Békében és méltósággal…
Az utolsó év már nagyon nehéz volt – neki is, nekünk is! Nem csak a nagy távolság miatt, amelyet legyőzni soha, csak elviselhetővé volt képes tenni a gyakori hazalátogatás… Sokkal inkább az volt a szinte kibírhatatlan lelki és fizikai megterhelés, hogy látnunk kellett összeesni azt, aki számunkra valamikor maga volt az élet, az erő, a védelem, az oltalom, a gondoskodás és a szeretet. Talán még ezt is el tudtuk volna fogadni, hisz minden ember sorsa az elmúlás, de nemcsak a teste mondta fel lassan a szolgálatot, nem is csupán az energiája fogyott el, hanem a lelki ereje is.