AZ írás Spiritualizmus vs. kereszténység, avagy játszik-e a New Age? először itt jelent meg KHM.

AZ írás Attól, hogy szidjuk a sötétséget, még nem lesz világosabb először itt jelent meg KHM.

A nyugat-európai kereszténydemokrata politika látványos válsága egy sokkal mélyebben húzódó krízisre mutat, amelyet a Covid–19-járvány hozott a felszínre. A kialakult „antropológiai válsághelyzetet” a médiaökológia szempontjából vizsgáljuk meg. Ehhez bocsássuk előre a következőket. Az egyesült Európa gyökerei a kereszténységben, különösen a katolicizmusban lelhetők fel. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Európa lelkét a vallási elvek alkotják. Legyen szó Schumanról, Adenauerről, De Gasperiről, politikai sikerük keresztény hitükből táplálkozott.

AZ írás Mi az ember, hogy megfeledkezünk róla? először itt jelent meg KHM.

V. A SAROKKÖVEK ÉS A HAMIS ÉRTÉKEK

„Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedés, mint az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja. Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, Egész folyamok sem tudnák elsodorni." (Ézs 8,6-7)

NICOLAS DIÁT: Hogyan gondolja a helyes kapcsolatot a keresz­ténység és az erkölcs között? XVI. Benedek úgy látta, hogy nem kell összekeverni a kettőt, nehogy kiforgassuk természetüket. Elfogadja ezt az elemzést?

ROBERT SARAH bíboros: Igen, a Deus caritas estben XVI. Benedek azt írja, kezdetben az, hogy valaki kereszténnyé lett, nem erkölcsi dön­tés, filozófiai vagy erkölcsi meggondolás volt, hanem egy eseménnyel, egy személlyel való találkozás. Ez az ember, aki felénk jön, Krisztus, az életnek új horizontot ad, és ezáltal döntő irányulást.

AZ írás Isten vagy a semmi (részlet) először itt jelent meg KHM.

A nyár végéhez közeledve Ferenc pápa szinódusa a szinodalitásról itt áll a küszöbön, általános közöny közepette annak ellenére, hogy milyen súlyos következményekkel járhat. Még Putyin legújabb áldozatának, Jevgenyij Prigozsin drámai és szimbolikus halála sem ébresztette fel újra az európai közvélemény figyelmét a horizonton gyülekező súlyos problémákra. Pedig a figyelmeztető jelek nem szűkölködnek, és nem csak a jövő gazdasági aspektusait érintik, melyekre mindenki a legérzékenyebb.

Jean-Pierre Maugendre cikke a Renaissance Catholique folyóiratban (177. szám, 2023. május-július) elgondolkodtatott, és megpróbálom összefoglalni a lényegi pontjait, többek között azért, mert komoly és meggyőző megerősítést nyújt Roberto Vannacci tábornok aggodalmainak, amelyeket az Il mondo al contrario (A világ fejjel lefelé) című könyvében fejtett ki, és amelyek indokolatlan botrányt kavartak Olaszországban.

AZ írás A közelgő polgárháború először itt jelent meg KHM.

Húsvéti nagyinterjút készítettünk Barsi Balázs ferences rendi szerzetessel. A Széchenyi-díjas teológus lapunknak beszélt a húsvét valódi üzenetéről; a keresztény kultúráról; az új és a régi rítusú szentmise viszonyáról; Európa és Magyarország jövőjéről; valamint arról, hogy már van egy evangélikus egyház, nincs szükség még egyre.

AZ írás Európa a kereszténység előtti korban van – Barsi Balázs atya a Magyar Jelennek először itt jelent meg KHM.

 „Ó Krisztus alázata, felismertelek, de nem tudtalak utolérni!” /Sziluán atya/

Azt tapasztalom, hogy kevesekben van meg az a Szentlélektől adott „felelősség”, amivel Krisztus Urunk szolgált az Atyának, amivel magát felajánlotta az Atya akaratának. Ezt a tüzes lelkületet és minden iránti mélyről fakadó felelősségérzetet adná nekünk az Úr ma is, de hiánycikk az egyházban és a nép között.

AZ írás A keresztény felelősségről először itt jelent meg KHM.

Ferenc pápa legutóbbi máltai útja során (2022. április 2-3.) előre várhatóan az afrikai bevándorlókhoz szólt, akik ezt a szigetet az Európai Unióba vezető kapuként tekintik.

Az argentin pápa az egyik leglelkesebb támogatója annak, hogy az elsősorban muszlim bevándorlók folyamatos hullámai békés invázióval foglalják el Európát.

Ahelyett, hogy asszimilálódnának az öreg kontinens kultúrájába és vallásába, gettókba zárkóznak (amelyekbe sokszor a rendőrség sem mer belépni), és úgy viselkednek, mint az ország hódítói. A mecsetek száma egyre nő, míg a katolikus templomokat bezárják vagy eladják különböző profán célokra.[1]

AZ írás Miért hiányzott a kereszt a pódiumról, ahol Ferenc pápa a bevándorlókhoz beszélt Máltán? először itt jelent meg KHM.

A tizenötödik század közepén „együgyű szókkal, de csuda nagy lelki bölcsességgel” valaki, egy Kempis Tamás nevű ágostonrendi szerzetes vagy más (a szerzőség bonyolult és sokat vitatott kérdését ezúttal ne bolygassuk) „négy rövid könyvet írt” (talán csak különféle forrásokból összeírt, esetleg egy vagy több műből másolt, ami szintén százados vita tárgya, és ezúttal szintén nem fontos); „mely könyvről merem mondani – írja első teljes magyar fordításának élén 1604-ben Pázmány Péter – hogy aki ezt szerencsére felnyitja és egy részét, mely elébe akad, figyelmetesen megolvassa, lelki vigasztalást és isteni szolgálatra való gerjedezést vészen”.

AZ írás Kempis Tamás: Krisztus követése először itt jelent meg KHM.