AZ írás Szerves része az életnek a szenvedés, vagy rendkívüli állapot? először itt jelent meg KHM.

AZ írás JÓ HÍR (a szenvedés értelméről) először itt jelent meg KHM.

AZ írás Sebeidben rejts el engem először itt jelent meg KHM.

AZ írás Scupoli Lőrinc – Lelki harc (részlet) először itt jelent meg KHM.

Beszélgetés Bíró László püspökkel

Bíró László nyugalmazott tábori ordinárius, egykori családreferens püspök igen hosszú ideje küzd különféle betegségekkel. Élete utóbbi évtizedére különösen rányomta a bélyegét mindez, kerekesszékbe is kényszerült. Most, hála Istennek, jobb az állapota, mint korábban várható volt. Telefonos interjúnk idején – a betegek világnapja közeledtével – is éppen kórházban volt, egy szokásos erősítő kúrán.

AZ írás A betegség épp olyan hasznos munka, mint bármi más először itt jelent meg KHM.

Az egyházi rend és a házasság szentsége, abban különböznek a többi szentségtől, hogy mindkettő másokért, a közösség szolgálatáért van, nem magáért szentséget magára vevőért. Egy válás nem lehet magánügy, hiszen az elválni készülőkön kívül rengeteg érdekelt fél (stakeholder) van még, akik érdekei ma alig vannak képviselve.

AZ írás A Lélek szava | A hivatások válsága a családban, az Egyházban | Bíró László püspök először itt jelent meg KHM.

A Szalézi Család gyöngyszemének nevezik. 14 éves korában kiugrott az ablakon, hogy megőrizze női méltóságát. Megbénult, és élete végéig ágyhoz volt szegezve. Éveken át minden nagypénteken átélte Jézus szenvedését. 1944-ben Alexandrina szalézi munkatárs lett. Imáit és szenvedésit a fiatalokért és a munkatársak életszentségéért ajánlotta fel.

Balasarban (Portugália) született 1904. március 30-án; április 2-án, Nagyszombaton keresztelték meg. Hitbéli neveléséről édesanyja és testvére Deolinda gondoskodott. Amikor 7 éves lett, Póvoa do Varzimba küldték egy ács családjába, hogy ott járhasson iskolába, mert Balasarban nem volt iskola. Itt lett elsőáldozó 1911-ben és következő évben Oporto püspöke meg is bérmálta.

AZ írás Boldog Da Costa Alexandrina Mária először itt jelent meg KHM.

Egyetlen  szentmise,  melyen  részt  vettél,  többet  használ  neked,  mint  számos,  melyet  halálod után ajánlanak fel érted mások.

A szentmise sok mulasztásodat és hanyagságodat pótolja. A szentmise eltörli bocsánatos bűneidet, melyeket sohasem gyóntál meg. Mikor jelen vagy a szentmisén és odafigyelsz, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr  Jézus szent Emberségének.

AZ írás Gondolatok advent előtt először itt jelent meg KHM.

Hittani Kongregáció Instrukció a gyógyító imákról
2000. szeptember 14.
Kézirat

Fordította Márialigeti Bence és Krisztina
Lektorálta: Dr. Kovács Gábor

Bevezetés
Az emberi szívbe mélyen belegyökerezett boldogság utáni sóvárgás mindig is együtt járt a betegségtől való megszabadulásnak és célja megértésének vágyával. Ez egy emberi jelenség, amellyel ilyen vagy olyan módon minden ember találkozik, és amely az Egyházban különleges visszhangra talál. Az Egyház értelmezése szerint ugyanis a betegség a Krisztussal való egyesülés és a lelki megtisztulás egy eszköze, azok számára pedig, akik a beteg emberrel találkoznak, lehetőséget nyújt a szeretet gyakorlására.

AZ írás Instrukció a gyógyító imákról először itt jelent meg KHM.

Nagypéntek, 1961

A Fájdalmas Madonna ezt mondja: „Az emberek nem figyelnek anyai figyelmeztetéseimre, és így a világ hirtelen a bűn szakadékába esik. A nemzeteket szörnyű katasztrófák rázzák meg, pusztulást és halált okozva.

Oroszország, melyet a sátán ösztönöz, arra törekszik, hogy uralja az egész világot, és véres forradalmak révén minden nemzetek között terjeszti hamis tanításait, különösen Olaszországban. Az Egyházat üldözik, a pápa és a papok sokat szenvednek.”

AZ írás Boldog Elena Aiello próféciája Oroszországról először itt jelent meg KHM.

Találkozás a vasúti fülkében

„Megismersz?” – kérdezte tőlem egyszer egy szenvedő lélek. Kénytelen voltam nemmel válaszolni. „Dehogynem. 1932-ben vonattal mentél Hallba, azon a vonaton utaztam én is”.

Már emlékeztem: Volt ott egy ember, aki hangosan szidta az egyházat és a vallást. Bár akkor még csak 17 éves voltam, összeszedtem minden bátorságomat, és megmondtam neki, hogy nem jó ember, ha a szent dolgokról ilyen gyalázatosan beszél. „Túl fiatal vagy te ahhoz, hogy kioktass!” – vetette oda. „De mégis okosabb vagyok, mint maga!” – válaszoltam hetykén. Erre már nem szólt semmit, csak leszegte a fejét. Amikor leszállt a vonatról, arra kértem az Üdvözítőt, hogy ne hagyja elveszni ezt a lelket. „Ez az ima mentett meg” – mondta a szenvedő lélek – különben a kárhozatra jutottam volna”.

AZ írás Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel (5) először itt jelent meg KHM.

Mi segít a szenvedő lelkeken?

A legértékesebb segítség kétségkívül a szentmiseáldozat, de csak annyiban, amilyen mértékben az elhunytak életük során hittek ebben. Itt is érvényes az a mondás, hogy ki mint vet, úgy arat. Egyébként a hétköznapi szentmisék is beszámítanak, nemcsak a kötelezőek, amelyeket vasárnap és ünnepnapokon tartanak. Természetesen nem mindenki tud hétköznap misére járni; az embernek van munkája, egyéb feladatai is, és első a kötelesség. De van, aki el tudna menni, anélkül hogy emiatt elmulasztaná egy másik kötelességét: pl. egy nyugdíjas, aki egészséges, időben fel tud kelni, közel lakik a templomhoz, de azt mondja: „Vasárnap kötelességem templomba menni, hétközben nem, tehát nem megyek”. Aki így gondolkodik, és ennek megfelelően cselekszik, annak a halála után sokáig kell várnia, amíg egy érte mondott szentmise a hasznára válik – hiszen életében sem tartotta sokra az istentiszteletet.

AZ írás Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel (4) először itt jelent meg KHM.

„A nehézségek, amelyeket át kell élnünk, nagyon megterhelők és nagyon veszélyesek, de végső soron Krisztus fog győzedelmeskedni.” Korunkban az emberek többsége világi műveltséget szerez és nagy sebességgel száguld a világban. De mivel hiányzik az istenfélelem – pedig a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme (Zsolt. 111 (110), 10) -, ezért hiányoznak a fékek, ám fékek nélkül a rohanás a szakadékban végződik.

AZ írás Fájdalommal és szeretettel korunk emberéről először itt jelent meg KHM.

Tatsachenberichte /Esetleírások

Semmi esetre sem szabad eleve elvetni azt a gondolatot, hogy Isten bizonyos körülmények között, a léleknek a testből való kiválásának pillanatában, vagy éppen egy szenvedő Léleknek lehetővé teszi, hogy valamilyen hatást gyakoroljon az élőkre. Ha Isten egy másvilágon tartózkodó lelket egy evilági lélekhez enged szólni, ez mindig az Ő velünk kapcsolatos üdvösségi terve szerint történik. Akkor Isten valami rendkívüli módszerrel akar megszentelni egy emberi lelket – ám ez semmi esetre sem valamiféle emberi kíváncsiság kielégítését jelenti; de a megijesztésünket, megfélemlítésünket sem.

Dr. J. Klug: A katolikus hit tartalmáról

AZ írás Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel (3) először itt jelent meg KHM.

A Franz Tschann segédpüspöknek írt jelentés,

amelyet Alfons Matt[1] plébános írt Franz Tschann-nak (†1955), az ügyben illetékes feldkirchi segédpüspöknek

„Úgy látom, ezeket a lelkeket a tisztítótűz kínjai közepette kétféle érzelem keríti hatalmába: az egyik az, hogy szenvedéseiket szívesen hordozzák, és hitben látják: Isten nagy irgalmasságot cselekedett velük. Tudatában vannak ugyanis bűneiknek, ugyanakkor ráébredtek Isten nagyságára.

A másik érzelem pedig az örömé, amit Isten rendelése fölött éreznek, Aki a legteljesebb szeretettel és irgalmassággal cselekszik a lelkekkel.”

Génuai Szent Katalin

AZ írás Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel (2) először itt jelent meg KHM.