Az első olvasmányunk egy nagyszerű jelenet Ábrahám életéből, de gyakran rosszul képzeljük el. Isten megígéri neki, hogy számtalan nemzet és nép atyja lesz, és kiviszi őt a szabadba, hogy ezt az ígéretet bebizonyítsa. Azt mondja neki, hogy nézzen fel az égre, és számolja meg a csillagokat - mi pedig úgy képzeljük el Ábrahámot, amint egy tiszta éjszakán kijön, és a Tejutat bámulja.

De ha tovább olvasunk, azt találjuk, hogy a Szentírás azt mondja, hogy „Mikor a nap lenyugodott és beállt a sűrű sötétség”. Tehát... Isten kivitte Ábrahámot a nappal közepén! Hány csillagot látsz a nappal közepén? Csak egyet: a Napot. De hány csillag van odakint, elrejtve és láthatatlanul? Milliárdok és milliárdok. Ugyanígy hány leszármazottat élt meg Ábrahám? Csak egyet: a fiát, Izsákot. Ma körülbelül ötmilliárd ember él a Földön, akik Ábrahámot szellemi atyjuknak tekintik: ő a keresztények, zsidók és muszlimok szellemi atyja. Ő nem élte meg, hogy lássa - de bízott Isten láthatatlan ígéretében.

AZ írás A láthatatlan dolgokról először itt jelent meg KHM.