legfőbb Ügyészség határozatával hivatalosan is lezárult. A budapesti Népbíróság IX. 254/1949 sz. alatt folytatott ügyben a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el.
Olvasom az interneten, hogy a világon először interaktív Facebook-misére szólítja a hívőket a német katolikus egyház. Hm. A felhasználók aktívan részt vehetnek az istentiszteleten: javaslatokat tehetnek imákra, közbenjáró imádságokra vagy épp „kommentekkel” mondhatnak véleményt a prédikációról. Ekkor már ráncolni kezdtem a szemöldökömet.
Kilencnapi elmélkedés Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére
Kis Szent Teréz Isten ajándéka, mégpedig nekünk, a mi korunk számára. Általa beszél hozzánk az Úr – igen világosan, röviden, megkapóan. Amit a Szentírásban Szent Lelke tanít, azt vele összefoglalja, annak lényegét hangsúlyozza.
Fontos hírt adott közre a Magyar Kurír: közzéteszik -magyar nyelven is- a kongregációnak a vatikáni zsinat óta kiadott dokumentumait.
„Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét.” Zsolt 1,3
Előszó
A Keresztény Remekírók XI. kötete Arany szájú Szent Jánosnak a rómaiakhoz írt levelének magyarázataiból, homiliáiból, az erkölcsi tanulságokat hozta. Hogy fogalmunk legyen azonban az összefüggő, kerek egészet alkotó homiliáiról is, néhány homiliát egészében közlünk a Genezisről mondottak közül. Ezekben Ábrahám, Izsák, Jákob, József jelleme bontakozik ki előttünk; az erkölcsi élet örökké érvényes keresztény példaképeiként.
A világszerte ismert művészettörténész könyvében a kereszt ikonográfiájának és teológiájának összekapcsolódó sajátosságait, vagyis az ábrázolás és a tanítás egymásnak való megfelelését mutatja be, az apostoli időktől kezdve az első ezredév végéig.
„Úgy tűnik Damian Stayne lelkigyakorlata a karizmatikusságban hosszú időt eltöltött testvérekre is katartikus erővel hatott.
Mindazokat amit az Ige erejéről elmondott, már tudhatjuk, de be kell vallani, hogy ezzel az erővel – hit által a Szentlélek erejével, az Ige erővel való kimondásának lehetőségével – nem élünk elég gyakran.
Meglepő írást találtam, meglepő honlapon. Kicsit tovább keresve rábukkantam az eredeti cikkre, amit változtatás nélkül adok közre – kifejezetten ajánlott neopogány, táltos vallásúak, hungarista és egyéb radikális érzelműek figyelmébe.
„Barcsa Gábor közkedvelt (bár kényes témái miatt olykor népszerűtlen) publicistánk billentyűzetéből született meg az alábbi, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „Az Egyház élő hitével összhangban” c. körlevelének helyes értelmezéséről szóló írása.