„Nem tudhatjuk, hogy egy másik embert mi érint meg abból, ami teszünk vagy mondunk. Hogy mely kis cselekedet lesz majd megváltó hatással az életére. Csak azt tudhatjuk, hogy jó érzéssel tölt el minket, ha tovább tudunk adni mások felé is valamit abból a szeretetből, amivel Isten szeret minket, minden egyes pillanatban. Tudjátok, ennek a törekvésnek az egyik legszebb eredménye az, ha valakit közelebb juttathatunk Krisztushoz – és ehhez néha elég egy megértő mosoly, egy szeretettel elmondott mondat, egy kinyújtott kéz.”
Forrás: MEKDSZ
Előszó dr. Kőrössy Soltész Katalin A „keresztyén” rockzene c. könyvéhez
Amit látunk, hatással van ránk. Egy véres baleset megrendít, egy erőszakos durva jelenet felkavar, a szeretet gyengéd gesztusai megnyugtatnak. Amit olvasunk vagy hallunk, szintén hat ránk.
Hát még ha minden nap, esetleg órákon át hallgat valamit az ember!
2018. január 13-án kora reggel, három év rákos szenvedés után Pedro Ballester átadta lelkét Istennek. Szülei, greygarth-i Opus Dei testvérei és néhány más helyi lakos vette körül, miközben mellette imádkozták a Salve Reginát.
Pedro temetésére a manchesteri Szent Név templomban került sor, több mint ötszázan vettek részt, köztük mintegy 40 koncelebráló pap.
Dr. Gál Péter atya osztotta meg velünk az alábbi tanúságtételt. Köszönjük. A szerk.
A feleségemmel 2020 októberében részt vettünk Gál Péter atya lelkigyakorlatán Leányfalun. Az utolsó napon az atya kihelyezte az Oltáriszentséget, és a csoport minden tagja egyenként odajárult és letérdelhetett egészen közel az Úr elé. Az én térdeim néhány éve nem valami jók, s tartottam a hosszas térdeléstől, de amikor sorra kerültem, könnyen ment.
Az egész egy banális hólyaghuruttal kezdődött, amire nem hatott semmilyen gyógyszer és nem tenyészett ki a vizeletből semmi, így célzott terápiát sem lehetett végezni. Több hete kínlódtam, az egyetlen, ami segített, hogy folyamatosan ittam és óránként WC-re jártam, még éjszaka is. Életem egyik legsötétebb és legzavarosabb korszaka volt, így megmagyaráztam, hogy nekem is biztosan pszichoszomatikus betegségem van, ami a mai korban annyira divatos.
Jól van, lőjetek le, ha unalmas vagyok. De van egy újabb puzzle darabkám, és már megint tűzbe jöttem ettől.
Hú, azt sem tudom, hol kezdjem. Talán kezdem egy 2009-es próféciával. Sőt előbbről kell kezdjem, bő 100 évvel. Ne haragudj, Talake, az ismétlésért, de muszáj, hogy minden érthető legyen. Szóval 1904-14 közt vagyunk és 3 prófécia hangzik el, 3 nagy embertől, Charles Parham-től, William Seymourtól és Maria Woodworth Ettertől, nevezetesen, hogy amit ők látnak, az a korai eső.
Dr. Gál Péter atya küldte el nekünk az egyik résztvevő tanúságtételét, ami egy leányfalui lelkigyakorlaton hangzott el. A tanúságtétel rövidített hanganyaga meghallgatható itt. A szerk.
Melyik múló újdonságunk érhet fel Jézus örök újdonságával? Szent János Pál pápa – aki minden kora és gyengesége ellenére örökké fiatal maradt – 2002-ben, az utolsó Ifjúsági Világnapon arra emlékeztette a Torontóba érkezett több százezer fiatalt, hogy Jézus szavaival élve: “Ti vagytok a föld sója. … Ti vagytok a világ világossága”.
Nem mindennapi élettörténettel rendelkezik Josiah Presley: túlélt egy abortuszt, majd örökbe fogadták egy másik kontinensen, ahol megküzdött származásának történetével és megbocsátott. Jelenleg Istent szolgálja és Jézus szeretetét hirdeti.
Érthető módon Josiah-t ledöbbentette és mélyen megsebezte, amikor megtudta, hogy vér szerinti édesanyja el akarta vetetni. Sokáig csak végtelen haragot érzett születési családja iránt. A férfi eredetileg Dél-Koreából származik, de nevelőszülei amerikaiak. Jelenleg Oklahomában él.
Az „Élet a Lélekben” szeminárium résztvevőjeként megtérő életgyónást végeztem 2012. március 4-én.
Mi az az életgyónás? “Felismerni és megbánni a bűn ördögi valóságát, amely el akar szakítani Istentől és az örök boldogságtól. Isten a bűnbánat szentsége által szívátültetést akar elvégezni rajtunk. Csak oda kell állnom elé és feltárnom a kőből való szívemet“- olvasható a lelkigyakorlatos munkafüzetben. (P. Ernst Sievers, W.V. )
Ez az én történetem, hogyan lettem egy unatkozó névleges katolikusból egy Jézus Krisztusért és katolikus hitemért lángoló katolikus.
Bölcsőtől fogva katolikusként születtem, és az 1-12. osztályt katolikus iskolában töltöttem. Az apácák nagyon jól megtanítottak minket a hitünkre. Azonban mindezen évek alatt Isten számomra egy nagyon távoli Isten volt, nem volt személyes kapcsolatom vele. Bár az apácák megtanították nekünk az imákat, soha nem imádkoztam egyedül, kivéve a vacsorai asztali áldást. Kulturális katolikus voltam, aki csak a szokásokat követte. Ez folytatódott egészen addig, amíg férjhez mentem és két gyermekem született. A férjem ugyanígy volt ezzel, és vasárnaponként a kötelesség mentalitásával mentünk a templomba, és egy egydolláros bankjegyet dobtunk a gyűjtőkosárba. A legtöbb katolikus, akit ismertem, ugyanolyan katolikusnak tűnt, mint én – kötelességtudó katolikusnak.
John Hollowell atya úgy döntött, hogy papi szolgálatának minden pillanatát Istennek ajánlja fel – hogy helyrehozza az egyházi szexuális zaklatások áldozatainak okozott károkat.
Riport Lynne Dickie-vel
Riporter: Kérlek, beszélj a reikivel kapcsolatos tapasztalataidról. Időnk van bőven. Arról hogyan kerültél bele, mivel találkoztál és hogyan jöttél ki az egészből. Tudom, hogy ez egy nagy téma, de vágjunk bele. Adj egy képet a hallgatóknak arról, honnan jöttél.
Lynne: Hát az okkultizmusba ott kerültem bele, amikor tenyérjóshoz mentem. Egy nővér, akivel együtt dolgoztam a kórházban azt mondta, hogy ha akkor elkezdem, még médium is lehet belőlem.
Bár több mint 3 év telt el azóta, hogy Laila és Danny Abdallah három gyermeke életét vesztette egy szörnyű autóbalesetben az ausztráliai Sydneyben. Nem sokan felejtették el, hogyan néztek szembe a történtekkel, Istenbe vetett rendíthetetlen bizalommal.
Amikor a házaspár nyilvánosan megbocsátott a sofőrnek, Samuel Davidsonnak, az nemcsak ausztrálok ezreinek szívét hatotta meg, hanem az egész világnak példát mutatott a keresztény megbocsátásról.